Madarakkal kapcsolatos kérdések – vélemények

Kék cinege - Parus cearuleus

Kék cinege – Parus cearuleus (Fotó: Centauri)

1 profil2018.03.04. 17:00 Kedves madárbarátok, természetkedvelők! Ezt a menüt azért hoztam létre, hogy az esetleg felmerülő általános vagy a madáretető-térképpel kapcsolatos kérdéseket egy helyen lehessen megválaszolni, megvitatni.  Nálatok, a ti etetőtökön mi a helyzet? Köszönettel és a legjobbakat kívánva: Cen’

 
etető 25

Fotó: Centauri

Felhívás

102 Comments:

  1. Meglepő volt a tegnapi és mai nap. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy négyzetesen több madár jött az etetőkre. ( Én sajnos a kutyáim miatt az etetőket nem tudom fotózni, mert megelőznek ha arra tartok, és elriasztják a madarakat) Minden fajból több jött, de a széncinik olyan számban, hogy nem győztem pakolni a kaját neki. Gondolom ők már az átutazók lehetnek. Még itt vannak a fenyőrigók, és a süvöltők is, pedig nekik már indulni kellene a költőhelyre. A zöldikék viszont ma folyamatosan “zsíroztak” már, remélem az ő megérzésük jön be. A Tisza-tó jégtáblái között a récék és a bütykös hattyúk már nagy szerelemben udvaroltak. 🙂

    • Köszi! A sok cinege azért van, amit írsz. Állandó madárnak tartják, de egy részük kóborol illetve vonul. Nálam 10 év adatai alapján mindig február végén produkáltak ilyen hullámot – de most minden kitolódik, csúszik. Az utóbbi 10 napban pedig a meggyvágók produkáltak még egy jelentősebb mozgalmat, legalábbis nálam a megszokott 2-3 példánnyal szemben csapatosan jöttek. 15-20 példány. Láttam már olyan évet is, amikor valósággal ellepték az etetőket, ilyen volt – ha jól emlékszem 1988/89, amikor százával rohamozták az etetőket. 🙂

      • Úgy tűnik, mára lecsengett a cinege invázió( 2 napig veréb is nagyon sok volt), már csak a megszokott egyedszám jött reggel. Van egy kőrisfa a kertben, amíg annak a terméséből tart, úgy gondolom, egy süvöltőpár nálam marad.. 🙂

        • Enyhül az idő – talán ezért. Nálam is lanyhul a forgalom, a pintyek száma csökken leginkább. 🙂

          • Nem tudom van -e jelentősége, de a 2 nap nagy forgalmában azt figyeltem meg, hogy az átutazó széncinege vendégek között sokkal több volt a kisebb testű, és élénkebb sárga volt az alsó fertályuk , (majdnem kék cinegés) talán másik alfaj, vagy a nemek aránya volt más……………… Szerinted? Ma már az “én cinkéim” jönnek csak. Ezek jobban szeretik a diót, abból van saját termés, így nem sajnálom tőlük, de a tegnapiak habzsolták a szotyit. Most beszéltem szomszédokkal, akik szintén etetnek, náluk is ilyen invázió volt 2 napig. Nálam a 4 etetőn, a 2 nap alatt biztos több százan fordultak meg.

            • Biztosan van jelentősége, más kérdés, hogy nehéz megmondani, pontosan mi. Van egy Svenson nevű pali, s neki egy könyve a kézben tartott énekesmadarak határozásáról. Na, ez a könyv csak egészen kivételes esetben van meg egy háztartásban, boltokban sem kapható, s csak azért citálom ide, mert ebben a témakörben ő az egyik legnagyobb koponya, és az említett könyv előszavában (de legalábbis valahol a legelején) arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad alábecsülni az egyedi változatosságot, vagyis: például mondhatjuk, hogy az északi madarak általában világosabbak (az egerészölyv esetében ez például gyakran nagyon szembetűnő), de ez egy világosabb egyed esetében nem jelenti feltétlenül azt, hogy a madár északi. Mindezt csak korrektség kedvéért írom ide, egyébként pedig a széncinegénél eléggé jellemző, hogy időnként az átlagtól elütő színezetű madarak jelennek meg, tél végén néha tömegével. A tömegével megjelenő, szokatlan színváltozatok szinte bizonyosan távoli területek átvonulóit jelzik. Az átlagosnál sötétebb-sárgább száncinegékhez csuklóból nem tudok mit mondani – én inkább kisebb termetű s ugyanakkor világosabb, néha egészen fakó cinegék átvonulását szoktam észlelni. Ezek némelyike szinte fehér. Ha jól emlékszem, talán van is egy ilyen kicsi, fakó alfaj (ssp. aphroditae?), de ennek hazai előfordulása talán nem is bizonyított. Összességében ez egy rendkívül érdekes és összetett kérdés, ha lesz egy kis levegőm, lehalászom a polcról az ide vonatkozó irodalmakat. S még annyi: az ilyen finom észlelésekből, főként ha sokan sok helyen figyelünk a nüanszokra is, egészen izgalmas és árnyalt képet lehet kapni a madaraink mozgásáról. És végül: köszi, Edit a hozzászólást! 🙂

      • Gadányi Terézia

        Szia Cen”! De jó, hogy megtaláltalak. Nálam nagyon sok madár eszik, ennyi talán még nem is volt. Énekesrigó,cinege, zöldike,tengelic pinty meggyvágó, és még van olyan amit nem azonosítottam.Érdekes ilyent még nem láttam énekesrigók csapatosan jöttek.Nagyon örülök.Cen”, hogy vagy?

