Vajon milyen nyelven beszél a világ végét váró holland család?

Fotó: Centauri


Rögtön eszünkbe juthat, milyen ádáz küzdelem folyik a közéletben szavakért. Mert ez egy feedback-mechanizmus, vagyis nemcsak a tudat hat a nyelvre, hanem a nyelv is a tudatra. Zárójelben: épp ez az irodalom egyik erénye vagy fegyvere, ezért működhet egyáltalán. Ebből következően ismét meg kell állapítani, hogy aki a nyelvet birtokolja, az irányít.

2019.10.18. Újabb hátborzongató részlet a holland tanyáról

Legutóbb ITT írtam pár sort arról a holland tanyáról, ahol egy család 9 évig élt tökéletesen elzárkózva a világtól, a világ végét várva. Azóta számos portál felkapta a hírt, és foglalkoznak is vele még hosszú ideig bizonyára. Többek között az Index is írt az esetről. Akit a legújabb részletek érdekelnek, megtalálják a cikket ITT.

Én viszont kiemelnék egy momentumot:

A helyi rendőrség nyilatkozata szerint Brunnerben (a család fogvatartója) nincs hajlandóság az együttműködésre, de csütörtökön kihallgatták gyanúsítottként. A család tagjaival viszont problémás a kommunikáció, ugyanis kiderült, hogy a tízéves elszigetelődés miatt alig tudnak beszélni, és valamilyen fantázia nyelven beszélnek, így aztán még nehezebb lesz kiszedni belőlük, hogy kerültek ilyen helyzetbe.

Számos kérdést tettem fel az első híradásnál, leginkább az érdekelt, vajon milyen téveszme vezethetett idáig; pontosan miféle világ végétől tarthatott ez a család? S rögtön rá is fűztem a tudatállapot beszűkülésének kérdését – s lássunk csodát, ez a beszűkülés annyira drasztikussá vált 10 év alatt, hogy fantázianyelvhez vezetett! Eszméletlen – és ha valami egy író számára igazán érdekes, akkor ez az! Több szempontból is.

Kézenfekvő, hogy ha létezik igazán ékes bizonyíték a tudat szűkülésének veszélyeire, akkor a hollandiai esetnél erősebb, elrettentőbb bizonyíték aligha kell. Külön tanulmány lesz egyszer megvizsgálni, hogy ebben a konkrét esetben, a tudat beszűkülése, a radikális elzártság, a világtól való teljes leszakadás, hogyan torzította el a nyelvet. A tudat és a nyelv erős együttállásáról van itt szó. S rögtön eszünkbe juthat, milyen ádáz küzdelem folyik a közéletben szavakért.

Mert ez egy feedback-mechanizmus, vagyis nemcsak a tudat hat a nyelvre, hanem a nyelv is a tudatra. Zárójelben: épp ez az irodalom egyik erénye vagy fegyvere, ezért működhet egyáltalán. Ebből következően ismét meg kell állapítani, hogy aki a nyelvet birtokolja, az irányít.

Ezért hát a közélet rettenetes nyelvmágiája. A holland eset in vitro kísérlet talán, ahol azt látjuk, mi történik akkor, ha valaki képes az uralma alá hajtani mások tudatát és nyelvét egészen.

Elzártság hatására kialakuló fantázianyelvről korábban is tudtunk, egészen az ókortól kezdve. Már a görögök is úgy hitték, hogy amennyiben egy gyereket a külvilágtól elzárva, sötét szobában nevelnek, soha senki nem beszél vele, a külvilággal mindössze annyi kapcsolata lesz, hogy az életben maradáshoz szükséges ételt-italt megkapja, akkor a gyermek végül az angyalok nyelvén szólal meg. Ha jól rémlik, Hérodotosz is ír erről valahol, de a modern irodalomban is visszatér ez a mítosz, épp egyik legkedvesebb szerzőmnél, Paul Austernél, ahol ugyanerre az elképzelésre alapozva nevelnek elzártan egy gyermeket.


Kút a Nap alatt Centauri író szerző magvető kék angyal jégvágó kákob botja irodalom regény novella film videóMégsem hiszem, hogy itt erről van szó, mivel a hollandiai esetben valójában nem elzártan nevelkedtek a gyerekek, hanem egy rendkívül szűk közösségben – „csak” ez a közösség szigetelődött el hermetikusan a külvilágtól. De adódik egy másik lehetőség is, főként ha hitelt adunk annak a feltételezésnek, hogy a család valamiféle világ véget várt a tanyán. Az angyalok nyelvével kapcsolatos ez is, de nem az angyalok nyelvének automatikus kibukkanásáról van szó, mint ahogy Hérodotosznál, hanem egy mágikus-szektás nézettel. Egyes konteó-hívők és szektások tudni vélik, hogy

az angyalok nyelvét valaha leírták, s annak épp olyan hangkészlete és grammatikája van, mint bármelyik más nyelvnek. Ez volna az „énoki” nyelv.

