Kontraszt vagy harmónia? – Fák kontra üvegpaloták

Budapest MOM Park

Fotó: Centauri

Gondoljunk csak egy virágra! Virulens zöld gyepben egy virág „csak” egy virág a virulens zöld gyepben. De ha kies kőtengerben nyílik egymagában, akkor egészen más jelentést hordoz.


 Visszatérő vita, hogy szabad-e ultramodern fém-üveg épületeket emelni a városokban. Vannak, akik csak a belvárosi területeken tartják ezt megengedhetetlennek, mondván: ezek az épületek lerombolják az óvárosi jelleget, megbontják az egységes stílust. Mások szerint ezek az épületek eleve csúnyák, épüljenek bárhová is. Idegenül hatnak, hidegek és merevek. További szempont, hogy sok helyütt a hatalmas üvegfelületek veszélyesek a környéken élő madarak számára, mivel tükröződéseikkel megtévesztik őket, és sok ablaknak repülő madár ilyen épületeknél veszti életét.

Utóbbi szempont minden körülmények között sokat nyom a latba, s nem ízlés dolga, ez ellen védekezni kell. Az esztétikai kérdések azonban nem ennyire egyszerűek.


Budapest MOM Park

Budapest – 2019.10. (Fotó: Centauri)

Építészként magam se tudom megítélni, hisz nem vagyok építész. Legfeljebb mások véleményére alapozhatnék. Ezt viszont nem teszem, még pedig azért nem, mert mondjanak bármit, nekem általában tetszenek az ultramodern épületek, szeretem az üveget és a fémeket. Épp én, aki lélekben majdnem bodza, cinege, hattyú, tölgy és szentjánosbogár. Épp én, aki faültetési-lázban él, épp én, aki eleve zöld, dzsungelszerű udvarát még inkább dzsungellé akarja tenni, s aki nem elhódítani, intenzíven művelni akarja a területét, mint inkább visszaadni belőle a vadonnak, a fáknak, állatvilágnak, a víznek, amennyit csak lehet. Néha én sem értem ezt egészen.


Centauri Magvető Kiadó fotók Kék angyal Jégvágó Jákob botja irodalom regény novella

Varsó (Fotó: Centauri)

Ha arról gondolkodom, hogy egyszer kellene építeni ide egy új házat (mivel a mostani közel száz éves, öreg házikó már, amit csak módjával lehet igazán jó házzá alakítani), gyakran olyan lakóház képe jelenik meg előttem, ami egyrészt kicsit rusztikus, természetes alapanyagokra és struktúrákra épül, másrészt nem nélkülöz ultramodern elemeket sem. Ha egy ilyen építésre egyszer sor kerülne, az önmagában hordozná ezt az ambivalenciát.

Legutóbb a lendvai kilátótorony kapcsán is megjegyeztem: tetszik a borvidék és a torony közötti kontraszt. Általában is vonzanak a kontrasztok, legyen szó épületekről, képekről, vagy az írásról. A kontraszt igen gyakran kiemelő szereppel bír. Gondoljunk csak egy virágra. Virulens zöld gyepben egy virág „csak” egy virág a virulens zöld gyepben. De ha kies kőtengerben nyílik egymagában, akkor egészen más jelentést hordoz. Az első esetben az ember inkább elandalodik, lenyugszik, kisimul, van egyfajta általános szépérzése, harmónia élménye. A második esetben azonban harcot lát, magányt, veszélyt is érzékel, ennek okán gondolatai támadnak,

megpillantja önmagát a magányos virágban, megpillantja saját küzdelmeit, saját kitettségét, védtelenségét egy virág sorsában.


Velebit – Horvátország (Fotó: Centauri)

Így talán elmondható, hogy a kontraszt erősebb eszköz, mint a harmónia. Legalábbis fontos eszköz. Másként úgyis fordítható, hogy míg a harmónia inkább érzéseket generál, addig a kontraszt inkább gondolatokat. Kissé okoskodva meg úgy fogalmazhatnék, hogy a harmónia inkább emocionális hatást gyakorol, a kontraszt pedig a kognitív funkciókat erősíti fel.

