Balfake-ek a napsütésben – sajtóparódia

Fotó: Centauri

2019.02.16. A mai nap híre (két tálalásban) 😈 : SÜT A NAP!


A./ Most látszik csak igazán, hogy tönkre ment minden. Ennél pocsékabb telünk sosem volt még, esett a hó, de nem elég, volt hideg, de nem annyira, hogy a kártevőket megtizedelte volna, de legalább sütött volna sokat a nap! Ehhez képest januárban nem akadt két teljes óra sem, amikor zavartalan napsütésnek örülhettünk volna. Most akár örülhetnénk is, ám elég kinézni az ablakon, rögtön alább hagy a lelkesedés. Az éles tavaszi fényben lehetetlen nem látni, mennyi a kátyú, mennyi a szemét, milyen kopaszok a fák még mindig, nem épült semmi, nem szépült a télen semmi, arról nem is szólva, hogy tökig ér a sár. De még ha a sárról megfeledkezünk is, csak a szerkesztőség előtti pár méteren nyolc darab a kutyaszar, meg arról sem hallgathatunk, hogy épp egy ilyen napsütéses napon halt meg nagyanyám. Vajon ilyen verőfényes napon hányan halnak meg még? Igaz, északkeleten és a Bakony völgyeiben van még némi köd, így aztán, akik ma ott dobják be a törölközőt, még a napot sem láthatják, bár legalább azt sem kell látniuk, hogy itt – süssön a nap még ezer évig – minden milyen rohadtul szar. Mert bár Londonban ma is szakad az eső, de ott fejlődést és modernitást látni, és aki ott hal meg, amikor kinéz még utoljára, azt gondolhatja: milyen jó volt élni, mégiscsak nagyszerű ez a progresszió. Itt meg? Hagyjuk is a retekbe! Veled együtt a napsütés is mehet a levesbe. Ha bármi kétséged volna, mi most megmondjuk: hiába süt a nap, előbb-utóbb beborul. Figyeld meg, igazunk lesz megint. Sajnáljuk. Jó, talán ma nem olyan rossz, de hidd el, ha nem vagy tök hülye, akkor nem éled bele magad nagyon ebbe a pitypangos nagy napsütésbe, mert még a végén te is koppansz. Inkább játssz kivárásra, és bírd ki valahogy, míg ismét beborul.

B./ Berlin fölött ma is borús az ég. – Végre kisütött a mézszínű nap, s minden sugára ránk, boldog avarokra ragyog. Vidám családok és baráti társaságok baktatnak kacagva, önfeledten és boldogan korzózó tömegek lüktetnek a felújított utak verőerén, a madárdaltól megtisztított tágas irtások széles ösvényein egy szebb jövő felé. Már a tél is csodálatos volt, nem túl enyhe, nem túl fagyos, volt hó, és hajszál híján fehér szent karácsony is (jövőre már az is borítékolható), és most végre itt van, amire mindannyian vártunk, legalábbis az ország ép lelkű s minden bizonnyal nagyobbik fele. És ami a legjobb, nemcsak hétvégén, hanem egész héten ilyen kellemes idő várható, sőt azután is, jövőre pedig még ennél is több. Minden híreszteléssel szemben hosszútávon is tartós napsütés, amely – ha így haladunk – eltarthat akár évtizedekig is, vagy oly sok balsors után, újabb ezer évig is akár. Mindeközben Berlin fölött borús az ég, Párizsban zuhog az eső, Stockholmban viharos a szél, Londonban köd van még, New Yorkban pedig szmogriadó. Lehet, hogy nincsenek még felhőkarcolóink, lehet, hogy nincsenek autómárkáink még, lehet, hogy nem újítottunk fel minden házat, lehet, hogy Stockholm kicsit tisztább, lehet, hogy London kicsit jobban pörög, de már csak karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy mindezt akár le is hagyjuk, de addig is: nemcsak ez a tavasz, nemcsak ez a sorsdöntő év, hanem a nap maga is csakis a miénk.


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára 🙂


Videó és tanulmány a médiáról és propagandáról

2016 – Megragadni egy angyalt… (Magyar Nemzet)

SAJTÓ

Munkáról munkavállalókról gyárakról bérekről túlóráról

LEGSZEBB EMLÉKEIM

 

 

21 Comments:

  1. Ibolya Nagy

    😊😊😊

  2. Fel is söpörtem a mézszínű napban az udvart:-))))))))- csak pozitívan- mint ahogy Jack a konzervgyárban tépte a csuhét a börtön helyett. Újra olvastam a túlóráról írt regényrészletet, a Jákob botjából- őrületesen jó, a könyvet is újra el kell olvasnom, elfelejtek ilyen fontos részeket , bár végre belevágtam a Jégvágóba s Jack után beleszerettem Dan karakterébe- hiába a vér szava :-))))

  3. Szabó Edit

    🙂 🙂
    Van, akinek félig tele van az a pohár és van, akinek félig üres.

  4. Nagyné Ica

    😊🌞😊 Nézőpont és hozzáállás kérdése minden. Van akinek sz@r ( bocs ) is ízetlen! 😀 Kellemes vasárnapot mindenkinek! 🌞😊

  5. Marsovszki Viktória

    Ez irtó jól esett, Cen!
    Mostanában kicsit eltemetve éreztem a humorod! Hiányzott. Olyan nagyon jó kacagni, nevetni, röhögni… Az ember kicsit akkor tudja elfelejteni – a különben olyan nagyon fontos-:) önmagát. És most az A verzión rendkívül jól mulattam (könnyesre röhögtem magam). Akár az állatkerti képriportodon annak idején. 😀 😀
    Örülök, hogy mégsem igaz rád, amit a fiatal író- Jack London mondott magáról egy levelében:
    “Hogyan áll humor dolgában? Én roppantul tudom élvezni a humort, de ha agyonütnének, sem tudnék magamban humor kitatalálására való készséget felfedezni.”
    Pedig a nevetés olyannyira szükséges az ember életben maradásához, mint a játék és az ölelés, szerintem. 🙂 🙂
    Különben a drágaköved is ezért gurult Chaplin homlokára… 🙂 🙂

    • Az egyik legnagyobb dicséret, ha nevetnek is egyik-másik írásomon. Egy olvasó azt írta, hogy amikor a Jégvágót olvasta, eleinte szakadt a röhögéstől, aztán lassan az arcára fagyott a mosoly, a végén pedig sírt. Akkor éreztem úgy, hogy érdemes volt 🙂 …

    • 🙂 🙂 most úgy tűnik, itt a tavasz – már két hete. A hétvégre kicsit visszahűltünk, de ez is csak időleges, a jövő hét megint tavaszi meleget hoz; más kérdés, hogy mi lesz márciusban, mert ugye tavaly március volt a legtélibb hónapunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.