2019.12.04. Indul a madáretető – kutatóhálózat

madáretető madárvédelem

Fotó: Centauri

Vannak kérdések, melyeket csak akkor tudunk megválaszolni, ha viszonylag sok, egymástól távoli etetőhelyről gyűjtünk adatokat. Erre egyetlen embernek, egy kutatónak egyszerűen nincs lehetősége.


FRISSÍTÉS: 2019.12.04. 19:22 – Miután kiraktam ezt a posztot, és az etető-kutatóknak kiküldtem a első kérdőívet, megnéztem vannak-e esetleg újabb jelentkezők. Tátva maradt a szám! Nem tudom, mi történt, de váratlanul rengeteg jelentkező lett. Szóval, nem 78-an vagyunk, ahogy az alábbi szövegben írtam, hanem kb. 150-en. Ez nagyszerű! Nem is tudom mit mondjak erre. Célozzuk meg a kétszázat – azt mondom! Mindig is mondtam, hogy a madaras emberekre lehet számítani!!!


2019.12.04. Madarakat etetni télen nemcsak hobbi. Sokaknak már-már hivatás. Időről-időre még szakemberektől is elhangzik, hogy a madáretetés voltaképp „csak” a saját örömünket szolgálja. Ezt erősen vitatom, s erről részletesen írok hamarosan. Most csak szeretném leszögezni, hogy a madáretetés legalább három dolgot szolgálhat.

1. Természetesen a madárszerető ember örömét, ez nyilvánvaló

2. Ugyanakkor igenis jelentős segítségnyújtás ez a vadon élő madarak számára

3. Végül a madáretetés remek lehetőség madaraink kutatására is.

Nemegyszer említettem már, hogy jómagam több mint egy évtizeden át intenzíven kutattam a madáretető madarait, leginkább azt, hogy milyen hatással van rájuk az etetés, hogyan alakulnak a társas viszonyaik, miként reagálnak az időjárás változásaira, és milyen szabályozók működnek egy ilyen mesterségesen létrehozott helyzetben. Sokszor hoztam eredményeket – grafikonokat, összesítéseket – e kutatások eleddig publikálatlan eredményeiből. A részletekbe ezügyben se mennék bele, csak azért említem ismét, mert ez az alapja annak a könyvnek, amiről sokan már körmailben értesülhettetek.

Igen, lesz egy madáretetésről szóló igen részletes, és sok újdonságot, sok kutatási eredményt is feldolgozó könyv. Nemcsak a megfelelő háttéranyag áll rendelkezésre, hanem egy kiadó is, aki partner abban, hogy igen szép kivitelben, a legmagasabb színvonalon állítson ki egy ilyen munkát.


Magyarország madáretető-térképe 2017.12.22. (Centauri és 1200 társa :-) )

Magyarország madáretető-térképe 2017.12.22. (Centauri és 1200 társa 🙂 )

Az ötletet az adta, hogy amikor 2017. év végén felhívást tettem közzé, közel 2000 etetőhely regisztrált nálam, rengeteg kérdést kaptam, és egészen elképesztő kép rajzolódott ki a madáretetési szokásainkról. 2018 tavaszán több százan vettétek a fáradtságot, hogy egy részletesebb kérdőívet is kitöltsetek, így egészen árnyalt képet kaptunk arról, mennyi madarat etetünk, mennyibe kerül ez nekünk, melyek a legtömegesebb fajok, milyenek az arányaik, és így tovább. (Ennek az adathalomnak a feldolgozása nagy feladat, de szintén a végéhez közeledik).

Azt hihetnénk, hogy miután:

35 éve járok madarak után

közel 15 évig kutattam speciálisan a madáretetőket

2000 etetőhelyet regisztráltunk

több száz etetőről gyűjtöttünk részletes adatokat

nemigen tudjuk tovább bővíteni-gazdagítani egy leendő madáretetős könyv háttéranyagát. De ez nem így van. Annak idején a kutatásaim viszonylag szűk körre korlátozódtak, hisz egyetlen etetőhely alapos megkutatása is embert próbáló, rendkívül időigényes, sok eszközt és forrást igénylő feladat, így lehetetlen nagyobb területekről adatokat gyűjteni. Holott épp ez a lényeg: nagyon is érdekes lehet tudni, hogy milyen eltéréseket találunk tájanként. Hogy világosabb legyen,

vannak kérdések, melyeket csak akkor tudunk megválaszolni, ha viszonylag sok, egymástól távoli etetőhelyről gyűjtünk adatokat. Erre egyetlen embernek, egy kutatónak egyszerűen nincs lehetősége. Ez lehetetlen feladat. Más a helyzet, ha van egy hálózat.

Ezért két hete kiküldtem egy körmailt, amelyben arra kértem a madárétterem-tulajdonosokat, hogy vállalják ebben a szezonban, hogy kicsit rendszeresebben küldenek az etetőjükről adatokat.

Száz etetőhely csatlakozását tűztem ki célul, eddig 78-an vagyunk.

