Hogyan becsüljük meg a madáretetőre járó madarak számát?

Fotó: Centauri

A lenne a cél, hogy minden etetőhelyről legalább hetente készüljön egy heti összesítő. A heti összesítőbe minden fajnál az azon a héten megfigyelt legmagasabb példányszámot kell beírni.


2019.12.06. Először is, köszönöm, hogy sokan jelentkeztetek a madáretető-kutatóhálózatba (erről bővebben ITT), és máris sok kérdőív jött vissza. Erről – és az első eredményekről – hamarosan írok. Addig is: továbbra is lehet jelentkezni madáretető-megfigyelésre az etetokutato@gmail.com címen.

De most a legfontosabb, és a napokban legyakrabban feltett kérdés: Hogyan becsüljük meg a lehető legpontosabban az etetőnkre járó madarak létszámát? Talán ez a legfontosabb kérdés, egyrészt mert a legfontosabb adat épp az, hogy milyen madárból mennyi jár egy etetőre, másrészt, fontos a pontosság, hisz csak így kapunk értékelhető, összevethető adatokat.

A CINEGÉK LÉTSZÁMBECSLÉSE

széncinege parus mairo great tit birds madarak madárfotók birdphotography

Fotó: Centauri

Kezdjük velük, hisz általában ők az első vendégek az etetőn. Sok szempontból a becslésük sem könnyű. A cinegék igyekeznek egyesével járni az etetőre, tehát akkor is csak 2-3 madár röppen oda egyszerre, ha van 20 vagy 40. Az ő esetükben a kertben mozgó madarak létszámát kell figyelembe venni. Az etető környékén lazán gyülekeznek és felváltva hordják a magot. Vagyis, röviden: amikor az etető KÖRÜL mondjuk 20-30 vagy annál is több cinege mozog, akkor azt kell figyelembe venni.

MAGEVŐK, PINTYEK, VEREBEK BECSLÉSE

Valamivel egyszerűbb a helyzet. Ott alapvetően azt vesszük figyelembe, hogy egyszerre mennyien vannak az etetőn. Az udvar madaraival óvatosabban kell bánni. Előfordul, hogy felbukkannak tengelicék, csízek, a fákon, bárhol, de le sem jönnek az etetőre. HA KICSI AZ ETETŐ, előfordulhat, hogy el sem férnek annyian egyszerre, mint amennyien valójában az etetőre járnak. Olyankor viszont jól látni, hogy a bokorban, a fán az etetőre várakozó verebek, zöldikék, tengelicek üldögélnek, és a kisebb csapatokban, rotálásban látogatják az etetőt. Ilyenkor természetesen a környező fákon-bokrokon várakozó madarakat is számba kell venni.

HOGYAN BECSÜLJÜNK AKKOR, HA MÁR NAGYON SOK A MADÁR?

Egyelőre ez a legtöbb helyen nem okoz gondot, hisz nagyobb csapatok elsősorban a tél második felében jelennek meg, kivételt képez talán a veréb. Ahol verebek is látogatják az etetőt, ott akár már most is népes csapatok lakmározhatnak. A folyton mozgó, ugrabugráló madarak leszámolása nem mindig sikerül, ha pedig nagyobb a csapat, akkor lehetetlen. Ezért alkalmazzuk azt a módszert, amit egy terepi madarász is alkalmaz, ha nagy madárcsapatokkal találkozik. Gyakran elcsodálkoznak azon, ha pl. azt olvassák: látott valaki 40.000 vadludat. Honnan tudja, hogy 40.000 volt? Mert hogy nem számolta le az biztos. Igen, a nagyobb csapatokat nem számoljuk le, hanem megbecsüljük.

De hogyan?

Nem mindegy! Vegyünk a csapatból egy kisebb egységet, 10 vagy húsz madarat, és ahhoz mérten becsüljük meg a csapat egészének méretét. Kinézünk egy részletet, azt mondjuk, ha ez tíz madár, akkor az lehet harminc, az meg hatvan, így tovább, míg nagyjából be nem lőjük az egész csapat méretét.


hogyan becsüljük meg madárcsapatok létszámát?

A képen seregélycsapat látható (Sturnus vulgaris), a Balatonnál lőttem a képet. Csináltam egy gyors becslést, de nem ellenőriztem. Akinek türelme van – ebben a kivételes esetben – ellenőrízheti, hisz itt a seregélyek nem mennek tovább 🙂 🙂


NAGYTESTŰ (az etetőkön általában ritkább) MADÁRFAJOK

fekete rigó turdus merula birds evolúció biológia

Fotó: Centauri

Az ő esetükben ritkán adódik probléma. Leszámolni, hogy hány gerle vagy rigó jár az etetőre, de arra figyeljünk, hogy az ember hajlamos a nagyobb termetű madarakat többnek érzékelni, mint a kisebbeket. Ez akár már abban az esetben is igaz lehet, ha mondjuk meggyvágók jelennek meg. 20 meggyvágó esetén körülbelül akkora mozgást érzékelünk, mintha 40-50 veréb járna az etetőre.