Centauri Észtország Prima Vista irodalom könyvfesztivál

Észtország (Fotó: Centauri)

A természet is bőven kínál kontrasztokat.

Nemcsak a virágok esetében. Legkedvesebb természetbéli kontrasztom a jég világa. A jég önmagában is gyönyörű, izgalmas jelenségeket mutat, de a legizgalmasabb mindig akkor, ha kontrasztban áll az élettel. Ha valami arra utal a jég környezetében, hogy ez egy élet utáni vagy élet előtti állapot. Ezért annyira erős kép a jégmezőn madarakat látni. Ezért ellenállhatatlan csábítás és kihívás lékekben úszkáló, jégmezőkön didergő madarakat és állatokat fotózni. A jég önmagában is jelentést hordoz és szép. A madarakra szintén igaz ez. De például madár és jég együttállása nem egyszerűen kétszer annyi jelentéssel bír és kétszer annyira szép, hanem hatványozottan. Többek között – vagy elsősorban – a kontraszt miatt.


Centauri író magvető kék angyal jégvágó Jákob botja regény novella kortárs irodalom ice pick Jacl London

Balaton (Fotó: Centauri)

Persze lehet rosszul dolgozni a kontrasztokkal, nyilván épületek esetében is. De néha sikerül nekem is. Ilyen például a kontrasztok halmozása. Van például egy fotóm, ahol egy ló koponyáját látjuk a jégmezőn (sok ehhez hasonló képet látni, leggyakoribb képi toposz talán a sivatag homokjában heverő koponya vagy csontváz). Elvileg az ilyen képek turbóhatást kellene elérjenek, mégis csak kivételes esetekben igazán jók. Még pedig azért, mert valójában nem két kontrasztról van szó, hanem egyről, még inkább egyről sem.

Ha élet és halál dichotómiájában gondolkodunk, akkor a jég és a koponya is a halál oldalán áll, nincs közöttük valódi feszültség,

valójában ez egyfajta ellenharmónia, ahol a két élettel kontrasztos kép és üzenet ugyan erősíti egymást, de a valódi kontraszt így megszűnik. Így válnak ezek a duplakontrasztos képek hamar unalmassá.


Budapest MOM Park 2019 Fotó Centauri

Budapest, 2019.10. (Fotó: Centauri)

Épületek esetében azonban a nagy fém és üvegfelületeket más okból is izgalmasak lehetnek. A fém és az üveg rendkívül érzékenyen és látványosan reagál a környezetére. Ez önmagában is kontraszt, sőt, majdnem paradoxon, hisz e kettőnél élettelenebb anyagot aligha találunk,

gyors és látványos reakcióik viszont épp az életre emlékeztetnek minket.

Mégis, a kőépületkehez mérten, az ultramodern üvegpaloták percről percre olyan változékonyságot mutatnak, ami könnyen leköti és lenyűgözi a tekintetet. Ennek tetejébe – legalábbis a jó épületek – izgalmas fény- és árnyjátékok hálózatát hozzák létre. Gyakran akkor is működik ez, ha egy ilyen épület egy régi kőépület közelében áll; ilyenkor az üveg a szemközti épület stílusára, korára is reagál. Gyakran hallottam hibáztatni a budapesti üvegépületeket,

ugyanakkor ha elmegyünk például Bécsbe, ott is nagyon hasonló megoldásokat találunk, többek között épp Bécs egyik legnevezeteseb műemlékével, a Stephansdómmal szemközt.


Wien – Bécs, a Stephansdom oldala (Fotó: Centauri)

Wien Bécs Stephansdom Fotó Centauri

És ami a szemközti üvegpalotán tükröződik (Fotó: Centauri)

Mielőtt hoznék egy fotósort egy budapesti fém-üveg világról, hadd kérdezzem meg, ti hogyan látjátok ezeket az épületeket?

