Hosszúcsőrű cankógoda Magyarországon – ötödik előfordulás

Nehezen határozható, de gyönyörű faj a Bering-szorosból: hosszúcsőrű cankógoda (Forrás)

Hihetetlen, de igaz: ezek az észak-amerikai kóborlók szinte kivétel nélkül mindig nyugatról érkeznek, vagyis “átkelnek” az óceánon. Pontosabban erős szelek, rendszerint hurrikánok ragadják el őket Amerikai partjairól.

2019.10.18. Mozgalmas őszt élünk. Reggel felvillantottam valamit abból, hogy miután a pihenni és pancsolni vágyó jónép levonul a Balatonról, mások, jelesül madarak, százezrével vonulnak oda, jó részük távoli vidékekről, a tengerpartok mellől és a sarkvidékről. Persze nemcsak a Balaton életében jelent az ősz ennyire mozgalmas, színes, és izgalmas időszakot. Az ország valamennyi táján százezernyi madár vonul át. Különösen a vizes élőhelyek izgalmasak. A terepi madarászok számára bármelyik nap hozhat valami egészen unikálisát, extrém esetben akár valószínűtlenül messziről jött madarat, észak-amerikai fajt is. 🙂

Tegnap, Budapesttől nem is oly messze, Apajon egy hosszúcsőrű cankógodát láttak (Takács Ádám). Ha a Nomenclator Bizottság hitelesnek fogadja el a megfigyelést, akkor ez lesz az ötödik hazai előfordulása. Tisztában vagyok azzal, hogy sokak számára az is kérdés, hogy mi az a cankó, és mi az a goda (hát még a cankógoda!), de ebbe most nem mennék bele részletesen. Elég most annyi, hogy egy partimadár féle, amely hazáját tekintve olyan messze él tőlünk, amennyire csak lehet. Költőterületét úgy írhatjuk le a legkönnyebben, ha azt mondjuk: a Bering-szoros két oldala. Nagyon észak, nagyon Alaszka. Jack London vidéke. 🙂


Bárhonnan nézzük, ennél messzebbről aligha jöhetett volna. A hosszúcsőrű cankógoda elterjedése (narancssárga = költőterület, sárga = ahol átvonul, kék = telelőterület (Forrás)

Hogyan került ide? Ha a térképre nézünk talán az is kérdés, melyik irányból? Átszelte Szibériát, és keletről érkezett? Vagy ami egészen valószínűtlennek hat, az Atlanti-óceánt szelte át, aztán fél Európát, hogy végül Budapest mellett, Apajon megpihenjen?

Hihetetlen, de igaz: ezek az észak-amerikai kóborlók szinte kivétel nélkül mindig nyugatról érkeznek, vagyis “átkelnek” az óceánon. Pontosabban erős szelek, rendszerint hurrikánok ragadják el őket Amerikai partjairól.

Emlékeztek még a Dorian nevű hurrikánra, amely rettentő erővel csapott le a Bahamákra? Ez a hurrikán aztán északnak tartott, és ahelyett, hogy berongyolt volna Amerika fölé teljes gőzzel, később újra kiment az óceán fölé, legyengülve bár, de átbattyogott Európa partjaihoz, a brit szigeteken özönvizeket okozott, de alaposan megöntözte Európa belső területeit, sőt valamit mi is érezhettünk belőle, igaz, ide jobbára csak a szele ért el. Könnyen lehet, hogy épp a Dorian sodorta el az apaji madarat megszokott útvonaláról.

Hosszúcsőrű cankógodát először 1995. április 30.-án figyeltek meg a Hortobágyon. Ezt követően 2009-ben Szegeden, 2011-ben és 2013-ban ismét a Hortobágyon, és most Apajon.

Kimondottan a tengerpartok mentén vonuló partimadarakra jellemző, hogy Európa meglepő számban kap észak-amerikai fajokat is. Az amerikai pettyeslile legutóbbi hazai előfordulásáról írtam már, de itt jó pár fajról van szó. Az pedig, hogy ezek a madarak, ekkora távolságokból pontosan miért és hogyan keverednek el egészen Magyarországig, megér egy misét, egy újabb posztot. 🙂

Addig is figyeljetek, és élvezzétek ezeket a ritka szép, októberi napokat!

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Hosszúcsőrű cankógoda (Forrás)


Madárritkaságok – Ritka madarak Magyarországon

Sujtásos fütyülőlúd Magyarországon

Újra keselyűk Magyarországon

Alaszkai madár nyaral Magyarországon, egy amerikai pettyeslile

http://centauriweb.hu/barangolo/oszi-balaton-tengeri-madarak-pihenohelye-es-a-nyugalom-szigete/

8 Comments:

  1. Várom az újabb posztot, hogy miért és hogyan keverednek ide hozzánk madarak 🙂

    Addig is, nézem ezt a szép cankógodát 🙂

  2. Szabó Edit

    Miért olyan hosszú a csőre? Mivel táplálkozik?
    Netán van rövidcsőrű cankógoda is?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.