SEGÍTHET, HA ISMERJÜK AZ IVARI KÜLÖNBSÉGEKET

Viszonylag ritkán, és általában a kisebb létszámú fajok esetében segíthet ez. Vegyünk egy példát. Jár egy nagy fakopáncs az etetőnkre. Legalábbis egy példánynál többet egyszerre nem látunk. Ilyenkor természetesen egy példánynál többet nem is írhatunk fel. Más a helyzet, ha ismerjük a hím és a tojó közötti különbséget, s azt észleljük, hogy mondjuk a reggel látott hím fakopánccsal szemben délután egy tojó szotyizik nálunk. Ilyenor rögtön világos, hogy 2 madár jár hozzánk, s nem egy. A példákat hosszan sorolhatnám, de az ivari különbségekre kitérek még később.


A FELMÉRÉSEK IDEJE

A lenne a cél, hogy minden etetőhelyről legalább hetente készüljön egy heti összesítő. A heti összesítőbe minden fajnál az azon a héten megfigyelt legmagasabb példányszámot kell beírni. Ha valaki abban a szerencsés helyzetben van, hogy hetente többször is felbecsülheti a madarait, az kap egy napi kérdőívet. Minél sűrűbb a becslés annál jobb.

FONTOS: Azok a napok is borzasztó fontosak, amikor váratlanul eltűnnek a madarak, amikor csak lézengés megy. Ezekről a napokról pontos adatokat gyűjteni legalább olyan fontos, mint a nagyforgalmú napokról. Szóval: ha gyér egy napon vagy héten a forgalom, akkor is írjuk össze a madarainkat! Egy madár létszámának csökkenése vagy hiánya sokszor beszédesebb és fontosabb, mint a jelenléte vagy sokasága. Kisebb etetőhelyeken akár az is előfordulhat, hogy adott napon egyetlen madár sem mutatkozik. Ilyenkor is fontos elküldeni a kérdőívet, jelezve, hogy a madarak száma nulla volt.


MIKOR FIGYELJÜK A MADARAINKAT?

Ez helyenként nagyon változó lehet. Nagy általánosságban reggel és a délután második felében ját etetőre a legtöbb madár. Becslésre kiemelten jó időszak, amikor az etetőben van még mag, de már fogytán. Ilyenkor a madarak erősebben tömörülnek, többen vannak egyszerre a etetőn, így a becslésük is könnyebb.


Remélem, segítettem. Köszönöm a visszaküldött íveket, üdvözlöm az új jelentkezőket! Válaszolok mindenkinek, ígérem, mindenre, de mindehhez idő is kell. Türelmeteket kérem tehát. Addig is, ah további kérdések vannak, tegyétek fel hozzászólásban!

Segítsétek ezt az izgalmas, gyönyörű, közös vállalkozást azzal is, hogy megosztjátok az idevonatkozó írásokat.

Segítőkészségeteket előre is megköszönve, s a legjobbakat kívánva: Cen’ – Jó megfigyelést, sok és szép madarat!


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Feliratkoztál már a hírlevélre? Próbáld ki! 🙂

Név*

Email cím*



Vörösbegy (Erithacus rubecula) (Fotó: Centauri)


2019.12.04. Indul a madáretető – kutatóhálózat

A madárhatározás alapjai

Cinegék határozása

Fake news és rémhírterjesztés a madárvilágban

Téli madarakról és madáretetésről mindenkinek

Madarakról mindenkinek

17 Comments:

  1. Nem viccelek, de nálam, tegnap a 3 etetőn össz.: 100 veréb is volt egyszerre , ahogy tudtam, ablakon át fényképeztem is. Ami még érdekesebb, hogy nagyobb számban most a mezei verebek jönnek. Itt megmaradt a hó, vagy 5-6 cm, minden zúzmarás és hétfő óta nem engedett a fagy sem.
    A település több pontján etetnek, vannak infóim, és mindenhol más a madárösszetétel. Más ott szélen, ahol közel egy kis ligeterdő, más temető szomszédságában, és más itt, ahol a szomszéd nyári baromfietetése miatt eleve sok a veréb.
    A karvalyok minden etetőhelyen megjelentek, de van valami riadólánc, mert még én nem látom sehol a karvalyt, de már minden madár elbújt a bokrok közé. 🙂 Pár pillanat, és én is látom, hogy áthúz a kert felett, de néha megül a szomszéd tetőn, vagy légkábelen.
    Sajnos ma egy kis szerencsétlen seregély jelent meg a szőlőn, neki már rég délebben kellene lenni. Rigók viszont nem jelentkeznek továbbra sem.

    • Marsovszki Viktória

      A karvaly nálam a cinegék helyére repült, 7-8 méterre az ablaktól, a fára. Szépen széttárta a farktollait, gyönyörködhettem benne. 🙂 Ugyanúgy történt, mint nálad, cinegék huss, karvaly a helyükbe!
      Én is konzultálok a házban régóta etető lakótárssal, az összes veréb hozzá jár, azért nem jönnek hozzám! 🙂
      A rigóim is eltűntek mára, pedig még október végén, november eljén itt voltak.
      Cinegék viszont szép számban szotyiznak nálam.
      Anyámékhoz jár egy kék cinege is, most láttam életemben először! Náluk meg tudom figyelni a vörösbegyet is most már, mert megnéztem az ivari különbségeket a vadi új madárhatározómban, látni fogom, hogy kettő-e az az egy! 🙂

      • Marsovszki Viktória

        Nem jó lóra tettem, a vörösbegyeknél télen nincs ivari különbség.
        Viszont azt kiderítettem, hogy az acipiter nisus :), szóval a karvaly, egy fiatal egyed volt.

      • Milyen madárhatárózót vettél?

        • Marsovszki Viktória

          A Lars Svensson-félét, a Park Kiadótól.
          Az erdei iskolákban Collins Európa madarai-t használtuk. Talán az súlyra könnyebb. 🙂
          Te mit mondasz, Cen’?

          • Marsovszki Viktória

            Kérdeztelek, bár két héttel a madárhatározós posztod után, de már nem vetted észre a kérdésem.

            • Marsovszki Viktória

              Megyek a piacra, hozok almát, mert most jelezte az egyik rigóm, hogy visszajött!!! ♥
              Itt csivetel, hí, de jó!
              Csak el ne menjnen, falatozzon az almából, meg a nyári társai is! Pont most nincs itthon egy szem sem, 🙁

          • Én is a Svenssont használom, kitűnő határozó, jó választás volt! 🙂

            • Nekem is van egy Svensson-os, 2018-as, de én nem vagyok jóban vele,. Csodálatos, részletes, összahasonlít,…… de nekem terepre nem jó, mert annyira aprók a betűk, hogy már nem csak szemüveg, hanem nagyító is kell hozzá. 😀
              Tegnap az egyik karavaly, ( mert már tudom, hogy kettő is jár hozzám) új stratégiát talált ki, ilyet még sosem láttam, tanúlt a verebektől. Beült a hó súlyától szétdőlt tuja ágai közé, és onnan csapott az etető alá kimerészkedő verebekre, de nem volt elég ügyes.

              • Az apró betűkkel nekem is sokszor gyűlik meg a bajom mostanában 🙁 De kevés az olyan határozó, ami könnyen olvasható volna – ilyenkor szemüveget le, olvas, aztán szemüveg vissza. 🙂

                Érdekes, amit a karvalyról írsz. Igen, ez egy dinamikus játék, a karvaly is stratégiákat váltogat. Bár volna annyi időm és erőm, hogy erről rögtön írjak részletesen is – mert érdemes! De most többek között leveleket válaszolok meg, kérdőíveket töltök le, és dolgozok fel, és hadd ne soroljam. 🙂

            • Marsovszki Viktória

              🙂 🙂

    • Hiányoltam a zöldikéket, mivel 2 pár is költött nálam tavasszal, nyáron. Amikor épp erről beszélgettünk a férjemmel, hopp, megjelentek a diófán. 🙂

    • Talán említettem is már valahol, hogy a madáretetők kutatásánál az egyik fő kérdés épp az volt, hogy miként hat a telelő madarakra a karvaly, illetve hogyan védekeznek ellene. Röviden összefoglalva: egy bizonyos csapatméret fölött a különböző madárfajok voltaképp egységes stratégiát vesznek fel, félreteszik a fajspecifikus stratégiákat is, és ahogy írod, riadóláncot hoznak létre, bár ez a lánc a valóságban, és a térben nem “láncalakú”, sokkal inkább egy fánkhoz hasonlít, melynek átmérője akár több száz méter is lehet, így egy csapatméret fölött a karvalytámadások ritkábbak az etetőn, miközben karvalyból is több lesz. Ebben most részletesen nem mennék bele, a lényeg az: hogy a madáretetők madarai védekeznek a karvaly ellen.

  2. Molnár Mihályné

    Kedves Cen!
    Mivel eddig már 2 heti kérdőívet küldtél, nem egészen világos, hogy hetente te küldöd, vagy az elsőt használjuk az aktuális dátummal?
    Szerettem volna a múlt hetit beküldeni, de nem jött új .

  3. Kiss Gábor

    Én is így jártam, aztán észbe kaptam, s az elsőt használtam aktuálisan. Fél órája küldtem el az aktuális hetet, egy hét nekem is kimaradt. Cen öt percen belül köszönte.
    Szerintem működik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.