Szóval, a kitűzött cél még elérhető. Ha a kutatás komolysága riasztana bárkit, arra mondom hamar, voltaképp nagyon egyszerű dologról van szó. A legfontosabb adat persze az, hogy melyik fajból mennyi jár egy adott etetőre. Jó volna persze ezt napi szinte tudni, de ez szintén kivitelezhetetlen minden etetőhelynél.

Ezért az volna a kitűzött cél, hogy hetente egyszer, minden helyről egy heti összefoglaló érkezzen az etetőhely madarairól. Ez – tapasztalatból tudom – nem nehéz feladat.

Más kérdés, hogy a becsléseknek pontosnak kell lenniük, de ehhez megfelelő segítséget adok.

Mit tudhatunk meg ebből?


madarak téli madáretetőn

Ez csak egy grafikon a saját adatfeldolgozásaim közül – száz dolog elemezhető egy ilyen ábrán. Ehhez hasonló elemeznivalókat kapunk hamarosan együtt 🙂

Felsorolni is nehéz, de kiemelnék egy példát. Sok madár szinkronban jelenik meg egymástól távoli etetőkön is. Ha egymástól távoli etetők sokaságát tudjuk figyelemmel kísérni ebben a szezonban, akkor például megtudhatjuk, hogy amikor egyszer csak megjelennek az etetőkön a tengelicék, vagy a csízek, esetleg olyan ritkább fajok, mint amilyen a fenyvescinege, akkor ez valóban szinkronban történik? Ugyanaz zajlik Keszthelyen, Ajkán, Budapesten, és Debrecenben? Vagy területenként eltérőek ezek a folyamatok?

De a kérdések megválaszolása, az adatok célzott feldolgozása az én feladatom. A kutatóhálózathoz csatlakozók dolga csak annyi, hogy hetente legalább egyszer elküldjenek egy összesítést.

Ez folyamatában is érdekes lehet. Láthatnátok, hogy területenként hogyan változnak a dolgok. Az adatok feldolgozásához van már segítségem, így jó esély van arra, hogy az eredményeket, időszaki eredményeket is rendszeresen láthassátok.

Dióhéjban ennyi. Ha bármi kérdésetek van, örömmel válaszolok. Legjobb, ha hozzászólásban teszitek fel, így egyrészt a kérdést és a választ mások is olvashatják, így a segítség mindenki számára segítség lehet, másrészt a levelezéssel nehezebben boldogulok 🙂

S még valami. A kiadóval egyetértésben a készülő könyv végén mindenkit, aki segítette ezt a munkát (és a madarakat), és persze, csak ha szeretné, név szerint feltűntetünk ebben a könyvben.

FONTOS: A kutató-etetők számára új mail-címet hoztam létre, hogy könnyebb legyen a kommunikáció és az adatok kihalászása a levéltengerből ne lassítson minket. Ezen a címen továbbra is várjuk az új jelentkezőket, vállalkozó szellemű madáretetősöket:

etetokutato@gmail.com

Osszátok meg másokkal is, hátha akadnak még vállalkozókedvű etető-kutatók!


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!



Regisztráltál már? Próbáld ki!

Név*

Email cím*


Fotó: Centauri

Magevő madarak Magyarország etetőin 2017/18 telén

Mivel etetjük a madarainkat?

Hogyan spóroljunk a madáretetőn? Hogyan tartsuk távol a verebeket?

Élet-halál harc az ablak alatt – miért etessük a madarakat?

Lessátor 30 perc alatt ingyen – madárfotózás madáretetőn

Téli madarakról és madáretetésről mindenkinek

Hány cinege jár egy etetőre?

27 Comments:

  1. Kérdésed a kérdőíven, hogy “melyik madárból mennyi volt a legtöbb novemberben” Ezt úgy érted, hogy egyszerre??

    • pillanat! – nagyon jó kérdés, ez a legfontosabb kérdés; rögtön válaszolok!!

      • Van másik kérdés! Nem engedi elmenteni a kérdőívet, akkor pedig hogy a viharban lehet nem válaszként visszaküldeni?? Vagy én vagyok nagyon béna??

    • Ketté kell választani a madarak csoportját.

      A CINEGÉK KÜLÖN LAPRA TARTOZNAK

      A cinegék igyekeznek egyesével járni az etetőre, tehát akkor is csak 2-3 madár röppen oda egyszerre, ha van 20 vagy 40. Az ő esetükben a kertben mozgó madarak létszámát kell figyelembe venni. Az etető környékén lazán gyülekeznek – ezt valószínűleg te is megerősíted majd – és felváltva hordják a magot. Vagyis, röviden: amikor az etető KÖRÜL mondjuk 20-30 vagy annál is több cinege mozog, akkor azt kell figyelembe venni.

      MAGEVŐKNÉL: Ott valamivel egyszerűbb a helyzet. Ott alapvetően azt vedd figyelembe, hogy egyszerre mennyien vannak az etetőn. Az udvar madaraival óvatosabban kell bánni. Előfordul, hogy felbukkannak tengelicék, csízek, a fákon, bárhol, de le sem jönnek az etetőre.

