• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Madárritkaságok – Ritka madarak Magyarországon

gólyatöcs himantopus madarak birds birdlife madárvilág

Gólyatöcs – 2019-ben az év madara (Fotó: Centauri)

“Mi a jelentősége madárritkaságok megfigyelésének? Van-e jelentősége egyáltalán?”  


A vékonycsűrű póling annyira ritka, talán a világ legritkább madara, hogy a keresőkben alig találni róla értékelhető fotót, a Wikipédia és a Wikiwand is ehhez hasonló metszeteken és kitömött madarakon illusztrálja.

Ma már nem túlzás azt mondani, hogy rendszeresen írok a legújabb madárritkaságok felbukkanásáról. Feltett szándékom, hogy ez továbbra is így legyen, sőt az is, hogy akár évtizedekkel ezelőtt észlelt ritkaságokra is sort kerítsek. Ezen az oldalon gyűjtöm össze az eddigi ritkaságokról szóló írásokat.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi a jelentősége az efféle, néha csak elkóborolt jószágoknak.

Vagy azt is kérdezhetjük:

vajon miért vonz minket egy ritkaság felbukkanásáról szóló hír?

Első megközelítésben azért bánjunk óvatosan ezekkel a hírekkel, és figyeljünk az arányokra. Arra gondolok, hogy a fehércsőrű búvárról vagy lazúrcinegéről szóló hírek mellett igyekezzünk a lehető legtájékozottabbak lenni a gyakori fajokat illetően, ha másért nem is, akkor azért, mert egy-egy ritkaság ökológiai jelentősége általában csekély. Általában. De ma már ez is kicsit másként van. De mielőtt erről esne szó, hadd mentsem egy kicsit az ember szenzációéhségét is.

Voltaképp természetes reakcióról van szó. Gondoljuk át, hogy az ősidőkben, az emberré válás bölcsőjénél is milyen fontos lehetett észrevenni és odafigyelni arra, ha valami szokatlan történt. A megszokott, a rendes kerékvágás szerinti jelenségek többnyire nem jelentettek veszélyt, épp ismertségük okán, ám a szokatlan, a váratlan, a kivételes (sok és sokféle átmenet lehet) gyakran egyúttal veszélyforrást is jelentett, ezért az ember mind a mai napig kihegyezett az unikálisra, a szokatlanra, a ritkára, az egyedire.

Odafigyelésünk tehát végső soron életösztönből fakad.

És ez jó. Más kérdés, hogy ezzel hogyan él vissza a média.

Ugyanezért szeretünk odafigyelni ritka fajokra is. A madarásztársadalom egy része be is dől ennek az ösztönnek, ha tetszik túlzásba viszi ezt az odafigyelést, sportot csinál belőle, és amolyan ritkaságvadásszá válik (részben őket nevezzük twichereknek). Túlzásnak persze csakis akkor mondható ez, ha egy-egy megfigyelés ökológiai súlya áll a homlokterünkben. Máskülönben mindenki olyan hobbit választ, amilyet csak akar.

De ma már nem mondható, hogy a ritkaságok megfigyelése perifériális tudás, egzotikus adat csupán, mivel a teljes ökológiai rendszer átalakuláson megy át, és vélhetően sok olyan ritkaság felbukkanására számíthatunk, melyek valójában már egy komoly változás-átalakulás előjelei lesznek – ahogy az például a vörösnyakú lúddal történt :-).

Annak idején az első balkáni gerle felbukkanás a Kárpát-medencében (1928-1930) épp olyan szenzációs volt, mint nemrégiben a keleti gerléé, vagy most legutóbb a fehércsőrű búváré, ám ma a leggyakoribb gerlénk. Vagyis akkor az első elfordulást egy beözönlés és terjeszkedés követte, s ma már az egykoron csak a meleg délvidéken élő balkáni gerle fészkel a sarkkörnél is.

Amikor újabb és újabb fajok vetődnek el hozzánk, amelyek rendkívül ritkák vagy eddig egyáltalán nem észleltük őket, nem tudhatjuk, hogy egyedi-egyszeri esetről van-e szó vagy estleg egy hosszú és látványos átalakulás első jeléről. Könnyen lehet, hogy egy első blikkre csak színes kis hírnek tetsző megfigyelés később állandóan idézett hivatkozási pont lesz, és egy faj terjeszkedésének, vagy egy egész földrész madárfaunájának átalakulásának fontos mementója.

Az alábbiakban az eddig ritkaságokról írt posztokat találod – és természetesen folyt. köv. 🙂

HOZZÁSZÓLÁSOKHOZ GÖRDÜLJ A LAP ALJÁRA 🙂


http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/fehercsoru-buvar-masodszor-magyarorszagon/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/uj-madarfaj-magyarorszagon-lazurcinege/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/sziberiai-ritkasag-madareteton-uj-faj-magyaroroszagon/

 

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/betegseg-vegzett-magyarorszag-elso-feketetorku-szurkebegyevel/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/alaszkai-madar-nyaral-magyarorszagon/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/ujabb-madarritkasag-madareteton-keleti-gerle/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/2018-06-04-vege-pasztomadar-invazionak/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/pasztormadar-2018-ban-magyarorszagon-minden-poszt-egy-helyen/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/legszebb-ludfaj-vorosnyaku-lud-hazaja-lettunk/

 

20 Comments:

  1. Szabó Edit

    Nagyon jó ötletnek tartom, hogy ezeket az írásokat összegyűjtöd egy helyen és örülök, hogy újabbakra is számíthatunk.
    Sokat tanultam tőled a madarakról már eddig is, és ha ez így megy tovább, akkor lehet, hogy a következő madaras kvíznél tíz kérdésből nem hétre válaszolok majd helyesen, hanem többre. 🙂

    Most pedig valami másról, amivel muszáj eldicsekednem.

