A Balaton üvegkoporsója – Hogyan lehetne jobb a Balaton?

balaton 3

Fotó: Centauri

Hová tűntetnénk el a rengeteg követ? Épülhetnek belőle új mólók (melyek kiváló ívóhelyek is) és – bár kicsit meredeknek tűnhet – építenék pár kisebb szigetet is.


(FRISSÍTVE: 2019.11.25.) 2017.07.21. Bár hozzászoktunk már, de a Balaton jelentős része voltaképp elzárt terület. Jó pár Balatonnal kapcsolatos baklövésünk közül némelyeket orvosoltunk, ezt viszont nem. Az egyik legsúlyosabb ballépés a Kis-Balaton lecsapolása volt, ám ezt horribilis áron, úgy-ahogy helyrehoztuk a 80-as években (a visszaállítás évében ott töltöttem az egész nyarat). A vízminőség romlásában azonban közrejátszott a part kikövezése is. Utóbbi ma is meghatározza a tó arculatát.

Kevesen tudják, de a Balaton déli partja régen hosszú szakaszokon föveny volt.

Az uralkodó szelek az északi parttól a déli felé fújnak, így a déli part volt a tó tisztulásának színtere. A balatoni uszadék a kikövezés óta jobbára a kövek között ázik, arról nem beszélve, hogy a kövezésnek ütköző hullámok jóval erősebben kavarják fel a vizet, mintha a partra futhatnának. Ízlés dolga, de szerintem a kövezés kevésbé esztétikus, mint egy természetes föveny.

 
balaton 2

Fotó: Centauri

Az viszont aligha lehet vita tárgya, hogy a föveny jóval barátságosabb. Mennyivel kényelmesebb volna, ha bárhol begázolhatnánk a Balaton vizébe! Ha nem kellene egymást kerülgetni, kapaszkodni, csúszkálni a lépcsőkön.

A régi Balatonnál a hullámverés turzásokat, dűnéket, zátonyokat, sőt szigeteket is épített. Ilyen volt például Balatonberénynél a „Csicsergő”.

A vakációzókat persze kevésbé érdekli a tó madárvilága, s még mindig kevesen tudják, hogy a Balaton ősztől tavaszig most is madárparadicsom. Ám fövenyes korszakában nyáron is az volt! Erről irodalmi adatok is szép számmal tanúskodnak, de a 90-es évek végén, amikor az alacsony vízszint miatt számos helyen bukkantak ki zátonyok (köztük a Csicsergő is), heti 2-3 alkalommal jártam körbe a tavat, és a saját szememmel láttam, hogy a Balaton nemcsak fövenypartjával hozhat tengerparti hangulatot, hanem madárvilágával is: ezrével lepték el olyan fajok, melyeket egyébként csak tengerpartokon láthatunk.

Egy hatalmas, 70 km hosszú madárszafarivá vált a déli part.


fenyérfutó balaton calidris alba

A fenyérfutó (Calidris alba) az egyik legjellegzetesebb tengerparti madár, mely a balatoni fövenyen is megjelenik – már ha van föveny.

Normál vízszintnél viszont a kövezés lezárja a Balatont az öntisztulás elől, lezárja előlünk, és lezárja a madarak elől is. Nem volna jó felszedni? – ahogy azt pár helyen megtették már. Nézzétek! Itt például csak pár méternyi szabadságot kapott a tó, s máris „trópusi” fehér fövennyel hálálta meg.

Nézzétek! Itt kristálytiszta a víz még hullámverésben is.


 
balaton

Fotó: Centauri

Hová tűntetnénk el a rengeteg követ? Épülhetnek belőle új mólók (melyek kiváló ívóhelyek is) és – bár kicsit meredeknek tűnhet – építenék pár kisebb szigetet is. Feltűnt már, hogy nyáron alig látni sirályokat? Ennek egyik oka a fészkelőhely hiánya.

Szinte biztos, hogy a mesterséges szigeteken népes sirály- és csérkolóniák alakulnának ki, s így a Balaton madárszigetekkel is gazdagodna.

Szóval? Mi volna jobb? Ha marad a kövezés, vagy kő kövön nem marad, s visszakapjuk a fövenyt: mi is, meg a madarak is. Gyönyörű a Balaton így is – de mennyivel szebb volna, ha kiszabadulna a kő fogságából, ha végre felkelhetne az üvegkoporsójából, s újra, igazán élhetne.

Kérlek, oszd meg ezt másokkal is! Előre is köszönöm 🙂
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

balaton 4

Fotó: Centauri

Regisztrálj, hogy értesülhess a legfrissebb, legfontosabb bejegyzésekről:

Név*

Email cím*


Madárkalauz az őszi Balatonhoz – A Balaton legjobb madármegfigyelőhelyei

Őszi Balaton: tengeri madarak pihenőhelye és a nyugalom szigete

Sarkvidéki Balaton és halászó récék

A nagy jégtrükk – a víz és a jég csodája

Herr Donau – A Duna eredetének igaz története – novella

Lukas ladik – táborozás nyáron

 

5 Comments:

  1. Marsovszki Viktória

    Ez ugye, nem kérdés, hogy melyik volna jobb!
    Sőt, még az is nagyon jó lenne, ha a nádasokat nem irtanák ki.
    Meg az is, ha a fürdőkultúra azt diktálná, hogy olajos, vegyszeres testtel ne lubickoljak a Balatonban. Tovább is van… FÁK!

  2. Igen, nagyon jó lenne ha mások is(döntéshozók) gondolnának ilyen dolgokra. A szigetekről jut eszembe, egy örömteli történet. Sárvártól nem messze, a rábapatyi bányatavak története. Néhány évvel ezelőtt indult meg nagyüzemben a homok kitermelése a közeli útépítésekhez, ezzel ronda tájsebet okozva a tájon(bár inkább mezőgazdasági terület volt előtte nem egy értékes területet vesztettünk el). Szerencsére pozitíiv a következménye, mert szép kis, sekély tavacskák alakultak ki, amelyek messziről vonzzák a madarakat. Partimadarak, szerkők, sirályok, récék tömkelegét és nem csak vonulásra hanem költésre is. A helyi madarászok és a nemzeti park közbenjárására sikerült fészkelő szigeteket kialakítani ezzel is növelve a terület értékét a madarak számára. Ma már a környék és Vas megye legjobb madarászhelye, sok ritka fajjal. Bár a gépek most is zúgnak, dolgoznak, de a madarakat úgy tűnik ez cseppet sem zavarja, talán az emlős ragadozókat is valamelyest visszatartja.

    • Igen, látom jó ideje már a neten, mennyire jó adatok vannak onnan – de azt nem tudtam, hogy mesterséges szigetekkel turbózták fel azt a területet. Nem jártam még ott, de most már meg kell látogassam. 🙂

    • Marsovszki Viktória

      De jó, Ákos!
      Posztod nyomán bukkantam rá a Cinegére- a Vasi Madártani Tájékoztatóra!
      Olvasom! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.