Némi keresgélés után könnyű szerrel rábukkantok az ábécéjére is. Mármost egyáltalán nem volnék meglepve, ha itt valami ilyesmiről lenne szó. Inkább azt gondolom, hogy a kis családot fogva tartó férfi valamiféle világvége képet kapcsolt össze talán ezzel a nyelvvel. Akár meg is indokolhatta. Miért is ne? Ha egyszer a világ végét várom, talán nem egy rettentő megsemmisülésről van szó, hanem az angyalok eljöveteléről. Márpedig ha küszöbön az angyalok eljövetele, akkor nincs is annál praktikusabb, mint érteni a nyelvüket. Nem igaz? Így legalább üdvözölhetjük őket, s zökkenőmentesen tárgyalhatunk, például arról, hogy mi a jó oldalon állunk, a kiváltságosok közé tartozunk, az új világ, a világ vége utáni világ hívei, alattvalói, szolgái közé.

Ha a fantázianyelv valamiként spontán alakult ki, akkor mivel magyarázható, hogy az egyik fiú legutóbb még a Facebookon is felbukkant? Bárhogy van is, kíváncsian várom, mi derül ki erről az esetről végül. Nem lennék meglepve, ha a rendőrök azért nem haladnának a kihallgatásokkal, mert a családtagok „énoki” nyelven beszélnek, vagy egy olyan nyelven, amit annak gondolnak.

Sok szempontból hasonló történik Krizosztóm testvérrel is a “Kút a Nap alatt” című novellámban.

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


A beszűkült tudat minősített esete Hollandiából

Vagány magány – Szólásszabadságról és elhallgatottságról

Kék angyal – címadó novella

Kút a Nap alatt (Kék angyal, Magvető, 2008)

Hiszel te az angyalokban?

14 Comments:

  1. Holsky Péter

    Kedves Cen, igen: Hérodotosz “A görög-perzsa háborúk” II. könyvének, 2. fejezetében, I. Pszammetik fáraóról szólva írja le ezt a sztorit – most az eredeti művet nem találtam meg, csak angol összefoglalását:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Psamtik_I#Discovering_the_origin_of_language
    Magyarul, a további eseteket is röviden áttekintve pl. itt olvasható az eset rezüméje:
    https://divany.hu/offline/2019/05/06/univerzalis-nyelv/

    Mindezt mélyebben (úgy érzem, néha talán túl mélyen is) kifejti egy másik, tudós szerző is, akit – ha jól sejtem – majdnem annyira kedvelsz, mint Paul Austert:
    https://www.antikvarium.hu/konyv/umberto-eco-a-tokeletes-nyelv-keresese-707539

  2. Ó, igen, Eco!!! Valóban, és nálam is van tanulmánykötete, amiben sokat foglalkozik a nyelvi kérdésekkel. Véletlenül nem tudod – mert hirtelen az sem jut eszembe – melyik Auster kötetben jön elő ez a motívum? New York trilógia? Rég volt 🙁 🙁

  3. Holsky Péter

    Nekem is kellett Gugli Barátunk segítsége 🙂
    Igen, a “New York trilógia” első darabjában, az “Üvegváros”-ban zárja be gyermekkorában Peter Stillmann Jr.-t az apja, az őrült(?) filozófus, Peter Stillmann Sr. egy szobába ezért a titokért. Majdnem megnémul a fiú – de hát elég, ha a nevek beszélnek itt: Still-mann…

    • köszi, ezek szerint ma jó napom van, talált, süllyedt – emlékszem rá, amikor azt a könyvet olvastam; felejthetetlen nyár egy régi házban; akkor szerettem meg Austert, s akkoriban talán még nem is igen ismerték nálunk

  4. Szabó Edit

    Éppen most olvastam, hogy Peter Handke Kaspar című drámája hasonló témát dolgoz fel.

    A következő cikk kapcsolódik néhány közelmúltbeli posztodhoz:

    https://168ora.hu/kultura/a-megoszto-nobel-dijas-peter-handke-es-a-balkan-hosszu-arnya-175928

  5. Néha meglepő milyen emberek élnek ugyanazon a bolygón mint mi.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.