Mi történik, ha unatkozol?

 

100 PARTRAVETETT GYEREKEK

Fotó: Centauri

FRISSÍTÉS – 2020.03.31. Rendkívül érdekes látni, hogyan változik az honlap írásainak népszerűsége az idő és a helyzet függvényében. Ezt a posztot is azért adom most elétek, mert úgy tűnik, aktuális. Pár napja sokan olvassák – valószínűleg azért, mert az emberek jelentős része eljutott abba a fázisba karantén idején, hogy már unatkozik. Három hete még egy másik  poszt kezdett forogni pár napig, elképesztő volt: TITKOS CSODASZER – ELTITKOLT ELIXÍR. Ezek szerint akkor elég sokan remélhették, hogy az interneten találnak valami csodaszert a koronavírus ellen 🙁
Az alábbi cikket eredetileg gyerekeknek írtam, de úgy gondolom, felnőtteknek is jól jöhet. Azzal egészíteném ki karantén idején, hogy értelmes elfoglaltságot találni most jóval nehezebb – de nem lehetetlen. Egyrészt lehet olvasgatni az oldalamat 🙂 🙂 De a viccet félretéve, számos lehetőség van, én arra buzdítanék mindenkit, hogy olyasmit igyekezzen találni magának, ami maradandó lehet. Írjon például. Naplót, vagy írja le élete legfontosabb eseményeit. Ha pedig temérdek az ideje, olvasna vagy filmet nézne, most szánjon időt “nagy klasszikusokra”. Érdemes. Fogadjátok hát szeretettel az alábbi rövid cikket az unalomról és az időről karantén idején.

cen_logo_circleKevés olyan jelenség van a világon, ami annyira megfoghatatlan s mégis oly fontos, mint az idő. Ebből a szempontból az idő hasonlít a levegőhöz. A levegőt sem látjuk, ha venni akarnál pénzért, csodálkozva néznének rád: „Levegőt? De hiszen az ingyen van!” Mivel csak az nem kerül semmibe, ami senkinek sem kell, a levegő olyasminek tűnhet, mely értéktelen, s nem is különösebben érdekes, hisz szagtalan, színtelen. Mintha nem is létezne. Valójában ritkásan álló atomok sokaságából áll. Az idő szintén láthatatlan, színtelen és szagtalan, viszont – ellentétben a levegővel – nem bonthatjuk részecskékre. Ha bontani próbáljuk mégis, akkor egy évet 365 napra bonthatunk, 24 órára egy napot, s egy napot 60 percre, és így tovább, ám a legkisebb rész is csak az idő egy kicsiny darabkája marad. Nem csoda, hogy a tudomány legfogasabb kérdése ez: mi az idő?

Ha egyszer semmit sem találni, ami az időt alkothatná, létezhet-e, hogy az időt csupán az ember találta ki?

Létezik-e, hogy csak azért hiszünk benne, mert órák számlálják a perceket? Ha így lenne, a világ valamennyi órájának megállításával az időnek is meg kellene állnia. De tudjuk, hogy idő továbbra is lenne, csak órák híján már nem percekben, hanem estékben, nappalokban számolnánk. Nem azt mondanánk, „találkozzunk 21 órakor”, hanem azt, „találkozzunk napnyugtakor”. Az idő ugyanis valamiként a történéseket méri. És valóban, ha nemcsak az órákat, hanem minden történést is megállíthatnánk, akkor az idő is megállna. Ha egyszer akár meg is állhat, akkor nyilván lassulhat és gyorsulhat is. Amikor nagyon lelassul, unalmat érzünk. Biztos vagyok benne, hogy te is örülsz a tanítási szüneteknek. Amikor aztán sok időd van, hamar rád tör az unalom. Mi történik ilyenkor?

Mivel a szokottnál kevesebb a tennivaló, és hirtelenjében te sem tudsz mit kezdeni a felszabaduló idővel, kevesebb dolog történik veled. Az unalom rossz tanácsadó. Mivel nem szeretünk unatkozni, igyekszünk hamar kitölteni valamivel, nem ritkán haszontalanságokkal.

Például az interneten lógunk álló nap, de mivel ezek nem valódi történések, hamarosan ismét unatkozunk. Sokkal jobb, ha valódi történésekkel gyorsítjuk az időt. Például összeírjuk, mi mindent szeretnénk, s megnézzük, mi az, amit mi magunk megvalósíthatunk. Ha pedig sok minden történik velünk, olyasmi is megeshet, amire nem is gondolnánk. Én például egyszer gyerekkoromban elhatároztam, hogy végigmegyek a közeli kis folyó partján, egészen a forrásig és naplót írok az útról. Ezzel a naplóval később megnyertem egy komoly pályázatot és gyerekfejjel eljutottam még Indiába is. Amikor otthonról két zsemlével és egy ütött-kopott fényképezőgéppel elindultam, eszembe nem jutott, hogy ez a látszólag csak számomra érdekes út egészen a varázslatos Indiáig vezet. 🙂
Megjelent a Szitakötőben (2016), a kíváncsi gyerekek lapjában 🙂 SZITAKÖTŐ 🙂
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Név*

Email cím*


 
ERDŐ gombák trombitagomba természet Centauri író irodalom természetfotó ökológia életmód

Fotó: Centauri

Védd magad! (Szitakötő)

Titkos csodaszer – eltitkolt elixír

A kert, aminek nincs közepe

Védd magad! (Szitakötő)

2020.03.29. Hogyan hódíts karantén idején?

Bátraké a szerencse

Elröppenő jelenünk

One Comment:

  1. 🥰Köszönöm!
    El is olvastam, aranyos ludacskáid történetét.
    Emlékeim hada tört fel!
    Lúdbőröztem, mosolyogtam,elérzékenyültem…
    Drága Nagyim…én kislányként…s Gerzsonom/imádott ludam/🥰
    Szép napot!😊

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.