• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Újabb madárritkaság madáretetőn – a keleti gerle

A balkáni gerléket sokan ismerjük – az új ritkaságot közöttük kell keresnünk! 🙂 (Fotó: Centauri)

2019.01.13. Nyilván sokan emlékeztek rá, hogy 2018 elején, az emlékezetesen szigorú, télies tavaszban volt már egy madárritkaságunk madáretetőn. Szibéria távoli, barátságtalan vidékéről vetődött el hozzánk a feketetorkú szürkebegy első hazai példánya, akiről két ízben írtam is (ITT és ITT). Korábban jeleztem, hogy egy másik, csodaszép ritkaság, a lazúrcinege felbukkanására is számíthatunk. A madáretetősöknek érdemes nyitva tartani a szemüket, hátha épp náluk bukkan fel ez a ritka szép cinegefaj. Bár nem etetőn, de pár hete Szegeden a lazúrcinege első hazai példánya is megkerült, igaz, nem madáretetőn.

Az etetőket érdemes továbbra is alaposan figyelni, egyrészt, mert lazúr előfordulhat másutt is még (milyen szép volna egy második és harmadik hazai adat!), másrészt nemcsak ő bukkanhat fel, hanem újabb ritkaságok is. A lazúrcinegéről se hallott az etetősök zöme, de arról, aki a múlt héten bukkant fel egy etetőn, talán még kevesebben tudnak.


Január 7.-én egy mezőberényi etetőn keleti gerlét láttak.

A birding.hu adatai alapján mind a mai napig ott van. A sajtó erről nem ad hírt, mivel a keleti gerle nem új faj a hazai faunában, bár a sorsa nem kevésbé hányattatott, mint a lazúrcinegéé. Utóbbiról írtam már, hogy azon kevesek közé tartozik, aki egyszer már felkerült a magyar fajlistára, majd le is került onnan, mivel kiderült, hogy a lazúrcinegének vélt egyed valójában lazúrcinege x kék cinege hibrid volt. S aztán ilyen hibridek több alkalommal is előkerültek, de „tiszta”, „echte” lazúr csak az idén. Nos, a keleti gerlével nagyon hasonló a helyzet.

Az első hazai adat jó ideig tartotta magát, egy szegedi fotó alapján, ami azonban később „téves riasztásnak” bizonyult.

A fotó későbbi s a korábbinál alaposabb vizsgálata során kiderült, hogy valójában nem keleti gerlét, hanem egy kivételesen telelésre is itt maradt vadgerlét mutat. Így a keleti gerlét lehúzták a magyar fajlistáról, és csak sok évtizeddel később sikerült hitelt érdemlően bizonyítani az előfordulását.

Itt rögtön felmerül a kérdés, hogyan ismerhetjük fel a keleti gerlét?

Vele együtt három hazai gerle van. Az egyik a sokak által ismert balkáni gerle, akit könnyű felismerni szürke tollazata, termete, és nyakörve alapján. Sok laikus madáretető-tulajdonos még mindig „levadgalambozza„ J, bár a galambok és gerlék között nagy a különbség (ezt most tegyük zárójelbe). A balkáni gerle állandó madarunk, ellentétben a vadgerlével, amely ősszel Afrikába vonul. A vadgerle óvatosabb, kimondottan érzékeny, riadós, s ugyanakkor a balkáninál mutatósabb jószág – bár ez ízlés dolga is. Elvileg téli madáretetőn vadgerlét nem láthatunk, de kivétel bármikor akadhat, hisz épp egy ilyen kivétel zavarta meg az első hamis hazai adat hitelesítőit. Inkább „hittek a keleti gerlében”, mint egy telelő vadgerlében J J Ha balkáni gerléink között felbukkan egyik vagy másik (keleti vagy vadgerle) könnyű kiszúrni, jóval fogasabb kérdés, hogyan különböztessük meg e két fajt.


Vadgerle (Fotó: Wikiwand)

Keleti gerle (Fotó: Wikiwand)

Mivel ez szakemberek számára se rutin, most csak annyit emelnék ki, hogy a keleti gerle zömökebb a vadgerlénél, inkább galambszerű – ám ez csak azoknak nyújthat támpontot, akik jól ismerik a vadgerlét. A keleti gerle ugyanakkor sötétebb is, és szemben a vadgerlével a faroktollak szegélye nem fehér, hanem szürke.

Abban biztosak lehetünk, ha felbukkan a balkáni gerléink között, kicsi odafigyeléssel rögtön észrevesszük.

Ebben az esetben a legbiztosabb hamar készíteni róla egy fotót. Ritkaságok esetén nem kell csúcsfotót lőnünk, elég, ha rajta van a madár a képen. Persze, minél inkább jó minőségű a kép, annál könnyebb lesz az azonosítás.

Szóval, ha a szürke balkáni gerléink között felbukkan egy „színesebb”, tarkább gerle, fényképezzük le, és mutassuk meg szakembernek! Ha esetleg valaki ilyen madarat látna, szólhat nekem is.

De van még egy probléma a keleti gerle esetében. Ha minden igaz, a legfrissebb, mezőberényi megfigyelés a keleti gerle második, hitelesített hazai előfordulása, szóval valóban pokoli ritka a jószág, aki egyébként rendesen Délnyugat-Szibéria lakója, s leginkább Kínába vonul telelni. Tegyük fel, hogy ennek ellenére olyan szerencsénk van, hogy felbukkan nálunk is, s tökéletes bizonyossággal megállapítjuk: valóban keleti gerle. Akkor azonban felmerül az a kérdés – ami a feketetorkú szürkebegy vagy a lazúrcinege esetében nem merült fel –, hogy

lehet-e a madár úgynevezett szökevény?

A keleti gerlét ugyanis – sok más gerlefajjal együtt – egyre több díszmadártenyésztő és állatkert tartja. Ezekről a helyekről időről-időre elszökhet egy-egy példány, ami aztán később a megfigyelők útjába kerül. Ha azt gondolnánk, hogy ennek valószínűsége nagyon csekély, hadd álljon itt egy saját példa.

Talán emlékeztek rá, hogy a téli madarakról készült videóban is felbukkan egy gerle nálam, aki a téli udvaron, a szabadban a kezemből eszik.

Ő nem egy kézhez szoktatott balkáni gerle, hanem egy negyedik faj, a kacagó gerle.


“Herceg” nevű kacagó gerlém odakint hesszel a legkeményebb télben 2018 februárjában (Fotó: Centauri)

Őrá azért nem tértem ki, mert a keleti gerlével nem keverhető össze. Szökött kacagó gerlék rendszeresen bukkannak fel erre-arra, mivel a tenyésztésük régi keletű (keleti gerlét összehasonlíthatatlanul kevesebben tartanak). Lám, tavaly az enyém is kiszökött. Szerencsére nem ment el az udvarból, hanem hetekig ott dekkolt, és rájárt a többi vadmadárral az etetőre. A balkáni gerlék nem is látták szívesen, gyakran támadták, de alapvetően jól elvolt. Befogni nem sikerült. Végül, amikor nagyon hidegre fordult az idő, kb. 5 hetes vadonbéli lét után, egy szép napon magától jött oda hozzám, és egyszerűen a kezemre szállt, én pedig besétáltam vele a helyére.

Ha esetleg szökött gerlével találkozunk épp a madár szelídsége az egyik jel.

A szökött madár – még ha megfogni nem is tudjuk – gyakran méterekre vagy annál is közelebbre bevár. A szökevényekre jellemző az is, hogy gyakran akkor is az etetőn maradnak, ha mindenki más elment, mondjuk, mert karvaly vagy héja portyázik a környéken. Ha tehát keleti gerlét látnánk, figyeljük meg a viselkedését is. További árulkodó jel, hogy a szökevények lábán a legtöbb esetben ott van a gazda jelölőgyűrűje is. Figyeljünk tehát a gerle lábára is!

A legjobbakat kívánva embernek madárnak, üdvözlettel: Cen’


http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/sziberiai-ritkasag-madareteton-uj-faj-magyaroroszagon/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/betegseg-vegzett-magyarorszag-elso-feketetorku-szurkebegyevel/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/uj-madarfaj-magyarorszagon-lazurcinege/

http://https://centauriweb.hu/archiv/termeszet/bucsu-teltol-201718-madareteto-madarai/

http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/pszichopata-avagy-karvaly-trabantban/

29 Comments:

  1. Ibolya Nagy

    Kedves Cen’, most meg kell védenem a sajtót, mert január 9-én találkoztam a hírrel, a 24.hu vette át a Sokszinű vidék tudósítását, akkor meg is osztottam, be is linkelem: https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/01/09/keleti-gerle-ritka-madar-mezobereny/?fbclid=IwAR20Yb5_Paff2Db1aYFOkz7GiFsel9QNGKX86B_HAguuIhZMbG-drd2Z83c

    Csodaszép madár ő is.

  2. Én figyelem pár napja, amióta először olvastam valamelyik madaras csoportban róla.
    ( Na ez a szórend) 🙂 🙂 Persze nincs nekem ilyen szerencsém. Ha elpuskáztam a pásztormadarakat, várhatok soromra. 🙂 Hozzám nem hogy gerlék, de más madarak sem jönnek egy idő óta az etetőre, kivéve néhány állandó széncinit. Pénteken kimentem az ártérre a kőris rengetegbe, és egy süvöltőt sem láttam ott sem., pedig nagyon sok szokott ott telelni. Az egész ártéren alig van madár, ez így megy hetek óta, egy nagy vihar elvitte őket. 🙁 Gerlék, galambok………. Jut eszembe, de lehet te ismered is a történetet. Tesla élete vége felé, amikor már magányosan, szegényen, depressziósan élt, nem tartott emberekkel kapcsolatot, csak azért járt le az utcára, hogy galambokat etessen. Egy fehér galamb volt a kedvence, kézből etette. Miután ez a galamb elpusztult, nem ment le többet az utcára sem, hamarosan követte szeretett galambját. 🙁

    • Kicsit pesszimistának tűnsz 🙁 Nem támogatom 🙂 🙂 Ami a kevés madarat illeti: nálam ugyanez a helyzet. Itt még cinege is nagyon kevés van az idén. Keresem az okokat. Vannak tippek, de mielőtt erről írnék bármit is, gyűjtök még egy kis infót a regisztrált etetősöktől – remélem, segítenek majd. Jó volna tudni, hogy ez a jelenség mennyire országos.

      A Tesla-történetet ismerem; szép és szomorú történet, nagyon jellemző Teslára. Egy naiv zseni életének vége ez 🙁

      • Van egy sejtésem, de lehet nem ez fog igazolódni. Ahogy látom a madaras csoportokban a posztokat, ezt támasztja alá. A madarak, amik nem vonultak délebbre, a városi parkokban vannak zömmel, mivel ott melegebb van, és a szél sem olyan ordító, mint feléd és felém. Egyre több városi ember eteti őket, ez is jobban ott tartja a madarakat.

      • Marsovszki Viktória

        Hrabal Úr is galambokat etetett a végén, Kiröpült hozzájuk, hiszen egy csepp vér nélkül úszta meg zuhanó repülését. Ki érti ezt? Veszélyes szelídségű madarak, Konrad Lorenztől tudjuk, hogy rabságban tartva különös kegyetlenséggel végeznek cellatársukkal, egymással. És a következő regényed címe, Cen… meglehetőst várom, igen nagy kaváncsisággal, írásodban hogyan válok médiummá a Galamb? Közben figyelem, hátha lencsevégre tudok kapni egy keleti gerlét.

      • Patai Mária Zsuzsanna

        A parkban az ablakunk alatt is erősen megcsappant a madarak száma tavalyhoz képest, pedig ugyanazok a körülmények…(vidéki kisváros).

  3. Szabó Edit

    Egyszer majd kinyitod azt a zárójelet és elmagyarázod, hogy mi a különbség a galamb és a gerle között? Hálás lennék.

  4. Szabó Edit

    Almunia!!! 🙂 🙂 🙂
    Köszönöm!

  5. Tetszett nagyon az Arannyal érkező Centauri üzenet, de már vártam a keleti gerle kapcsán kilátásba került madárposztot. Tanulságos, örülhetünk neki igazán. Ha jól értem, például egy kis forgalmú városi etetőn (mint nálam), ahol pár cinke és veréb jár, nem sok esély áll a felbukkanására…Edittel együtt én is reménykedem a felnyíló zárójelben 🙂

  6. Marsovszki Viktória

    figyelem 🙂

  7. Marsovszki Viktória

    Zongorát nem találtam, de képet azt igen 🙂
    https://i.ytimg.com/vi/_k7jSBxMmfs/hqdefault.jpg
    persze zenét is jót 🙂

  8. Marsovszki Viktória

    https://www.youtube.com/watch?time_continue=4&v=_k7jSBxMmfs
    és 31:03-tól bátran hallgassátok, gyönyörű

  9. Marsovszki Viktória

    tökhangerőn dobog a legjobban 🙂

  10. Ejjj, ilyen lassan dolgozik a zongorahangoló?? 🙂 🙂 Már napok óta várom, hogy halljak itt egy kis etűdöt. 🙂

  11. Marsovszki Viktória

    Ma 13:08-kor 9 tengelic nyüzsgött a balkon-etetőmön, és a kinti fán is voltak még jónéhányan! Mondhatom, hogy ma egy tengelic -csapat volt a vendégem! 🙂 🙂 🙂 Ó, de pompázatos látvány, Cen! 🙂 ♥ 🙂 Gyönyörűek!
    Figyeelm a galambokat is! 🙂

  12. Marsovszki Viktória

    Tegnap szórtam két marék papagájeledelt az etetőre, szerintem megneszelték. 🙂 Amilyen viharosan özönlötték el az etetőt, és a környező fákat, ugyanúgy távoztak, 13:15 kor már híre-hamva sem volt a társaságnak! 🙂 !

  13. Marsovszki Viktória

    Gyere már, Cen’, kérlek szépen!

  14. Marsovszki Viktória

    🙂 🙂 🙂 Köszi, Cen! 🙂 ♥ hogy szóltál

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük