• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

100 éves Bialetti kotyogós kávéfőzője

100 éves bialetti kotyogós kávéfőző

Az én kotyogósom – 2019.11.21. (Fotó: Centauri)

A ma is az eredeti design szerint gyártott kotyogóból több mint 330 millió darabot adtak el világszerte, amivel Guiness csúcstartók.


2019.11.22. Tudtátok? Lassan sokan azt sem tudják mi az. Én szeretem, és mind a mai napig kotyogót használok. A nyári konyhában van ugyan egy komolyabb kávéfőzőgépem, de nem jött be. Kapszulás kávét is sokat ittam, s nem tagadom, finom kávék készülhetnek vele, csak épp nem szeretem a kiszolgáltatottságot. Bármikor, ha a szabadságom csorbul, ha elveszik tőlem a választás lehetőségét, fellázadok. Ezért nincs nálam gázfűtés sem. Mert kiszolgáltatottá tesz. Ha berendezkedem a gázra, attól fogva nincs mit tenni, annyit fizetek, amennyit kérnek, nulla a játékterem. Nem úgy a fatüzelésnél. A kávéval ugyanez a helyzet.

A kapszulásnál százszor kisebb a mozgásterem, mint a kotyogós esetén. Ráadásul a kotyogós remek kávét főz.


100 éves bialetti kotyogós kávéfőző

Fotó: Centauri

Nem vagyok ezzel a véleménnyel egyedül. Nemrégiben beszéltem valakivel, aki újabban rendszeresen iszik egy méregdrága (150-200 ezer forintos) gépen főtt kávét, de azt mondta, nem az igazi. Amikor hozzám látogat, épp a kotyogóson főzött kávé az egyik öröme.

Ízlés dolga ez is, persze. Az sem titok, hogy nem vagyok barista. A barista-barlangokban árult kávék jelentős része nekem sok. Gyakran túl savanyú. Ha pedig egy barista látná, hogyan iszom a kávét, bizonyára elszörnyülködne. Két alapvető szentséget rögtön megtörök, amikor cukorral iszom, ráadásul gyakran tejjel vagy tejszínnel. Találkoztam már baristával, aki olyan megvetéssel nézett rám, amikor cukrot kértem, mintha a legalábbis a lábtörlőre piszkítottam volna. Ha tudná, hogy ráadásul rettentő hosszú kávékat készítek itthon, amiket hosszan, órákon át kortyolgatok – vagyis a javát már hidegen. Nyilván megvan nektek is amerikai filmekből az a visszatérő jelenet, amikor kancsóból öntik a kávét, ahogy mi a teát. Én ezt abszolút megértem.

Nem mellesleg: A kávé egészséges, ám ha sokat iszunk, ráadásul erőseket, akkor hirtelen feldob, hogy aztán ugyanolyan hirtelen ejtsen el. Ha lassan iszom, akkor inkább úgy hat, mint a tea, és jóval egészségesebb, hisz nem dolgoztatja meg a szívet hirtelen.

Szóval kereken 100 éves a kotyogó. Én sem tudtam, hogy neki köszönhetően vált az otthoni kávézás széles körben elterjedt. Arra is csak most jöttem rá, hogy a kotyogósom eredeti Bialetti kávéfőző.

De ki volt Bialetti?

Egy barista oldalon (baristaszakuzlet.hu) pofás összefogllót találtam róla, és a kotyogósról is.

“Alfonso Bialetti 1888-ban született olasz mérnök a francia alumíniumiparban kezdte szakmai pályafutását, majd 1919-ben megalapította saját vállalkozását a piemonti Crusinallo városában. A kezdetben általános fémmegmunkálással és gépgyártással foglalkozó üzem később a háztartási kávéfőzők gyártásával ért el világhírt.
 
Bialetti 1933-ban fejezte be a Moka Express tervezését. A cégtörténet szerint a kis kávéfőzőhöz az ötletet a korabeli háziasszonyok által használt “mosógépek” adták. A szennyes ruhát olyan hengerekben főzték ki, melyeken belül egy központi cső futott. Az alulról melegített forró, szappanos víz a vezetékben felfutott, elárasztotta a ruhákat, majd átszivárogva azokon, körkörösen távozott.
Ennek alapján a mokkafőző (olaszul: la Moka, la macchinetta, la caffettiera) működtetése:
 
1.) az alsó részbe vizet öntünk,
2.) az alul csőben végződő kávés szűrőt fölé helyezzük,
3.) a tömítőgyűrűvel szigetelt felső részt erősen rátekerjük
4.) tűzhelyre rakjuk.
 
A zárt, alsó víztérben a vízgőz összegyűlik, a nyomás növekszik. A víz (a növekedő nyomás miatt) nem kezd forrni, hanem tovább melegszik, a magas nyomás bepréseli a forró vizet a csőbe, keresztül a kávén és a szűrön, egészen a felső tartályba.
 