    • Juhász Ildikó

      Nálunk viszonylag csönd van. Egy kicsit aggódom is, mert kemény hidegek voltak a múlt héten. 🙁

      • Valahol írtam már, hogy nálam is felbukkantak szemlátomást beteg madarak, például csízek. Volt egy énekes rigóm is, aki annak ellenére legyengült, hogy állandóan ehetett. Az utolsó napon már el sem repült, behoztam a melegbe, de sajnos így sem maradt meg. A nagy hidegben-hóban legyengülő madarak között a betegségek is könnyebben ütik fel a fejüket. Sajnos, esetleg, ezzel is számolni kell. 🙁

    • A mi kis kerti etetőnket (Alsógödön), melyet, persze, rendszeresen feltöltünk magvakkal, legalább ennyire szorgalmasan látogatják szárnyas vendégeink: főleg cinkék (szén- és kék-), verebek, tengelicék, rigók (ezek azon madárfajok, amelyeket láttunk és egyértelműen meg tudunk határozni)… de ilyenkor, tél végén, tavasz legelején minden kis segítség egyértelműen életmentő lehet a számukra!

  2. Takács Mária

    Szia!

    Ősszel elkezdtem etetni a madaraimat, sokan voltak, naponta kellett utántölteni az etetőket. Aztán elkezdett csökkenni a számuk, mostanra 2-3 árva cinkém van összesen. Sok éve figyelem az apróságokat, mindenféle madaram szokott lenni, idén tengelicet, meggyvágót, pintyet, zöldikét mutatóba sem láttam. Hántolt napraforgót vettem, ezt szokták szeretni. Egy harkályom volt még ősszel, pár csuszka és cinegék. Még veréb sincs… Nem is értem, hová lettek a madaraim.

    • Ez érdekes, bár rögötön hozzá kell tenni, hogy területenként igen nagy lehet a különbség 🙂 Ezért lesz érdekes összesíteni a regisztrált etetők adatait. Kiderülhet például, hogy amit az előbb Editnek írtam a meggyvágók felszaporodásáról, az nem mindenütt igaz – bár több helyről jelezték, hogy sok a meggyvágó, vagy megjelentek olyan helyeken is, ahol addig nem voltka. Nem tudom, nálad hová lettek a madarak 🙁 Tőlem egy népes tengelice csapat tűnt el szinte nyomtalanul a napokban. Az őszi felfutást követő csökkenést egyébként én is tapasztaltam, de aztán, amikor jöttek a havazások, szépen felment a létszám 🙂

      • Az etetés kezdetén egy meggyvágó párocska járt ide, az elmúlt 10-12 napban viszont szinte már tömegesen jönnek.

      • Kovács László

        Nálam már hetek óta eltűntek a cinkék. Most csak rigók járnak az etetőre rendszeresen. Néha egy-egy vörösbegy. Pomázról.

  3. Szia!
    Három éve fedezték fel a madarak az etetőimet! Azóta folyamatosan bővítenem kell, az idei év fantasztikus! A tengelic, zöldike, veréb mellett rengeteg a meggyvágó! Cinkéim is vannak és van közöttük kékcinke is! Igazából azt szerettem volna Veled megosztani, hogy
    pár napja vettem észre egy fenyő rigót aki egy alma mellett kuporgott egész nap és eszegette,de szerintem őrizgette is mivel egy pillanatra sem szállt el! Több almát raktam ki ma már vagy tíz fenyőrigó őrizgeti a maga almácskáját! egész nap el tudnám őket nézegetni!

    • Jó, hogy ezt írod – a fenyőrigóról is akartam írni a napokban, de nem fért bele az időbe (sok egyébről sikerült), viszont raktam fel egy képet róla, amint egy fekete rigóval szemben védi – épp úgy mint nálad – az almácskáját. Ez nagyon jellemző rá. Egyébként nagy csapatokban jár, de egy egész csapat viszonylag ritkán szállja meg az etetőt, annál gyakoribb, hogy egy-egy példány bekuckózik az etetőhöz és onnan szinte ki sem mozdul. Kiváltképp így tesz zord időben. Csodaszép jószág, és azért sem kell neheztelni rá, hogy ha konkurens bukkan fel (nálam például két fekete és egy énekes rigó) vehemensen védelmezi az almáját vagy almáit. Videóra is felvettem a napokban ezt a küzdelmet, igyekszem mihamarabb megmutatni. Addig is az én fenyőrigómról készült képeket itt találod 🙂 : http://centauriweb.hu/madaretetos-fotok/

      • Egy fenyőrigó nálam is napokig ette a kútház fedelére kirakott almát. Karnyújtásnyira a közelébe tudtam menni, beszélgettem neki, úgy csinált, mintha értené 🙂 A macskának eszébe sem jutott megközelíteni őt, valószínűleg némi tapasztalat már van benne.

    • Ebben a posztban van egy kép az almáját védelmező fenyőrigóról 🙂

    • Bocs, a link lemaradt. Szóval itt van egy kép az almáját védelmező fenyőrigóról: http://centauriweb.hu/blog-4/blog-2018/2018-februar-vegleges/7/ 🙂

  4. Vassné Fáber Katalin

    Szia! Mi már évtizedek óta etetjük a madarainkat, de ez az utóbbi 2 hét csúcsot döntött! Annyi madarunk volt, hogy a 3 etetőt 3-szor kellett teletölteni egy nap alatt! Mellette a golyókat is falták, napi szinten minimum 5 db fogyott! Én nem értek a madarak fajtáihoz, de az biztos, hogy a verebekkel, galambokkal,cinegékkel együtt 6 fajta madár özönlött hozzánk! A konyhaablakból nézzük, az ő ebédidejük is akkor van, mint a miénk! Van nagy is közöttük, elfoglalja az etetőt és nem enged be senkit! Imádjuk őket! Már 30kg magot ettek meg az idei szezonban! Várjuk őket jövőre is!

    • Kedves Katalin, köszönet a beszámolóért! Az utóbbi hetek sok helyen hoztak rekord mennyiségű madarat. Remélem, ti is megkaptátok – mint regisztrált etetősök – a körlevelet, amiben többek között a kérdőívről is szó esett. Abban például arra is kíváncsiak leszünk, hogy mennyi eleség fogy egy-egy etetőn. Nem is tudom, hogy egy madáretetős embernek jó hír-e vagy inkább rossz, de hamarosan véget ér a kemény idő, és akkor a madaraink zömmel szétszélednek – de majd vendégül láthatjuk őket jövőre, addig pedig segíthetjük a nyári jószágok költését 🙂

      • Vassné Fáber Katalin

        Nem emlékszem a körlevélre, de várom! 🙂 Nekünk hiányozni fognak, már tudom a képek alapján, hogy meggyvágó a nagytestű, valamint kékcinege, vörösbegy is van közöttük! Évek óta érdekes módon, egy fűzfa oldalában kivájt odúban, illetve az eresz alatt épített fészekben, ami alá raktunk egy falapot, így rá szokott ülni a mama, míg etet, költenek a madarak! 🙂 Szoktam figyelni, mikor dobálják ki az odúból a szemetet, hallani a hangjukat, ahogy hívják a szüleiket! 🙂 A platánfán pedig a galambok próbálkoznak!

  5. Johann-Bajzát Orsolya

    Nekünk is van egy almavédő,harci fenyőrigónk (Drazsé) 😊
    Jöttek a napokban,fenyőpintyek,őszapók,meggyvágó(3 kb),csuszka,zökdikék,cinege több féle,meg van egy kis sárga hasú valaki,akit még nem tudtunk belőni.
    Sőt ma egy seregély is rácuppant Drazsé almájára…az előbb nagy békességben együtt falatoztak…meg is lepődtünk
    😁

    • Köszi! A kis sárga hasú valaki esetleg lehet csíz. Van itt egy fotóválogatás, esetleg nézzétek meg, hátha felismeritek ezt a kis madarat. Én csízre tippelnék: http://centauriweb.hu/madaretetos-fotok/ Épp tegnap álmodtam meg, hogy mielőtt bárkinek kimenne a madáretetős kérdőív, összedobok egy kis madáretetős-madárhatározót, talán az sokaknak nyújtana némi segítséget. Sietek ezzel, hisz hamarosan rá kell térnünk a tavaszi tennivalókra, s a madáretetésnek vége.

      • Szabó Edit

        Ez a madárhatározó nagyon jó ötlet, Cen’! 🙂 Már eddig is igen hasznosak voltak a képeid.
        Például ma az egyik ismerősöm feltöltött egy képet a fb-ra, ahol három madár falatozott az etetőn. Elégedett voltam magammal, mert a képeid segítségével mindhármat be tudtam azonosítani. 🙂

        • De jó! Hogy én ennek mennyire örülök! – az is eszembe jutott, hogy tán még az is megoldható, hogy ide ne csak én tölthessek fel fotót. Íme, egy új feladat!

          • Szabó Edit

            Ez is jó ötlet, mert igény biztosan lenne rá.
            Azt már tudjuk, hogy ez hozzászólásban nem megy. 🙁
            Izgalmas feladat, hátha megtalálod a megoldást! Drukkolok.

            Amíg ilyen ötleteid támadnak, addig az oldal biztosan egyre jobb lesz. 🙂

            • Ötletből sosincs hiány, csak az időből és erőből fogy ki néha az ember 🙂

              • Szabó Edit

                Már kicsit félve írom, mert megint támadt egy ötletem. 😐
                Ide a hozzászólásba, szerintem, azért nem tudunk képet beilleszteni, mert ez a doboz, amibe írogatunk, valószínűleg textbox típusú, amibe csak alfanumerikus karaktereket lehet beírni.

                Nem tudom, hogy ez a blokk hogy áll össze, Te rakod össze vagy így kaptad készen, de esetleg nem lehetne ezt a blokkot kiegészíteni egy olyan dobozzal (picture típus?), amibe kép is tehető?
                Csak egy ötlet és ezennel be is fejeztem, megígérem! 🙂

  6. Pálmai István

    100-200-ra duzzadt fel a létszám hírtelen.A cinke tengelic zöldike veréb mellé jöttek a meggyvágók pintyek is.A diom elfogyott Napraforgón élnek,egy kevés papagáj eleséggel kiegészitve,Kukoricát is kapnak a gerlék miatt.Ja meg sok fekete rigó és egy két fenyőrigó is látogat.Viszont a kékcinkék eltüntek.

    • Kedves István, köszönet a hozzászólásért. Megkérdezhetem, mit értesz az alatt, hogy “hirtelen”? Pár nap alatt vagy az utóbbi héten-hetekben? A napraforgó a legjobb etetéshez 🙂 Meggyvágók nálam is az utóbbi 1 hétben lettek sokan. A kék cinegéhez pedig annyit, hogy a cinegék közül ők a legváltozékonyabbak, néha csak 1-1 példány jár az etetőre, de máskor, főként a tél végén akár tömegessé is válhat, majd ahogy jöttek, képesek ugyanúgy eltűnni is.

      • csontos zsuzsa

        Írjátok,hogy eltűnnek a madarak,hááát nálam csúcsidőszak van,a verebek seregestől jönnek,a cinegék is szaporodtak,sőt fenyőrigó,csúszka,ökörszem,rozsdafarkú,vörösbegy is meglátogatott a napokban.Az ennivalóval is hadilábon állok,fogytán a napraforgóm, idén rengeteg kaja elfogyott.

        • Köszi! Voltaképp örülhetsz, te még gyönyörködhetsz a csúcsrajáratásban 🙂 Nagyon változó lehet a helyzet területenként. Nálam például inkább beálltak a dolgok. Ugyan a tengelicék eltűntek, de a verebek és meggyvágók és cinegék egész nap az etetőn vannak. Az igazán nagy változás akkor áll majd be – várhatóan – amikor a hét második felében megjön a tavasz, és a rengeteg késésben lévő pintyféle elhúz északra.

  7. Hosszú évek óta etetünk és van egy többé-kevésbé állandó vendégkörünk. Széncinke, kékcinke, barátcinege, őszapó, verebek, vörösbegyek -ők nagyon félénkek, fakopáncs, feketerigók és időszakosan fenyőrigók is, van egy szajkó, ő is nagyon óvatos, tavaly jött először. Regebben voltak tengelicek, őket sajnos 2-3éve hiába várjuk vissza, nem jönnek. Később, ha kitavaszodik jönnek mjd a kacsameretű örvös galambok és a barázdabillegetők. 🙂
    Elég nagy a nyüzsgés az etetőn, nem éreztem jelentős valtozast az aktivitásban. A cinkék egy resze itt is költ a kertben, a nekik keszített odukban 🙂

    • Nagy köszönet! Épp kérdeztem volna, hogy nyáron mi a helyzet. A kérdőívben lesz pár, a nyárra vonatkozó kérdés is. Gondolom, a madáretetős emberek többségénél odú is van a kertben, és talán madáritató is 🙂

  8. Gosztola Mária

    Szia! Nálam sajnos az elmúlt 2 évben verebeken, szén- és kékcinegéken kívül nem járt más az etetőre (kivéve a karvalyt, de ő más céllal). Régebben zöldikék, meggyvágók is jöttek, és volt olyan év, hogy fenyőpintyek csapatokban. Fenyőpintyet már évek óta nem is láttam. Etetem a varjakat is, a konyhai maradékot, kutyáim maradékát kapják egy távolabbi sarokban, ennek ellenére igen mérges vagyok, amikor pillanatok alatt leoperálják a fákról a cinkegolyókat. 😁 Volt, hogy hatot raktam ki, és 10 perc alatt elvitték a varjak. Ebben a hideg időszakban nem győztem tölteni az etetőt, és ami még bosszant, hogy a verebeknek direkt veszek vegyes mageleséget, hogy a napraforgó inkább a cinkéknek maradjon, de ha van napraforgó, a verebeket sem érdekli egyéb mag, ők is szotyiznak, csak szörnyen gazdaságtalanul. Majd nyáron meg nézhetem a sok kisarjadt kis napraforgót, amit ők mindenfelé kiszórtak. 😁 Aminek viszont nagyon örülök, az az, hogy kb. két éve vannak sárgafejű királykáim, költenek is a tujában, bár ritkán látom őket, inkább csak hallom. Télen is vannak, de csak a cippogást hallom, nagyon ügyesen bujkálnak.
    Most, hogy mínuszok voltak, több helyen tettem ki meleg vizet, amit sűrűn kellett olvasztgatni, de nagyon értékelték a kismadarak, szinte ugyanolyan forgalom volt az itatón, mint az etetőn.
    Sajnos a gerlék nem nagyon jöttek az idén, nekik vöröskölest szoktam szórni, de a szemközti szomszéd kivágta a négy nagy fenyőt az udvaráról, ahol fészkelni meg éjszakázni szoktak. 😞

    • Nagyon szépen köszönjük a hosszú beszámolót. Büszke lehetsz rá, hogy mindenkire gondolsz, arra meg különösen, hogy királykáid vannak költési időben. Nem tudom, az ország melyik táján élsz, de a költő királyka még hegyvidéken is ritka, leginkább a nyugati határ mentén fordulhat elő. Nálam csak télen vannak, olykor 1-1 tüzesfejű királyka is. Nálam a verebeket tökéletesen le lehet venni a napraforgóról, ha színtiszta vörös kölest rakok ki. Ezt fényképpel és videóval is igazolhatom. Ez a “verébtéma” újra és újra előkerül, azt hiszem nagyon hamar írok róla egy pár sort külön. Még egyszer köszönet, és a legjobbakat neked és a temérdek madárnak 🙂

      • Gosztola Mária

        Ja, igen, Szabolcs megye és jelenleg Dombrádon van a 3 etetőm. Annak ellenére, hogy egy park van mellettünk, ahol tavasztól folyamatosan fészkelő zöldikékkel van tele minden bokor, télen sosincs egy darab zöldikém sem az etetőn. Egyébként próbálom invitálni fészkelni a télen itt nyüzsgő cinegéket, talán a sok százból valaki hajlandó lesz használni a fészekodúkat, mert gyümölcsfáink vannak, de mindig verebek foglalják el. Ennek is örülök persze, imádom nézni, ahogy etetnek, és simán 3 fészekalja kimegy egy szezonban.

        • Volt már szó itt a verebekről – és száz okom van arra, hogy írjak még róla a jövőben is. Most csak annyit, hogy a verebek igen nagy bajban vannak szerte Európában. Ezért örüljön mindenki, akinél még szép számban van. Magyarországon még nem mindenütt érzékelhető a fogyatkozásuk, de például Budapesten szemlátomást kevesebb a házi veréb. Sokkal kevesebb. Régen minden nagyobb téren és pályaudvaron a galambok mellett az elsők a verebek voltak, akik megjelentek az ember lábánál, ha egy padra leült vagy szendvics volt a kezében. Ma már ez egyáltalán nincs így, maradtak a galambok. Nyugat-Európa nagyvárosainak jelentős részéből mára teljesen kipusztult 🙁 Szóval hálásak lehetünk mindenkinek, aki segíti őket a megmaradásban.