    Itt van előttem a Pátosz, ma hoztam ki a könyvtárból!! 🙂 🙂
    Hálás vagyok Marsovszki Vikinek az ötletért – köszi Viki! -, mert én nem tudtam, hogy létezik ilyen könyvtárak közötti átkérés. Ilyen módon sikerült nekem is hozzájutnom. Igaz, nem az enyém, de legalább elolvashatom. 🙂

    Sajnos, nem adják el nekem – megérdeklődtem! -, mert csak ez az egy példány van meg az egész Szabó Ervin könyvtárban, ráadásul azzal, hogy most kikölcsönöztem, azt bizonyítom, hogy van iránta érdeklődés, vagyis pláne nem fogják eladni. 🙁 🙁

    Annyit elárult még nekem a könyvtáros, hogy szeretik az olvasók Centauri könyveit. Ez persze nem meglepő. 🙂

    • Köszi szépen a választ, a beszámolót – állítólag az erdélyi meghívás hátterében is volt valami olyasmi, hogy kedvelték az olvasók és gyakran vették ki a könyveimet, bár ehhez hozzá kell tenni, hogy feltehetően azért is, mert ott másként hozzáférhetetlenek ezek a kötetek, nincsenek a boltokban 🙁 A Pátoszhoz még annyit – szeretnék egy nyomozós játékot itt a honlapon, aminek a végén egy Pátosz volna a nyeremény. 🙂 🙂

      • Szabó Edit

        Hűha! 😎
        Nyomozni szeretek, a Pátoszt meg szeretném. 🙂
        Majd meglátjuk, mi lesz.

      • Ibolya Nagy

        Pátosz a nyeremény? No, erre se lenne esélyem, tuti 😶

        • Ibolya Nagy

          Egyébként örülök, hogy összegyűjtötted a madarritkasagokrol szóló posztjaidat, bizonyára sokunkat érdekel, engem mindenképp!😊

        • na puff – ne legyél ennyire lemondó, mert még a végén kedvemet szeged 🙂 🙂

          • Ibolya Nagy

            Nem hiszem, hogy a kedvednek ehhez bármi köze volna Cen’, az enyémnek annál inkább. de most ezt hagyjuk is. Inkább meghallgattam David Gilmourt, voltál szives feltenni a nyitóoldalra.
            Természetesen ettől még az olvasód szeretnék maradni, mert sokoldalú művészetednek változatlanul rajongója vagyok.

      • Nagyné Ica

        Aki mer, az nyer…😊😊😊
        Kb.egy hónappal ezelőtt a Moly.hu oldalán, egy magànkönytár hirdetésében találtam rá a Pátoszra. Azonnal írtam a hirdetőnek. Természetesen már nem volt meg, csak nem szedték le a hirdetést. 😞

        • Ibolya Nagy

          Kedves Ica, javaslom a könyvtárat! Miután az antikváriumokban sem jártam sikerrel, így elhoztam az egyetemi könyvtár egyetlen példányat, ráadásul egy nagyszerű találkozással is gazdagabb lettem. Igaz, a könyv soha nem lesz az enyém, de elolvstam az ős-Antimont, nem beszélve a Pokolbeli lábbelirol, amit teljes terjedelmében elolvashattam. Szóval, hajrá Ica!😊

          • Szabó Edit

            Egyszer majd az irodalomtörténészek csodálkozva keresik az okot, hogy egy bizonyos időszakban vajon miért nőtt meg a könyvtárakból kikölcsönzött Pátoszok száma. 😉 🙂

            • Ibolya Nagy

              Előbb is megtehettem volna, Edit, csak reménykedtem, hogy sikerül egy saját példányt szerezni. Mindenesetre azt hiszem, az érdeklődést sikerült felkelteni iránta 😊

      • Marsovszki Viktória

        Én is nagyon szeretnék nyomozni, és nyerni egy kötetet. majd…. 🙂

    • Nagyné Ica

      Szerencsés vagy Edit! 😊

      • Szabó Edit

        A neten úgy látom, hogy a debreceni egyetem könyvtárában van egy Pátosz. Onnan nem tudod kikölcsönözni, Ica?

  2. Madárritkaságok? Én annak is örülök, ha egy nagy bukót látok, fotózok. 🙂 A mellékelt képen a vékonycsőrű pólingot, ha látnám sem ismerném fel, gondom van a pólingokkal, cankókkal, sokat kell tanulnom. 🙂 Gólyatöcs van az MME-s könyvjelzőn, így most sokat gyönyörködöm benne. 🙂

    • víz mellett élsz, vízre jársz, érdemes megismerni őket, hisz velük – értsd: cankók, partfutók, godák, pólingok – akár napi szinten is találkozhatsz. 🙂

      • Sajnos nem, itt ez a Tó más káposzta, alig vannak, Hortobágyon szoktam megállni, ott figyelgetem őket. Nem a 33-as út, hanem a Balmazújváros-Tiszacsege út mentén szeretek cserkelni, a darvak is ott vannak legnagyobb számban. 🙂

  3. Nagyné Ica

    A madarakról ( és sok másról is ) van még mit tanulnom. 😊

  4. Marsovszki Viktória

    Nos, Cen, erre az oldalra befér egy kék pillangó, aki már biztos, hogy visszaröpít ide.
    Belefér egy csúnya mondat, mert a pillangó elszáll vele:
    baszd meg,, Cen, gyere
    röpülj a lepkével ide
    https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10210309055601506&set=gm.1072640922926748&type=3&theater mondom,
    látod, ugye? kék
    Azt meg már ezerszer akartam írni, hogy a tavaly májusi gólyatöcs fotód után természetesen az év madara lett, naná

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük