Peter Handke Nobel-díja betett a Balkánon


A Bizottság legdurvább húzása Egas Moniz orvosi Nobel-díja volt, melynek visszavonását azóta is ezrek követelik, ugyanis a lobotómia, melynek Moniz a díjat köszönhette, végtelenül embertelen és cinikus eljárás, életek és családok tízezreit tette tönkre.

2019.10.12. Elutaztam otthonról tegnap, de már út közben is azon gondolkodtam, hogy mihelyst lesz egy szabad félórám, megnézem, hogyan reagáltak Peter Handke Nobel-díjára a Balkánon. A díj kihirdetése után kétszer is jeleztem, hogy Handke makacsul tartott álláspontja a délszláv háború ügyében számomra tökéletesen érthetetlen, főként annak fényében, hogy édesanyja szlovén, s Handke többek között Szlovénia függetlenségét is ellenezte. Gondoltam, a szlovének nem zárják a szívükbe Handkét akkor sem, ha Nobel-díjat kap. Azt viszont nem hittem volna, hogy az egész Balkán felbolydul. Körülbelül 20 perce tértem vissza az éterbe, de már szembejöttek velem a hírek, s úgy tűnik, botránnyá dagad az ügy, s végigsöpör az irodalmi- s közéleten. Durva kijelentések hangoznak el, és már olyan írók is megszólalnak, mint amilyen Salman Rushdie.

Az egyre szélesebb körű felháborodáshullám tajtékjaiból a 24.hu ad válogatást.

Slavoj Žižek szlovén filozófus, Handke régi kritikusa a Guardiannak a következőt mondta:


Handke 2014-ben a Nobel-díj eltörlését kérte, mivel arra az irodalom hamis kanonizálásaként tekintett. A tény, hogy megkapta, mutatja azt, hogy igaza volt. Ez Svédország ma: a háborús bűncselekmények mentegetője Nobel-díjat kap, miközben az ország teljes mértékben részt vett korunk igazi hőse, Julian Assange karaktergyilkosságában. A reakciónknak a következőnek kellene lennie: nem Handkének adni irodalmi Nobelt, hanem Assange-nek Nobel-békedíjat

A 24.hu cikke ITT olvasható.


Sokan úgy vélték, hogy a tavalyi botrányok után fel kell kötni a gatyát Stockholmban, ha szeretnék helyreállítani a Nobel-díj presztízsét. Persze, mindig is érték kritikák, de talán ez már sok(k).

A Bizottság történetének legdurvább húzása Egas Moniz orvosi Nobel-díja volt, melynek visszavonását azóta is ezrek követelik, ugyanis a lobotómia, melynek Moniz a díjat köszönhette, végtelenül embertelen és cinikus eljárás, életek és családok tízezreit tette tönkre. Sokat mond, nemcsak a Bizottságról, hanem általában az ember, és a dicsőített kultúra és tudomány működéséről, hogy ekkora baklövésekre képes. És itt muszáj megjegyeznem: ezért szenteltem végső soron majd egy teljes regényt ennek a kérdésnek. A Jégvágó címében is arra az eszközre utal, amivel a lobotómiát végrehajtották oly sokszor.


Moniz Nobel-díja annak idején annyira mélyre ment néhányaknál, hogy végül merényletet is megkíséreltek ellene. Egy egész tárat ürített Moniz hátába az egyik tönkretett páciense. Ezt az esetet dolgozza fel az ITT olvasható Jégvágó-fejezet.

Nem hiszed? Bizony, ez a hentes módszer 1949-ben Nobel-díjat érdemelt. Mégis, mi a faszt gondoltak? Talán Hitler járt a fejükben? Arra gondoltak: Adolfot kellett volna megfúrni időben? Oké, és Mengele nem ugrott be? Ki a szar ült akkor a Nobel-bizottságban? (részlet a Jégvágóból)

Most sokan Handke díjának visszavonását követelik. De ha Moniz esetében is hajthatatlan maradt a bizottság, akkor aligha valószínű, hogy Handke díját visszavonják.


egas moniz nobel printz

Egas Moniz (Forrás)

EGY KIS HÉRTTÉRINFÓ Holsky Pétertől, aki egy pár nappal ezelőtti poszt alatt (ITT) – amikor még csak vártuk az idei díjakat –  az alábbiakat írta:

“Csak annyit szeretnék ehhez hozzátenni: az irodalmi Nobel-díj deklaráltan, hivatalosan ideológiai díj (is): ”Alfred Nobel végrendelete értelmében évről évre annak a bármely országból származó szerzőnek adják át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”, azaz Nobel eredeti, svéd nyelvű végrendelete szerint: ”en del den som inom litteraturen har producerat det utmärktaste i idealisk rigtning”. Hogy aztán mit értsünk “idealisk rigtning”-en, kérdés. Tolsztoj díjazását pl. azért utasította vissza (ismételten) a bizottság, mert a kereszténységről kialakított álláspontját nem találta eléggé “idealisztikusnak” / “idealistának”. Borgest magyarul is megjelent nagy életrajza szerint: politikai–morális okokból, Pinochet tábornok jobboldali chilei diktatúrájának támogatása (pontosabban: eléggé el nem ítélése) miatt utasították el. A kérdés valóban az: ha ez mérvadó szempont, akkor hogyan kaphatta meg a kitüntetést a baloldali kommunista diktatúrákat nemhogy el nem ítélő, hanem azt olykor kifejezetten támogató írók sora? Itt nemcsak Fidel Castro sokáig elkötelezett hívéről, García Márquezről van szó: a sor az 1921-es Anatole France-szal lenne indítható.”

Úgy tűnik, hogy hajszálpontosan ugyanez a dilemma köszön vissza most Peter Handke díjazása kapcsán is.


Megtisztelsz azzal, ha megosztod ezt az írást, előre is köszönöm 🙂

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Néhány érdekesség a Nobel-díjasokról – Olga Tokarczuk – Peter Handke

Tényleg nem lesz irodalmi Nobel-díj

António Egas Moniz sorsa – Jégvágó, 2013

Agyműtétekről (Jégvágó, 2013)

Karl May, a Winnetou szerzője zseniális csaló

2 Comments:

  1. Marsovszki Viktória

    Megosztom. Lehet rajta gondolkodni.
    Nekem az elsó gondolatom: félelmetes ezt látni, merre tart az ember,
    Moniz mikor kapta a Nobel-díjat, Cen?

    A kis kép, pedig egyre aktuálisabb, amit újra megosztottál, csak most már nem tudok olyan felhőtlenül kacarászni rajta.

    • Ibolya Nagy

      Bocs’, hogy én válaszolok, de 1949-re emlékszem, az ellene elkövetett merénylet után jóval.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.