      HA KICSI AZ ETETŐ: előfordulhat, hogy el sem férnek annyian egyszerre, mint amennyien valójában az etetőre járnak. Olyankor viszont jól látni, hogy a bokorban, a fán az etetőre várakozó verebek, zöldikék, tengelicek üldögélnek, és a kisebb csapatokban, szakaszokban rotálásban látogatják az etetőt.

      Remélem, segítettem.

      A létszámbecslésről írok hamarosan részletesen is. Hisz ez a dolog alfája és omegája. 🙂

      Köszönöm a kérdésedet!

      • Oké, akkor jól gondoltam, mert valóban a cinegék a bokrokban törik a magot, és nem mennek messze, de pl. a verebek egyszerre beülnek az etetőkbe, vagy alatta dorbézolnak+ még a fákon is ülnek. Engem most a verebek megszálltak, lehet azért, mert nyáron itt ittak. Ne nevess majd ki, mert elég durva számot írtam az etetés kezdéséről, de még az sem fedi a valóságot, mert amióta az eszem tudom, nálunk mindig jutott a madaraknak téli elemózsia.

        • Én senkit semmiért nem nevetek ki 🙂 Amúgy úgy rémlik, hogy a regisztrált etetők között (nem a kutató-etetőkről beszélek, hanem az összesről, ami 2017-18-ban regisztrált) a legidősebb etetőhely 50, de legalább 40 éves! Átlagosan is elég szép ideje etetnek azok, akiknek madáretetőjük van. Épp ma került elém az egyik szám: átlagosan 9.8, kerekítve 10 évesek az etetőhelyek. Szerintem ez szép – és jól mutatja, hogy a madáretetősök többsége régi motoros a pályán. 🙂

  2. Visszaküldtem, nem válaszként, az etetokutatora, de pdf, nem tudom így használható-e?? Nem jönnek zöldikék, se meggyvágó, de a legnagyon szívfájdalom, hogy rigók sem, pedig hagytunk nekik rengeteg szőlőt a lugasban.

    • Ha a szövegbe illesztett grafikont megnézed, azon is látszik, hogy a pintyfélék általában csak később esnek be – több év átlagában karácsony tájékán szoktak megjelenni nagyobb számban.

      A rigók nálam se állnak jól. Miután többször is betett nekik az időjárás (a fekete rigóknak is), jött egy afrikai vírus is. Tavaly nyár elején annyi rigóm volt, mint még soha, majd két hét leforgása alatt az összes elpusztult. A tünetek egyértelműen erre az afrikai vírusra utalnak. Szédelgő, egyensúlyvesztett madarak. A cinegéket is elérte. Videóztam ilyen fertőzött kék cinegét is az ősz elején. Igen érzékény veszteségek ezek, és a rigók még nem heverték ki. Talán írnom kellene erről a vírusról is. 🙁

  3. Szabó Edit

    A levél megérkezett három példányban. Minden órában kaptam egyet (20:11, 21:11, 22:00). Az utolsó kettőben benne van a honlap linkje. Köszönöm!
    Holnap válaszolok rá, mert ehhez laptop kell. (Az új telefonomon még nem tudom, hogyan tudok docx állományt megnyitni.)

  4. Hol található a kérdőív vagy azt a válaszlevélben küldöd ha írok a megadott e-mail címre? Bocsánat, lehet egyértelmú csak nem olvastam el figyelmesen valamit.

  5. Kiss Gábor

    Értelemszerűen minden madárfajt be lehet írni, amelyik eszik az etetőn? Mert szó nem esett szajkóról, szarkáról, dolmányos varjúról, balkáni gerléről, karvalyról, stb., pedig a fogyasztásban jelentős szerepet játszanak, én őket is beírtam.
    És nagyon várjuk a becsléshez az útmutatót.

    • Kedves, Gábor, jól tetted, hogy beírtad. Ezért van az íven a gyakori fajok alatt pár “egyéb” megjelölés. Sok helyen, sok faj lehet.

      A kérdőívedet nem látom még a beérkezettek között, de remélem, megjön

      A becsléshez az útmutatót igyekszem 1-2 napon belül – mailben értesítek róla minden etetőkutatót 🙂

  6. Kiss Gábor

    Sajnos kifelejtettem a fenyves cinegéket. pedig 4 db jár hozzám minden nap négyszer, ötször. Majd előre összeírom a fajokat, akkor elkerülhető ez a hiba.
    Heti egy alkalommal küldjük vissza az aktuális kérdőívet, amikor azt megkapjuk? Vagy lesz egy állandó kérdőív és azt a hét egy bizonyos napján küldjük?
    Arról is írj, hogy aki valamivel több időt tudna rászánni a megfigyelésre, az mit tegyen?
    Köszönöm.

    • Lesz egy állandó kérdőív – azt is küldöm hamarosan. Aki esetleg gyakrabban tudja figyelni a madarait, kap egy külön ívet. Írok erről is – egy kis türelmet! 🙂

  7. Szabó Edit

    Budapestet ezúttal egynek veszed? Nem kell külön jelölni a kerületet? (Én – biztos, ami biztos – beírtam a kérdőívre.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.