          • Gosztola Mária

            Én ugyanúgy szeretem és etetem őket, mint bármely más madarat. Viszonylag sokan vannak itt, bár a “sokan” nyilván relatív. De még nem sikerült őket télen rákapatnom a vegyes mageledelre és szörnyen pazarlóan szórják szét a napraforgót… 😁 De örülök nekik, persze, és érdemes figyelni őket, mert roppant intelligens kis madarak.

  9. Üdv madárbarátok! lassan vége az etetés szezonnak, amióta etetünk télen , most voltak a legtöbben, Széncinke, kékcinke, tengelic, zöldike, feketerigó, harkály, verebek, és az idén először jött fenyőpinty is. Az előző télen elég volt kb. 15-20 kg szotyola plusz faggyúgolyók, most télen több mint 30 kg szotyi fogyott, de létszámban is sokkal több éhes kismadár volt 🙂

  10. Oroszlány Annamária

    Szervusz Cen’

    nagyon örülök ennek a lehetőségnek. Én az Internetről ill. egy kerti madarak tájékoztatóból azonosítottam eddig a madaraimat. Nálunk nagyon sokan vannak, – mivel 9 etetőm van – ez nem is csoda. Nagyon sok magot tettem ki ezen a télen, de már a hidegre való tekintettel diót darabolok a magok mellé, ill. a rigók érdekében kitettem a cicáim maradék ételét is, amit igen gyorsan bekapkodtak. A legérdekesebb mégis ma reggel volt, amikor felfedeztem, hogy egy harkály az egyik már nem élő – de meghagyott fába – csodálatosan szabályos lyukat vájt. Nem tudom milyen mély lehet, nem merek sem belenézni, sem belenyúlni, de figyelem, amikor csak tudom.

    • Szia, örülök, hogy itt vagy 🙂 A harkályok nászidőszaka elvileg már rég megkezdődött, gyakran már januárban dobolnak, így volt ez az idén is, de miután beköszöntött a váratlanul és későn érkező tél, elhallgattak. Csak a napokban hallottam újra dobolni egy nagy fakopáncsot 🙂

  11. Nálam a 7 etetőre egész szezonban seregesen jártak a szén-, kék- és barátcinegék. Verebet életemben ennyit nem láttam, mint a mostani szezonban itt a kertben. Nagyon cserfes népség, csak akkor hagynak fel a ricsajjal, amikor a szomszéd kertből átjön a karvaly… Zöldikék és tengelicek számlálhatatlan mennyiségben jönnek. Néhány rigó, fenyőpinty ugyancsak jön naponta, erdei pintyek is járnak szorgosan. Meggyvágó eleinte csak egy pár volt, az utóbbi időben ők is tömegesen jönnek. Az elmúlt napok újdonsága a fakopáncs és a mátyásmadár, 1-2 példány ezekből. Ami már-már felháborítóan sok: a balkáni gerle. Mindig jártak ide páran (3-5), idén minimum 40-es csapatban szállják meg az etetőket és környéküket. Miattuk kénytelen voltam búzát beszerezni, mert nem győztem napraforgóval – utóbbiból 180 kg fogyott eddig. Kaptak még törmelék diót, földimogyorót, a kölest viszont szinte mindenki kerüli, nem értem az okát. Amíg a mostani hó nem takarta be a talajt, kb. minden harmadik napon “diétát” vezettem be. Így a földre kiszórt magokat is kénytelenek voltak összeszedni. Már csak egy fél vödörnyi napraforgó magom van, nagy a dilemma, hogy vegyek-e még nekik, vagy engedjem el a “kezüket” és hagyjam őket önállóan boldogulni tovább?
    Ja, és volt egy kakukktojás is: most először láttam mókust a kert nyugodtabb részében a friss hóban “pancsolni”. Egészen lenyűgözött, ahogyan futkosott, hentergett, kotorászott, ugrált a hóban önfeledten. 🙂

    • Nagy köszönet a részletes beszámolóért. 40+ balkáni az nagyon sok! Ezek szerint ez egy városi etető? (Nálam pontosan négyen vannak.) Szerintem addig ne engedd el a madarak kezét-szárnyát, míg hó van és hideg. Már csak pár napot kell kibírnia mindenkinek; úgy láttam, hogy 1 hét múlva, hétvégén már 15-20 fok is lehet, igazi tavasz. Ha így lesz, a madarak egy része még etetés mellett is önként és dalolva odébbáll. De ha maradnának is páran még, pár nap alatt be lehet szüntetni az etetést. Pár nap “haladékot” még jó idő esetén is adnék nekik – csökkentett adaggal 🙂

      • Falu széli etető(k) a Kisalföld peremén. Meggyőztél, megyek holnap magokért, bár olyan dagadtak a madaraim, hogy lassan “vágásérettek” lesznek. 🙂
        Ez a tengernyi balkáni engem is meglep, évekig csak néhányan tévedtek ide, most meg…
        A szomszédom nehezményezi a helyzetet, szerinte az ő egyszem árva etetője a falusi “kisbót”, az én kertem pedig a bevásárló centrum 🙂
        Túl hideg már nincsen itt, már hét végére 20 fok közeli hőmérsékletet jósolnak a szomszédos osztrák falu környékére.

  12. Rosa Canina

    Nálunk Gyömrőn a múlt héten nagyon nagy hó esett. Szinte nyüzsögtek a madarak! Amiket láttam: széncinege, zöldike, tengelic, veréb, vörösbegy, feketerigó, balkáni gerle. A tengelicek össze is vesztek, hangosan csiripeltek! Ők beülnek 5-6-an az etetőbe és civakodnak. A cinege odareppen, elvesz egy szemet majd a faágon ülve megtöri. A verebek, gerlék, rigók inkább a földön keresgélnek. A vörösbegy igazi meglepetés volt, eddig még sose jött.
    Amit adok nekik: fekete napraforgó, dió, faggyúgolyó.

  13. Egész télen etettük a madarakat. Széncinkék, feketerigók, szajkók a rendszeres látogatók. Más madarak is jönnek, de sajnos amint az ablakhoz megyek rögtön felszállnak a közeli bokrokra fákra. Igazság szerint nem is látom őket onnan jól, meg nem is ismerem fel mind. Idén nem jöttek az őszapók és a meggyvágók sem. A szajkók igencsak pimaszok, el is riasztják a többi látogatót. Jövőre több helyen is kirakok etetőket a kertben, messzebb a háztól. Két fenyőfa és két cédrus is áll a telkünkön, fészkelnek is rajtuk. Madarakon kívül a mókusok is gyakran lakomáznak az ágakon.

    • Az ablaknál a mozgást szokniuk kell 🙂 Tudom, hogy nem mindenki ismer fel minden etetőre járó madarat, ezért gondoltam, hogy összeállítok egy könnyen átlátható, egyszerű kis madárhatározót a napokban, ami csak a madáretető madaraira koncentrál. Aki szeretne kicsit otthon lenni a madárhatározásban, eligazodni a madárfajok között, a madáretetőnél jobb helyen nem is kezdhetné. Még a legforgalmasabb etetőn sincs annyi faj, hogy azokat fel ne ismerhetnénk. Azt remélem, hogy nem bonyolult ez, csak egy jól átlátható, praktikus kis határozó kell. Hogy sikerül-e, azt majd te is megítélheted 🙂

  14. Antal Anikó

    Én arra tippelek, hogy nálam citromsármány jár a kiszórt darára csapatostól a verebek mellett. Lehetséges a barátcinege megjelenése is (párban)? Ebben a nagy hidegben jöttek hozzánk a baromfiak szétszórt eleségére és ettől kezdve szórtam nekik ki külön is (szegény macskánk meg házi fogságra ítéltetett).

    • Nincs róluk esetleg egy kép? – akármilyen rossz kép is. Ha jól emlékszem, te a Kis-Balatonnál etetsz. Sokat jártam arrafelé egy időben, és ott gyakori volt, hogy a sármányok behúzódtak a házakhoz – hiszen a házak majd mindegyike nagy nyílt szántókkal-mezőkkel határos, ők pedig (főként télvíz idején) ott vannak otthon. Szegény macska meg nemsokára szabadulhat: amint kijön a jó idő, a sármányok is odébb állnak, a macska meg kedvére sütkérezhet 🙂

      • Antal Anikó

        Már ma is csak reggelizni és ebédelni jöttek a sármányok. Sajnos, nincs fénykép róluk, mert nagyon félénkek, s én is csak messziről távcsövön figyelem őket. Micsoda emlékezőképesség, kedves Cen’!!! Igen, a Kis-Balaton mellett élek. Korábban a karvaly is becsapódott hozzánk – nagyon vakmerő légi vadász! Volt, hogy szinte súrolta az arcom, ahogy végigviharzott az udvaron… Most, a nagy hidegben nem láttam ragadozót, bár a kakasok riasztottak néha.

        • Őrült jó hely az – nálad akár nádi sármány is felbukkanhat az etetőn, az udvarod fölött pedig – legyen a bárhol – sok minden bukkanhat fel (ludak, sirályok, csérek, gémek, kócsagok, réti sasok, de akár fekete sas is 🙂 ) Remélem, jövőre is etetsz. A Kis-Balaton madártani szempontból nagyon frekventált hely és egy ottani etető több szempontból is érdekesebb lehet, mint mondjuk az enyém.

          • Antal Anikó

            Tényleg jó helyen élünk! A földünkön dolgozgatva gyakran látok a magasban elhúzni sokféle madarat – szoktam is pihentetni a derekam ilyenkor, s pihentet a végtelen látványa is :-)))

  15. Sziasztok!Nagyon jó volt ma itt lenni!Sokat tanultam!Jó éjt mindenkinek!

  16. Üdvözlök mindenkit ! Meglepett hogy madárszotyira jött fakopács, és rigó, mert hogy ők mégiscsak húsevők! Először azt hittem eltévedtek, de mikor 3x jöttek vissza az etetőre, az már nem lehetett véletlen. Amúgy a madár szotyi a fő kedvenc, a vegyes köleses kukoricás eleség nem annyira népszerű, itt Horányban a Szentendrei szigeten.

    • Üdvözlet! A rigók is ráfanyalodnak, ha nagy a baj, a fakopáncsok viszont elég gyakran kapnak rá (bár a dióra jobban). Nálam egy közép fakopáncs december óta fel-felbukkan napraforgóra, egy nagy fakopáncs pedig 4 napja szinte hozzá nőtt az etetőhöz, ahonnan egész nap kizárólag napraforgót hord 🙂

  17. Székely Tibor

    Sziasztok! Kb. 20 éve etetem a madarakat -Gyál-on lakom – annak idején rengetegen voltak az etetön de pár évvel ezelött kb. 5-6 – évvel alig volt madár – tavaly is elég kevesen voltak – most viszont az rengetegen vannak örömömre – , csapatokban jönnek váltják egymást az etetön – cinegék, stigók, zöldikék,még megyvágókat is láttam – sok örömet kivánok mindenkinek a madárkák látványában – üdv. Tibi.

  18. Nálam egész télen nagy a forgalom. Heti szinten 20 kg szotyi, 15-20 kg kukorica 1 kg disznózsír fogy el. Persze ez mindig változik. A kaja mellett nálam egész évbe tudnak inni a madarak. Nálam a hetekig tartó -15 fokba se fagy be az itató. Ez nagyon sok madarat vonz ezekben az időkben.

    • Köszi! A hamarosan kifutó kérdőíven a madáreleség mennyiségére is rákérdezünk, hogy arról is valamiféle képet kapjunk, hogy mekkora tömeget etetnek fel évente a madáretetősök. Valószínűleg brutális számok jöhetnek ki 🙂

  19. Vasáros Lívia

    Nálunk egész télen nagy volt a forgalom. Heti 1-2 20 literes vödör fogyott. (Fekete szotyi, tavalyi dió, vörös köles és fénymag keveréke, illetve teszünk ki félbevágott almát is, és zsírt is, cinkegolyót). Persze most a nagy hidegben, ennek a duplája is elfogyott.
    Az utóbbi napokban a fenyő rigók is megjelentek. Nem győzzük kitenni az almát. Az itatót is szeretik nagyon. Szombaton már pancsolás is volt. Újra és újra fel kellett vízzel tölteni 🙂

  20. Sziasztok,
    Én a Rákospatak kacsáit látom el, ahol persze, télen, rengeteg a sirály. Varjak, csókák, szarkák szintén sokan vannak. Az ablakban árpa, szotyi is van – ezt leginkább a szarkák eszik, de van, nagyon ritkán, hogy egy-két cinke is idejön. A fákra aggattam nekik szalonnát, és ahogy elnéztem, a mellettem lévő erkélyen lehet valami, mert oda szokott repülni egy kis cinkepár.

    • Köszi, Hajni 🙂 Annak is van egy története, hogy miért vált olyan gyakorivá a szarka a városokban. Sok faj urbanizálódott az utóbbi évtizedekben, páran egészen frissek a városokban (pl. az örvös galamb gyerekkoromban a legóvatósabb jószágok közé tartozott, most pedig már ott van minden városban), de a szarkánál nem egyszerűen alkalmazkodásról van szó. Írok erről is egy rövidet hamarosan 🙂

  21. Jász Attila

    Pintyek, cinkék, vörösbegyek, meggyvágók, zöldikék esznek az etetőből. Pintyek, cinkék, vörösbegyek, meggyvágók, zöldikék böjtöltek velem, mert nem voltam itthon, és közben kifogyott az etető. Ezért az első feladat a fűtés, kipakolás, minden előtt érkezéskor, hogy nekik adjak mielőbb. És szégyelljem magam, hogy nem tudtam megoldani az etetésüket, hibáztam. A hosszú böjt hihetetlenül megerősít lélekben, ezt onnan veszem észre, amikor nem vagyok erős, amikor kicsit felpuhul a lelkem, hogy korábban milyen természetesen voltam erős. Mintha a böjt lenne a természetes állapot. Nagy a kísértés, hogy így maradjak, örök böjtben. De a gyengeség, a hiba megtanít rá, hogy nem ez a természetes állapotom. Ha lehet, csipegetni kell, ahogy a madarak teszik. Tanulás ez is, tőlük és önmagamtól.

    • Igen, a böjt annyiban biztosan természetes állapot, hogy a vadon élő állatok időnként mindenképp elszenvednek kényszerböjtöket (például kedvezőtlen időjárás esetén). De azért semmiképp se maradj örök böjtben – a madarak sem azt keresik 🙂 🙂

  22. Örömmel üdvözöllek!
    Remek,hogy van egy “fórum”ahol kis szorgos,segítő barátaink szót kapnak.
    Jelenleg eléggé elfoglalt vagy ok,de rövidesen küldök fotókat,videókat kertem
    madarai (vannak sokan) életéről.
    Nem utolsó sorban maximális egyetértésem az indító ötössel!
    Üdvözlettel Termik

  23. Jó volt itt ma is nézelődni!Szép álmokat mindenkinek!🌜

    • Na csak eszembe jutott…sokan írják a cinkegolyót,szalit…Pár éve voltunk egy előadáson,és ott fehérjeforrásnak ajánlották a naposcsibéknek való tápot,ha nagy a hideg.Nem duzzad vízre,tele van aminosavakkal,ásványianyagokkal,fehérjével.Ha lusta vagyok,akkor csak kiszórom…ha van időm-erőm akkor disznózsírral átgyúrom+szotyi bele aztán betöltöl a kiürült cinkegolyó hálójába.Az ára jó,és nagyon szeretik a kicsik,mert apró morzsás,bár a hollóm is nyalogatja😊

  24. Kedves Centauri!

    Pesti lakóhelyem környékén legnagyobb számban varjút, belőlük több félét (?), továbbá mintha csókát vagy hollót (?) is látnék, nem keveset. Azonkívül beszámolhatok számos szarkáról, galambról, esetenként karvalyról (!). Verébbel évekig nem találkoztam, idén azonban rengeteggel! Az első emeleti erkélyemen etettem, csak cinegéket (számos fajtát) láttam és verebeket. Akármilyen inkognitóban leskelődtem, mindig észleltek, a cinkék olyankor a közeli ágakra húzódtak, a verebek vagy elrepültek vagy nem zavartatták magukat. Múlt hét óta viszont egyetlen madár sem jön eleségért 🙁

    • Csóka esetleg lehet, de a holló nem valószínű 🙁 A holló hatalmas, akkora, mint egy ölyv, és városokban nemigen mozog – legalábbis nálunk nem, mert például Indiában (Delhiben) közönséges volt mindenütt, úton útfélen láttam keresgélő hollókat (ám ott a keselyűk is szokványos madarai a nagyvárosoknak). Az nagyon jó hír, ha több a veréb. Maradjon is így 🙂

      • Kedves Cen! Köszönöm szépen! Sejthettem volna, hogy nem holló, de reménykedtem
        naivan 🙂 Nagyon tetszik az indiai élményed: klassz lehetett belőlük sokat látni 🙂 Egyelőre még csak őrzött körülmények között lehetett hozzájuk szerencsém, igen szíven üt a tekintetük, az értelmes figyelmük…Olvasva a Gólyás novelládat is eszembe juttatta őket..bár kissé távoli rokonok 🙂
        Nagyon örülök az itteni megelevenedésnek!!

        • Nem akarom a szíved fájdítani, de nálam mindennaposak, itt a rekord az őszi vadászszezonban (amikor a vadászok ott hagyják az elejtett szarvasok zsigereit) 57 holló, de hát engem itt hatalmas erdők vesznek körbe – ez a holló igazi lételeme.

  25. Csak egy érdekesség: Ma a falu szélén néhány bíbicet láttam! A Fertő-tó nincsen túl messze ide (kb. 50 km), de még nem láttam bíbicet a környéken. Sirályok jönnek sűrűn a szántásra, hattyúk keverednek ide a kisebb helyi tavakra néha telente, de csak rövid időre. Vadkacsák is jönnek, láttam már itt vízityúkot. Vadludak vonulása sűrűn látható-hallható, bár idén ez alig volt észlelhető, fene tudja, mi okból.

  26. 3. telet töltöm a debreceni kertes házunkban. Az 1. télen elkezdtem az etetést cinkegolyóval, napraforgóval. Különlegességek nem jöttek, de szén- és kékcinkék, verebek, néha tengelicek voltak. A következő ősszel, ahogy jöttek a hűvösek októberben, újra kitettem az etetőt a magokkal és lestem a vendégeket, de teljesen hiába! Április környékén én borítottam ki az októberben etetőbe tett napraforgókat. Nem értettem.
    A mostani télre megintcsak kitettem a teli etetőt és megint jöttek a szokásos vendégeim. Vettem fekete és csíkos napraforgót is, tudjanak válogatni. Meg is teszik, sajnos a magok fele a földön landol. Valakik nagyon pazarlóak. Vettem különböző gyártmányú cinkegolyókat is, egyik fajta szépen fogy, másikhoz szinte hozzá sem érnek.
    A madármentes időszakon sokat gondolkodtam, míg végre rájöttem, hogy mi lehetett az oka: abban az évben egy kuvik pár költött és nevelt fel 5 fiókát a szomszédban lévő távhővezetékcső oszlopán. Szerintem elriasztották vagy esetleg elkapták(?) a cinkéimet a nyár folyamán, és ezért nem jöttek télire. Lehetséges ez?

  27. Sziasztok! Én azon lepődtem meg, hogy nálunk, ahol csak mezőgazdasági terület van a környéken, még fasor se, bokros se, idén jött 3 széncinke pár, 1 kékcinke pár, milliónyi veréb persze és pár napja egy zöldike pár. A futórózsámnál kikelt fekete rigó “babák” itt maradtak, nagyon szelídek, ők almát dézsmáltak.

  28. Olyan tempóban tavaszodik, hogy a méhek, legyek előkerültek. A korai évelők újra láthatóak, mert a hó leolvadt róluk. A madarak létszáma felére/harmadára csökkent egyetlen nap alatt! És ami a legújabb: míg a többiek az etetőkben dőzsöltek, addig 1-2 veréb a téli karvaly-látogatások maradványaiból (tollak) máris vehemens fészeképítésbe kezdtek! 🙂

    • Itt nagyjából ugyanez a helyzet – mivel jó térdig érő hó esett, és már előtte is átázott a talaj, amennyire csak lehetett. áll a víz mindenütt, árad a patak, de már énekelnek a rigók, dobolnak a fakopáncsok, zsíroznak a zöldikék, holott 2 napja még egész nap s az egész környéke síri csönd honolt. Hamarosan a weboldal is kitavaszodik 🙂

  29. Hello, én eredetileg a cinkéket szerettem volna etetni, de van pár harkály is a kertemben,
    így neki mogyorót tettem az etetőbe. A mogyoró elfogyott, és a harkály szemtelen lett és felcsimpaszkodott a cinkéknek kiakasztott magvas labdácskába. A harkályt is szeretem.
    Egy sereg fenyőrigóra lettem figyelmes az elmúlt napokban ( akik amúgy a fenyőfánkon tartózkodnak ), ők is csatlakoztak . Szóval van kiket etetni…….:))

    • Gondolom 🙂 bár mivel a hozzászólásod óta eltelt pár nap, talán most már fogyatkoznak a vendégek 🙂 Lehet még gondolkodni odú kihelyezésben is – még nem késő!

  30. Bár tavaszodik, de nálunk pánik rohamban vannak, tengelic, szén, barát, kék cinik, meggyvágó és visszajöttek a csuszkák, Isten tudja, hol bóklásztak egy hónapig. Először jött vörösbegy is.

  31. Holecs Annamária

    Sziasztok Madárbarátok!

    Itt az alföldi gyümölcsös, madárbarát kertemben ma olyat láttam….!! Soha nem láttam még ilyen közelről erdei pintyet. Egy kék villanás volt a szemem sarkában, először más madárnak hittem, de megpihent egy percre a kerítés tetején. Mire megfogalmazódott a gondolat, hogy belépek a fényképezőgépért már el is illant:-( Remélem befészkel a kertembe…..:-)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.