100 éves bialetti kotyogós kávéfőző

A centenáriumra készült, nálunk is kapható Bialetti kotyogós – jól áll neki a vörös. Elfogadnám 🙂

Moka Express – A kotyogó

A belső, technológiai tervezés mellett Bialetti a külsőre is nagy gondot fordított: a Moka Express szimmetrikus, nyolc oldalú (octogon), letisztult, art deco megjelenése kategóriát és stílust teremtett. Kiszorította az olasz piacról a kezdetleges, forrázással működő, 19. században kifejlesztett Napoletana és Milanese kávéfőzőket. Működése és megjelenése majd 80 éve meghatározó az igazi és “utángyártott”, másolt kotyogók számára.
A Moka Express, Olaszország vezető kávéfőző gyártói közé emelte a céget. 1946-ban az alapító fia, Renato vette át a cég vezetését, aki rendkívül sikeres marketing stratégiával hirdette és terjesztette el a mokkafőzőt a világháború után. Milánó, Észak-Itália majd az egész ország megismerte a kotyogót. Ekkor született meg logójuk, kabalafigurájuk: a bajszos kis ember (l’omino con i baffi). Az 1953-ban Paul Campani által megrajzolt mókás figura jobb kezét, kinyújtott mutatóujjal felemeli, mintha épp egy kávét rendelne.
A kotyogó megjelenése kettős hatással volt a kávékultúrára.
 
Az alumíniumból készülő, bakelitnyelű, olcsó és “elpusztíthatatlan” kávéfőzők, az otthonokba vitték a gyors kávét, az espressót (ahogy arra a logó is utal).
 
Ugyanakkor a profi kávégépgyártók és kávébárosok ezáltal jelentős konkurenciával kerültek szembe. Részben ennek a versenyhelyzetnek köszönhető, és talán nem véletlen hogy pont 1946-ban kezdte meg Achilles Gaggia a rugós csapteleppel ellátott vendéglátóipari kávégépek gyártását. Ezzel indul el hódító útjára a kávézókban, vendéglátóhelyeken a jellegzetes espresso-krémkávé, a gőznyomásos technológia pedig csak az otthonokban terjed tovább.
 
A ma is az eredeti design szerint gyártott kotyogóból több mint 330 millió darabot adtak el világszerte, amivel Guiness csúcstartók. A kávéfőző eredeti terveit a Londoni Design Múzeumban is kiállították.”
 

Jó kávézást, szép hétvégét!



 

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


 
Regisztrálás után értesülhetsz a legfrisseb, legfontosabb bejegyzésekről 🙂
 

    Név*

    Email cím*

    A távcsőhasználat mint tudatmódósító szer
    Image is not available
    2019.10.21.

    Sok évtized távcsövezése után az ember akkor is távcsővel néz, ha egyébként nincs is a nyakában távcső.

    Európa kiszárad és kihűl?
    Image is not available
    2018.04.13.

    A hőtágulásból eredő tengerszintemelkedésnek nincs határa: amíg melegszünk, a tengerek is tágulnak. Épp az a gond, hogy itt hatalmas láncreakciókról van szó.

    A természetben töltött időt az iskolai élet mindennapjaivá kell tenni
    Image is not available
    2019.11.09.

    Kevés az olyan család, az olyan iskola, ami megad mindent egy gyereknek, amire csak a fejlődéséhez szüksége van. Kár ezt kozmetikázni.

    Emóció – ráció – ihlet – egyensúly és két agyfélteke (2.)
    Image is not available
    2018.10.07.

    Mivel az egész folyamat bennünk zajlik, végső soron azt jelenti ez, hogy az ember az írás ideje alatt (legalább akkor) jóban van önmagával, paradox módon a hibáival is.

    A Balaton üvegkoporsója – Hogyan lehetne jobb a Balaton?
    Image is not available
    2017.07.21.

    Bár hozzászoktunk már, de a Balaton jelentős része voltaképp elzárt terület. Jó pár Balatonnal kapcsolatos baklövésünk közül némelyeket orvosoltunk, ezt viszont nem. Az egyik legsúlyosabb ballépés a Kis-Balaton lecsapolása volt, ám ezt horribilis áron, úgy-ahogy helyrehoztuk a 80-as években.

    Delhi adományai
    Image is not available
    2017.06.11.

    A gyerekírással körmölt napló szerint az október 14-re virradó éjszaka hunyást sem aludtam, rátapadtam a hatalmas, 747-es Boeing ablakára, a Föld fényeit lestem, és vártam a hajnalt, ami a Dekkán-fennsík sivatagai fölött köszöntött ránk.