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Egy kattintás csak, és értesülhetsz a legfontosabb újdonságokról 🙂

Név*

Email cím*


Épületek-szerkezetek

Ablaknak repülő madár – Hogyan segítsünk?

http://centauriweb.hu/barangolo/mumia-borvidek-sziveben-lendva/

Élet a jégen – a Balaton jégvarázsa télen

Új vallás és új istenhit, mobilt vegyél, az istenit!

KERT & VADON

15 Comments:

  1. Szabó Edit

    Nem ez az első eset, amikor olyan kérdést teszel fel, Cen’, amin el kell gondolkodnom, mert még senki sem kérdezte ezt meg tőlem – magamat is beleértve a kérdezők sorába.

    Azt hiszem, én inkább a régi épületek híve vagyok, de nem utasítom el a moderneket sem. El tudom őket fogadni bárhol, még a belvárosban is, feltéve, ha nem rínak ki nagyon a környezetükből, ha nem túl nagy a kontraszt, ha megmarad a harmónia is. 🙂 Így fogalmaznék: a régi épületeket megcsodálom, a fém és üveg csodákra pedig rácsodálkozom.

    Volt egy ilyen modern épület, ami először nagyon nem tetszett, amit nagyon nehezen tudtam elfogadni, nagyon nem odavalónak éreztem. Mára már megszoktam. Vajon jártál_e most a Dózsa György úton az 56-osok terénél, láttad-e, fotóztad-e az ING-székházat? (Hamarosan kiderül. 🙂 )
    Én meg arra lennék kíváncsi, hogy mi a véleményed erről az épületről.

  2. Ibolya Nagy

    Nagyon izgalmas téma, Cen’, bolondulok az építészetért (is), abszolút laikus módon a csodálója vagyok!
    Az első ilyen jellegű élményem a Hilton beillesztese a Vár , Mátyás templom környezetébe. Az ING-szekhaz, amiről Edit beszél, sem utolsó, bár szerintem kevésbé harmonizál a környezetével.
    A Spektrum home-on remek műsorokat láttam a nyáron, ahol apró, eldugott telkeken építettek öko-hazakat, vagy a külső-Hebridakon építkeztek elképesztő időjárási körülmények között, ahol fő szempont volt, hogy minél kisebb szén-labnyomot hagyjanak maguk után.☺️

  3. Marsovszki Viktória

    “Hosszú életem” 🙂 folyamán két ilyen üveg-csodával kerültem szorosabb kapcsolatba.
    Az egyik a prágai Táncoló Ház (Fred és Ginger). Ez az az épület, ami legelőször is “szólt hozzám”, ill. benne volt a történet, és első pillanatban meghallottam. Tehát az érzelmemre hatott.
    A másik ilyen épülethez is természetesen történet kapcsolódik. A népligeti busz pályaudvarral szemben épült üvegmonstrum, elsőre taszított. Lelkendező unokahúgomnak egyszerűen borzalmas üresnek, semmitmondónak minősítettem.
    Azóta sokszor vitt arra az utam(reggel, délben, este) , és minden alkalommal olyan pompázatos fényjátékokat produkált, hogy a buszról leszállva vissza kellett mennem gyönyörködni benne. Persze ezek a játékok is történeteket mondtak. 🙂
    Van egy fotós ismerősöm, aki olyan remek fényfestményeket fotózik ilyen épületek ablakszemeiben, hogy megáll az ész!
    De az ilyen mom parkokban sétálni, létezni nem szeretek, ilyen célból inkább a Krúdy-negyedbe megyek. 🙂 No, meg Szentendrére.

  4. Marsovszki Viktória

    Beillesztettem egy csomó Sólyom-fotót, nem ment át, eltűnt. 🙁

  5. Marsovszki Viktória

    Talán lehetne a kép címe: Kontraszt vagy harmónia? 🙂

    • Ibolya Nagy

      Bocs’, Viki, esetleg : a kontraszt harmóniája?☺️ Pl. az uveg-acel monstrum kozrefogja azt a gyönyörű vörös levelű fát, briliáns felvétel!☺️

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.