Cseppben a tenger – Ellenéden az ellenfényben

ellenéden 3

Éljen kéjes aszkézisben, megfosztva testét-lelkét minden jótól, nincs olyan flagelláns, akit meg ne kísértene a hatalom- és birtokvágy.

ellenéden 1Felakasztja a hétágú korbácsot, otthagyja az önvizsgálat kínos óráit, a külvilág beható és dühítő vizsgálatát, belehunyorít a nagyvilágba, és váratlanul arra gondol: bár volna mindez az enyém! Lebegjen fölötte tizennyolc karátos glória, röpködjenek gubója körül irizáló fajanszlányok, időnként mégis határokat jelöl ki a világban, ahogy kutya vizel a lámpavasra.

Mondjon le mindenről – lemondását is birtokolja.


 

ellenéden 7Ez a vágy kőkori és méregerős. Olthatatlan és pokoli. Tán ezért vettem erdőt is – hogy engedjek neki. De legyen birtokom, hatalmam bármekkora, ez a vágy nem tágít. Minden folyónak, tónak túloldala van; minden parttal szemben van egy másik; minden domíniumnak szomszédja a másik majorátus. Kutam alatt a szittyakincs, lignitmező, mangángumó, minden szelén és szutyok az államé. Fölöttem az ég légifolyosó, s az Elíziumot kondenzcsíkok osszák parcellákra. Köröttem a lég rezgése frekvencia-kollekció. Könnyen belátható: egész létemet jelzálog, szorgalmi-, haszonélvezeti és bányajog terheli.

 
ellenéden 6Bármit teszek, abból valaki hasznot húz. Így hát abba a hatalomba és birtoklásba jutni, amire az állati ember vágyik, lehetetlen. Ahhoz bizony csoda kell. Megdöbbentem, mikor ez mégis bekövetkezett. Ki hinné, hogy a világ sarkán hegyszorost kótyavetyélnek! Nézzétek a bagóért vásárolt hágót! Az égbelógó gránit-tiarákat. Óceánból kandikáló, mérföld magas kőtojásom! Ez már az enyém! Tulajdonom. Akkora, hogy bejárni is bajos.

Bár a Holdon jártunk már, hogy itt ember lépést sem tett soha, azt garantálom. Én vagyok az első.

Aki korlátlan tulajdonjogát és hatalomvágyát végre itt érvényesítheti, s e tájnak völgyről-völgyre, kőről-kőre neveket ad. Ez az én kopár, Éva nélküli Édenem – ezen az Istentől elhagyott helyen.

 
ellenéden 4A Wolfskin Bay (Farkasbőr-öböl) köveinek lelke van. Minden gyűrődés, hasadék, szoros, lejtő és omlás kódolt üzenet. 
Hozzám szól minden fok, barlang és üreg. A táj léptékéhez hozzászokva egyre-másra fedezem fel a birtoklás és névadás lehetőségeit. A hágó bal oldalán a kőomlás múmiaarcát (Múmia-hágó). A Kőtojásra néző letörésben egy felhőt légző ezüstarcot, az Inhalátort. Az immár Ezüst-hegynek keresztelt csúcs „nyomtatott áramköreit”. Végül marad a Múmia-hágóhoz vezető kanyon déli fala: Hasonmások hasadéka.
A falról Óriás Ormányos bámul le. Tőle balra – nyolc óránál – Kék cápa feje bukkan elő. A kettő között félúton jókora Orángután vakarózik; szakálla pedig voltaképp egy Kacsacsőrű démon feje. Baljukon fagyott Szaracén hullája hever – alteste eltűnik a jégben. Alattuk – félhat körül – három sötét folt. Balról jobbra elsőnek a Királynő: álla kicsi, orra pisze, s kissé hátracsúszott apró ezüstkoronája. Jobbján – három óránál – egy parókás barokk pasas: Mozart. Alatta – öt óránál – a Királynő húga; le sem tagadhatná rokonságát: pici áll, pisze orr; korona helyett agancsot hord. Mozart mögül haragos eb sandít: Mozart kutyája. A Királynő húgát ölelő sötét fluidumban felaranyló fantomférfi, az Irigység démona; ujjai a húg nyakán – épp fojtogatja. És így tovább. A Koponya, Oroszlán, Balerina, Varangymaki, Kalapos férfi, van Gogh füle, Apolló torzó, Philemon és Bauchis, Tafy, Larus, Atera Flamma, Apám, Morgen, Jack és Dan… A kép elforgatásával újabbak: Mozart kutyájából szamár lesz (Amadeus szamara). A Majomember úgy fest, mint egy ultrahangba bámuló vagy formalinban ázó magzat.  
Láthatunk Abortált Magzatot, Cickányt, Sellőt, Szerzetest, Kukulás alakot. Fekete-fehérben alig sejlő arcokra is rábukkanunk. Így arra a figurára, aki körszakállt visel, és szarvat hord. Épp az Ő felfedezése int arra, hogy a birtokvágy még efféle Farkasbőr-öbölbéli helyen is végzetes lehet! Ijesztő, hogy itt is megtalálom – itt is megintenek. Amint csodás, hogy e táj minden szirtje, s a részletekben rejlő Ördög is, elfér a markomban. Hisz amiről itt szó van, nem más, mint egy kő ellenfényben fotózott mikroszkopikus világa.

Létezett az Éden?

A meccs hőse – foci sci-fi

Herr Donau – A Duna eredetének igaz története – novella

2 Comments:

  1. marsovszki viktória

    És a te kimeríthetetlen gyakorlásod az íráshoz, Cen. És az én mindenre kiváncsiságom, amivel próbálom megfejteni, hogy lehet valakiből Centauri – Centauri. És megint tisztességesen megmutatod ezt,, nagyon szeretehető , hogy vállalod magadat , válllaod az egész kibaszott világot, a válladra veszed… etc. És hogy előkapartad ezt írásodat. Kössz! 🙂 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.