    Ember és zene – Értelem és érzelem
    Image is not available
    2020.04.08.

    A Homo sapienst igen ritkán tudom elragadtatással szemlélni, de van egy kivétel: ha éneklő embereket látok. Az éneklő-zenélő ember az egyetlen, aki képes feledtetni, kik vagyunk.

    Ahol a mű terem – Szűcs Attila műtermében
    Image is not available
    2019.10.13.

    Miért vannak festmények, mikor ez racionálisan aligha indokolható? Miért vannak festők, mikor létezésük egészen valószínűtlen? Miért van Szűcs Attila, akinek létezése a festők körén belül is meglepő? Ez érdekel. Az emberlét általában, és e konkrét festő léte momentán.

    Egy forrás nem forrás – az internet és a hírfogyasztás veszélyei
    Image is not available
    2019.11.21.

    Hatékonyabbak leszünk abban, amit muszáj elvégezni, és sokszorosan leszünk hatékonyak abban, ami igazán fontos nekünk. Mindennek tetejébe, az a csökkentett idő, amit mégis a neten és portálokon töltünk valóban szolgálni fogja a tájékozottságunkat.

    Égi testek
    Image is not available
    2008

    A tudomány lehetővé teszi, hogy elhagyjuk a Földet, hacsak időlegesen is. Az irodalom, amikor értelmes foglalatosságnak látszik, alkalmasnak tűnik, hogy segítségével elhagyjuk a tudatot – hacsak időlegesen-részlegesen is.

    Az éltető víz csodája – Kíváncsi gyerekeknek és felnőtteknek
    Image is not available
    2019.10.24.

    Tudom, megszoktad már őket, akárcsak a galambokat vagy a padot, amiben nap mint nap ülsz, pedig az út, ami hazavisz, az iskola udvara, ahol a szünetben játszol, telis-tele van olyan jelenségekkel, amiket nem szabad megszokni. Csodákkal vagyunk körbevéve.

    Amit nem várhat el egy író
    Image is not available
    2019.01.21.

    Akár regényt ír az ember, akár egy ilyen virtuális hálózatot építget, pontosan tudja, hogy mindig lesznek olyan kulisszák, ahová soha senki nem jut el.

    Az öldöklő civilizáción túl
    Image is not available
    2018.05.14.

    Minimális realitás érzékkel, minimális bölcsességgel rögtön megállapítható: ez a rendszer, ezer és milliónyi más életforma összessége legalább nem hiteget. Az élet, az életek összessége nem hazudik, végtelenül és féktelenül őszinte, frázis ez vagy sem.

    Emóció, ráció, ihlet és a két agyfélteke
    Miért nem szomorú az író, ha szomorút ír?
    Image is not available
    2018.10.02.

    Kilengéseink egyik vagy másik irányba alapvetően természetesek és rendjénvalók, legfeljebb arra törekedhetünk, hogy mértékét csökkentsük, s végül beálljunk egy középtartományba, ahol kilengésünk finom rezgéssé szelídül.

    Balfake-ek a napsütésben – sajtóparódia
    Image is not available
    2019.02.16.

    Most látszik csak igazán, hogy tönkre ment minden. Ennél pocsékabb telünk sosem volt még, esett a hó, de nem elég, volt hideg, de nem annyira, hogy a kártevőket megtizedelte volna, de legalább sütött volna sokat a nap!

    previous arrow
    next arrow
    Shadow
    Slider

    http://https://centauriweb.hu/archiv/legszebb-emlekeim/az-elso-honor-negyven-kepviselofank-cserebe/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/blog-4/blog-2019/2019-november/2019-11-21-viragzo-repcemezok-sohajto-erdok-hosszu-ejjelek/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/novellak/esszek/hedonista-utopia-egy-szep-uj-vilag/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/barangolo-utazas-turazas-ember-es-termeszet/barangolas-becsben-tavasszal/


     

    13 Comments:

    1. Micsoda páros- képviselőfánk, meg gőzölgős kotyogós kávé:-)
      Sokkal de sokkal finomabb mint a kapszulás kávék- arany tartalékban őrzöm több mint 20 éve az igazi rozsdamentes acélból készült Zepter kotyogósom, csili -vili, olyan mint újkorában-kedvet kaptam újra elő venni az írásodtól.
      Amúgy alvós, evős, pihenős hétvégét:-)))

    2. Ibolya Nagy

      Ha nem 19:40 lenne, most főznék egy kávét, a mai napig kotyogót használok.
      Nagyon hangulatos a kávé szentélyed Cen’, azzal a jó kis csészével, kékcinegével, no és ez az andalító dzsessz, mesés!
      Szép, andalító, andalgós hétvégét mindenkinek!

    3. Ugyanez kotyog nálam reggel, és délután is. 🙂 Bizony én is tejjel, cukorral iszom a reggeli kávét, de a másodikat már hidegen, tej és cukor nélkül. A délutániba jöhet megint a tej, a cukor is. 🙂 Lassan, ízlelgetve, ha van rá idő.

      • Egyszer így, egyszer úgy? Nahát! Ilyenről még nem is hallottam.

        • Egyszerű a magyarázat. 🙂 Reggel lefőzök egy nagyobb adagot, akkor megadom a módját, mert üres gyomorra nem lehet tej és cukor nélkül inni. 🙂 A 2. kávé meg az ami marad a kiöntőben. Arra már nincs idő, nem kutyulgatom, csak behörpintem hidegen, keserűn, általában akkor nézelődök a neten. Délután megint kényesztetem az ízlelő bimbóimat. 🙂
          Írsz a fűtésderől. Először az jutott eszembe, hogy kiváltságos helyzetben vagy, saját erdő, saját hulladék fa….. De mégsem, mert te ennek az árát megfizetted előre, amikor a birtokot megvetted. Jó befektetés volt! 🙂 Aki veszi a tűzifát, ugyanaz a helyzet mint a gáznál.

          • Így már értem.

            A fűtéshez. A birtok elenyésző hányada erdő, az is fiatal. Kb 11 hektárról beszélünk, amiből talán 1,5 hektár fiatal égeres. Vágásérett fa alig van rajta. Mégis: több mint tíz éve nem vettem tüzifát sem. Ennek több oka van.

            1. Először is, sok régi, bontásra érett épület állt itt, amikor megvettem. A régi tetőszerkezetek feldolgozásával jó pár telet kihúztam.
            2. Hosszú időszakokban alig tartózkodtam itthon, így azok az időszakok alig igényeltek fűtést.
            3. Az utóbbi négy évben a patakparti uszadékot, az ott kidőlt vagy kiszáradt fákat dolgoztam fel, tovább a fiatal égeres és bokorsorok gallyait.
            4. Ritkán van dőzsi, vagyis olyan, amikor éjjel-nappal megy a kandalló, ez is sokat számít.

            Összességében, mivel az utóbbi – ha jól számolom – 12-13 évben nem vettem se fát, se gázt, jeentősen csökkentettem az ökológiai lábnyomomat. Radikálisan. Persze ez sok munka, próbáljon csak bárki felfűteni akár csak egy kicsi lakást is ágfával. Kemény meló, főként télen, a nagy mínuszokban.

            S még: Élő fát eleddig egyet sem vágtam ki, ellenben rengeteget ültettem. Sőt, a nagy kiszáradt fákat is kíméltem, amíg lehetett, azok ugyanis remek rovartanyák és fészkelőhelyek (seregély, nagy fakopáncs, közép fakopáncs, kis fakopáncs, zöld küllő, szürke küllő, fekete harkály, nyaktekercs – ezek mind élnek nálam). Ma is áll a patakparton rég kiszáradt, hatalmas éger. Zömmel azokat dolgozom fel, melyek már ki is dőltek. Azok persze már nem annyira jók a kandallóba, de valamit valamiért.

            Az idén viszont először rákényszerülök, hogy vegyek valamennyi fát. – Tavasszal majd annál többet ültetek. 🙂

            Amúgy ez erdős vidék, itt azért lehet keresgélni, és időnként találni jó vételt. Széldeszkát, maradékot, vegyeset, hulladékfát, miegymást, ami jó, mégis olcsóbb.

    4. Szabó Edit

      Vajon mit szólna ahhoz egy barista, hogy én a filteres kávéfőzőn főtt hosszú kávémat tejjel és mézzel iszom, és még egy csipet neskakaót is teszek bele? Én is kortyolgatva iszom – miközben pl. szétnézek a neten -, de arra vigyázok, hogy ne hűljön ki teljesen.
      Van régről még egy kotyogóm is, ha valamelyik vendég presszókávét kér, akkor előveszem. 🙂

      Én is ittam már kapszulás kávét – tényleg finom -, de ilyen kávéfőzőm sosem lesz. Nem akarom a használt kapszulákkal a nem lebomló szemét mennyiségét növelni.

    5. Marsovszki Viktória

      Nos, Cen, örömmel közlöm veled, hogy én meg a közép-színes, nem foltos ruhákat borostyánlevéllel mosom, kicsi ecet-öblítóvel. Persze nem a Veréb Hotelből szedem a borostyánt. Otthonról, a kerítésról, ahol nem éjszakáznak benne madarak. És “ugyanolyan” piros kotyogóm van, mint az eredeti feliratos, de hamis. 🙂 Nincs ott név: Bialetti! Majd ráképzelem.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük