Ketten egy fészkekben – vetési varjú és kék vércse

vetési varjú Corvus frugilegus rook

Még mindig “nemszeretem madár”, pedig akár szerethetnénk is – vetési varjú (Forrás)

A civilek részéről pedig talán mind a mai napig inkább rossz szemmel nézik a károgó fekete sereget, semmint rokonszenvvel. Pedig számos érvet hozhatunk fel a vetési varjak mellett.


2019.11.06. November nemcsak a vadlúd-vonulás ideje. Tömegével érkezik hozzánk egy olyan faj is, amit sokan nem kedvelnek. Még a madárbarátok némelyike is idegenkedik tőlük. Talán mert rengetegen vannak, s talán azért is mert feketék, és ez rossz érzéseket kelt bennük. Ezzel az idegenkedéssel én is sokszor szembesültem. Vannak erről emlékeim abból az időből, amikor igyekeztem egy fészektelepet megvédeni, s amikor ezek a madarak még nem élveztek törvényes védelmet, épp ellenkezőleg, évről évre irtották őket. (Erről írok is majd később 🙂 ) A vetési varjúról van szó, mely egyrészt fészkelő faj Magyarországon, másrészt néha milliós létszámban érkeznek a fészkelők mellé telelők, főként Ukrajnából és Oroszországból.

A vetési varjú megítélése igen eltérő volt a különböző időszakokban. A természetvédelem is késve jött rá, hogy gyakorisága ellenére is szükség lenne a védelemre. A civilek részéről pedig talán mind a mai napig inkább rossz szemmel nézik a károgó fekete sereget, semmint rokonszenvvel. Pedig számos érvet hozhatunk fel a vetési varjak mellett.

Hetek kérdése, hogy ismét tömegesen jelenjenek meg nálunk, akár olyan helyeken is, ahol nem fészkelnek. A vetési varjú mozgalmait erősen befolyásolja a mindenkori időjárás. Így remekül jelzik, ha közeleg a hideg és a havazás, gyakran a jelentősebb vetési varjú csapatok érkezését pár napos késéssel havazás követi nálunk.

Mielőtt részletesen írnék erről a kétes megítélésű madárról, egy 2009-es filmet ajánlok a figyelmetekbe, mely feltárja, hogy a madárvilág – s általában a természet – mennyire komplex rendszer, amiben egy olyan fajnak, mint amilyen a vetési varjú, jelentős hatása lehet más, nála sokkal ritkább és erősen veszélyeztetett fajokra is.

Talán ez a legszebb, legerősebb példája annak, hogy egy faj hatékony védelme elképzelhetetlen más fajok védelme nélkül.

Ha időtök engedi, nézzétek meg ezt a szép és nagyon szakszerű filmet!

Aztán beszélünk még arról, miért jó, ha mennél népesebb a fekete sereg 🙂


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Gyors regisztrálás után értesülhetsz a legfrissebb cikkekről 🙂

Név*

Email cím*


Észre sem vettük, mikor pusztult ki a csíkosfejű nádiposzáta

Legfontosabb madaras cikkek – 2019 ősz

Téli madarakról és madáretetésről mindenkinek

Nem minden madár az, aminek látszik

TERMÉSZET KÉPEKBEN

 

 

15 Comments:

  1. Kedves Cen, nagyon örülök, hogy írsz a vetési varjakról, keveset tudok róluk. A film valóban szép, késő este befejezem, köszönöm, hogy ajánlottad. A lakókörnyezetemben inkább dolik sokaságát látom az év minden szakában. Nagyon imádom őket figyelni, lenyűgöznek teljesen.. Legkedvesebb momentumok azok, amikor sikerül velük szemkontaktust elkapni, értelmesek rendkívül ☺️ Remélem, Cen, meggyógyulsz már 🙂

  2. Szeretem őket, reggelenként, ahogy kinézek az ablakomból, itt ülnek az nagyra nőtt fák csupaszodó ágain, vagy szemezgetnek a halódó fűben a sárga levelek közt, nem zavarja őket a házból hajnalban kijövő kutya sétáltató emberek sem. Károgó fekete varjak- az elmúlás, a halál szele.

  3. Marsovszki Viktória

    Köszönöm, Cen’! 🙂
    Végignézve a filmet, két bennem fölmerülő kérdésre kaptam választ, azon túl, hogy megnéztem egy igen szép felvételekben bővelkedő, sok hasznos ismeretet adó filmet.
    Sokat járok Budapestre Szentesről, az M5-ös úton, ami a Kiskunsgi Nemzeti Parkot is átszeli. Már régen fölfigyeltem rá, hogy a téli kopasz kis nyárasokban igen sok a madárfészek. Egyszer Félegyházátől úgy negyven kilométeren kersztül Bp. felé100 fészket számoltam meg az út bal oldalán. 🙂 Kis ragadozó madarak fészkének gondoltam, de fogalmam se volt arról, hogy ezek varjú- és kék vércse fészkek.
    Most már tudom! 🙂
    Mint ahogy azt is, hogy ugyanezen a vonalon a villanyvezetékeken Afrikába induló kék vércséket láttam gyülekezni. 🙂 Heuréka!

  4. Marsovszki Viktória

    Bár dolmányos varjú nem védett, vadászható madár, de a hétvégén Bp-en egy teraszosan épült hétemeletes ház egyik teraszára járó varjú párral összebarátkoztam. Reggel ébredéskor már ott láttam őket, szemezgettek a ház nagykaviccsal leszórt tetőteraszán.
    Csinosak voltak, és jól esett i korán reggel rájuk nézni. 🙂 Cigizni kijártam hozzájuk, figyeltem őket, hogy követik egymást. 🙂
    Úgyhogy, mondtam az unokahúgomnak, aki holnap jön haza, hogy szépen rakok neki egy zacsi diót, elviszi és a nagy havas télben majd kettébontja, és dob nekik egy kis csemegét!
    Különben akkor kezdódött ez a dolmányos szimpátia, mikor a Déli pályaudvarnál végignézetem, hogy ott mellettem szedi ki módszeresen, és módfelett ügyesen az ember által elszórt zacskóba gyömöszölt szemét közül az élelmet mind egy szemig.
    Leesett az állam! 🙂

  5. Ibolya Nagy

    Végignéztem a filmet, szívmelengető volt látni a tündéri vércséket, a fennmaradásukért dolgozó szakembereket, jó volt hallani a madárbarát földművelésről 2009-ben.
    Azóta nincs Környezetvédelmi Minisztérium, nem tudom, hogy hivatali szinten működik-e, Kishantost beszántották vegyszerekkel, a földeket szétosztották, vajon milyen művelés folyik rajtuk?
    Abban biztos vagyok, hogy az ornitológusok, a madárvédő szakemberek továbbra is elkötelezettek.

    • Ibolya Nagy

      Várom a posztot a varjakról és a kedvenc madaradról is Cen’, ez utóbbin nagyon csodálkoztam, ezért kíváncsi vagyok, hogy kik lehetnek? 🙂

  6. Szabó Edit

    Amikor a varjak ilyen nagy csapatokban károgva kavarogtak fönt a levegőben – ahogyan a filmben is teszik -, a szülőfalumban az öregek mindig azt mondták, hogy ez azért van, mert hamarosan elromlik az idő, és azt érzik.

  7. Időm alig, de persze, hogy megnéztem. 🙂

  8. Ezt azért valamelyest meg tudom érteni, mármint hogy nem kedvelik. Mióta visszatelepültek a városba(közvetlenül a lakóházak mellé) ahol élek az emberek nem túl boldogok. Hajnalban, napfelkelte után kezdődik a hangos károgás. Emberi fülnek nem oly kedves ez a hang ami fél 5-kor ébreszt. Illetve a platán sor alatt a parkban és a sétáló utcán elég veszélyes végighaladni a gyakori bombázás miatt, így sokan elkerülik ezt a szép, igen kedvelt sétautat, Hiába tartják azt hogy szerencséje lesz annak akit telibe kap egy 🙂

  9. Örülök, ha örömötökre szolgál. Ma kicsit vékony lett a felhozatal, de valójában azért, mert más, a honlappal kapcsolatos tennivalók elvették az időmet – meg egy kis főzés 🙂 De igyekszem erről is kicsit részletesebben beszámolni – mihelyst lehet 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.