A paranoia bajnoka | Egy kismadár nagy titka | Az erdei szürkebegy

Erdei szürkebegy - Prunella modularis

A paranoia bajnoka | Egy kismadár nagy titka | Az erdei szürkebegy


Ha azt mondom: az erdei szürkebegy még David Attenborough műsorába is beküzdötte magát, csak részben mondok igazat. Ha a szürkebegy tudna valamit a médiáról, akkor sem küzdene a bekerülésért, épp ellenkezőleg. Ugyanakkor akaratlanul még a közismert tévés figyelmét is felkeltette, aki az egyik filmjében külön bekezdést nyitott a számára. A szerény külső ugyanis egészen extrém attitűdöt takar.


Vörösbegy | Erithacus rubecula | Fotó: Centauri

Viszonylag kevesen ismerik.

Ha már „begyekről” van szó, inkább a vörösbegy népszerű. Egyrészt a vörösbegy gyakoribb, etetőknél is sűrűbben bukkan fel, és feltűnőbb. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a szürkebegy más madarak között fel sem tűnik, hanem arról, hogy rendkívül óvatos. Lételeme a bujkálás. Egy-egy példány akár egy egész telet is kihúzhat az etetőnél, és mégis szinte észrevétlen marad. Többnyire a közeli bokrokban húzza meg magát, és csak ha nincs nagy nyüzsi – általában korán reggel vagy az est leszállta előtt – ugrál elő. A földön mozog, akár egy egér, és a legkisebb zavarásra is fedezékbe menekül.

Hiába él egy szürkebegy az etetőn, előfordulhat, hogy sosem látjuk. Ilyen az a szürkebegy is, akit itthon fotóztam. A lesből jól láttam, milyen stratégiát követ.

A cinegék a bokrosba hordják a magokat, hogy ott kopácsolják szét őket, ám néha elejtenek egyet-egyet. A tömegével lakmározó verebek pedig minden alkalommal, ha megriadnak, a bokrosba húznak be, s ilyenkor az épp még csőrben lévő szétmorzsolt eleség is hullik. A szürkebegynek ez épp elég. Ezeket a környéken elhullott maradékokat szedegeti össze. Csak azért, hogy ne kelljen kijönnie.


Jellegzetes helyzet: elöl a vörösbegy, a háttérben, egészen közel a bokrosok lábánál a szürkebegy. Számára mindig fontos, hogy a pillanat tört része alatt úgy tűnhessen el, mint aki sosem volt ott. (Fotó: Centauri)

Az etetőnél tehát a szürkebegy abszolút biztonsági játékos. Másban viszont nagy kockázatokat vállal, legalábbis a hím szürkebegy.

Nagyrészük vonuló, ám pár hím bevállalja a telelést. Kőkemény logika áll az efféle bevállalás mögött. A sikeresen telelő hím biztosan tarthatja a legjobb területet. Mikor a kevésbé bevállalós versenytársak megérkeznek, ő már helyben van, s egy területet megtartani jóval könnyebb, mint elfoglalni. Ezeket a bevállalós hímeket is vizsgálták már, és kimutatták, hogy az esetek többségében jóval sikeresebbek, mint elvonuló társaik. Más kérdés, hogy időről-időre épp ezek a hímek esnek ki a szaporulatból – általában végleg. Kedvezőtlen időjárás esetén, hosszú és kemény teleken a többségük, akár hatvan-hetven százalékuk is elpusztulhat.


Erdei szürkebegy, akinek a tudományos neve is szép: Prunella! (modularis) (Fotó: Centauri)

Ám mindez nem lett volna elég ahhoz, hogy a szürkebegy képernyőre kerüljön.

Attenborough még csak nem is e stratégiai játék miatt figyelt fel a szürkebegyre. Brit kutatók a családi életét tanulmányozva azt tapasztalták, hogy a hímek párosodás előtt a tojók kloákáját csipkedik. Első blikkre valamiféle nászszertartás részének tűnt ez, ám alaposabb tanulmányozás után kiderült: nász idején a hím szürkebegyből ismét előtör a biztonsági játékos. A hímek ilyenkor valójában ellenőrzik a tojókat. Azt ellenőrzik, hogy a tojó párosodott-e korábban másik hímmel. Kicsit paranoiás? Vagy előrelátó? Egy biztos: a hímek számára fontos, hogy a költés során valóban a saját vérvonalukat vigyék tovább, s ne egy másik hím fiókáit neveljék fel. Ebben a hím szürkebegy odáig elmegy, hogy közösülés előtt – bizarr ez, de ez van – szó szerint kipucolja a tojót. Más kérdés, hogy a tojóknak ez ellen szemlátomást nincs semmi kifogásuk.

Igen furcsa világ a szürkebegy világa. Közelről figyelve még inkább az.

Szép szimbóluma annak is, hogy gyakran azért nem látjuk egy lény, egy jelenség irizáló pompáját, mert nem tudunk vagy nem merünk elég közel hajolni hozzá.

A szürkebegy még küllemében is ezt példázza. Egészen közelről sem tűnik fel, gyakran az sem, hogy egyáltalán ott van. De amikor egy objektív is ráközelít, rögtön kiderül: a szürkebegy valójában igen szép és elegáns madár.

A különlegességéhez pedig még annyit: a legdurvább dolgot nem mondtam még. Ezt külön írásban adom közre, mert megér egy misét, és mert ezt a saját kutatásaim mutatták ki: ha van állatfaj, amely tudja, mi az a „fake news”, vagyis az álhír, akkor az erdei szürkebegy az.

Legyetek oly kedvesek, ha érdekesnek találtátok, osszátok meg ezt az írást!

Előre is köszönöm. Üdv: Cen’

Borítókép: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

3 hozzászólás

  1. Felénk ritka, és bizony lehet verébnek nézném a bokrosokban, de még lehet itthon az etető környékén is, ha nem zavaró távolságból nézném.

    1. Nagyon szeretem én is őket, van is vörösbegy minden évben, de szürkét én sem láttam még. Kávédarálóval picit megtöröm a napraforgót és a bokrok alá teszem neki.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük