Fenyvescinege a háznál – ablaknak repült madarak

fenyvescinege parus ater

Fenyvescinege (Parus ater) – Fotó: Centauri

2019.09.30. Ősszel repül ablaknak a legtöbb madár – írtam erről a hétvégén, s arról is, hogyan segíthetünk rajtuk. Mit kell tennünk, ha ilyen madarat találunk? Említettem, hogy apropója is volt a posztnak. Ígéretemhez hűen, most erről is beszámolok, illetve megmutatom a legutóbbi madárkát, aki ápolásra szorult.

Múlt hét elején egy csuszkát kellett istápolni pár óráig, pénteken pedig egy fenyvescinegét. Utóbbi különösen érdekes.

A véletlennek köszönhetően épp a napokban láttam, hogy 2017-ben épp szeptember második felében írtam egy posztot, amiben arról számoltam be, hogy mivel leesett az Alpokban az első hó, megjelentek nálam az első fenyvescinegék. Ahogy a neve is mutatja, a fenyvesek lakója ő, és mivel kiterjedt, zárt fenyveseket elsősorban hegyvidéken talál, elsősorban a magashegységekben élnek nagyobb állományai. Onnan azonban időnként egészen messzire is elvándorol.

Általában állandó madárnak tartják, de gyakran kezd elsősorban vertikális vonulásba, vagyis elsősorban nem az jellemzi, hogy tekintélyes távokat tenne meg, mint inkább az, hogy a magasabb területekről a kevésbé hideg és kevésbé havas, alacsonyabb területekre húzódik.

Ugyanakkor akadnak évek, amikor igen jelentős számban mozog az egész országban. Ilyenkor feltehetően távolabbi területek fenyvescinegéi is megjelennek nálunk (ugyanez elmondható egyébként szinte minden cinegefélére, a szintén állandónak tartott széncinegére és kék cinegére különösen).

Az etetők többségére nem jár ez a faj, ezért is nagy öröm a megjelenése. A 2017-es nagy tavaszi havazásban is járt hozzám egy madár, könnyen lehet, hogy ugyanez a példány. Nagy öröm ez! Ha visszatérne a búbos cinege is, akkor 5 cinegefajjal büszkélkedhetnék. De a búbos, akik több mint húsz éven át rendszeres volt itt, télen és nyáron is, sajnos hosszú időre eltűnt, miután a szemközti fenyves tarvágásra került. Nyáron ugyan volt két nap, amikor felbukkant pár órára egy példány, de aztán néma csönd. De remélem, hogy a hideg közeledtével újra kapok búbos cinegét, és akkor teljes lesz a cinege-sor 🙂

Pár napja egészen boldog voltam a fenyvescinege felbukkanása miatt. S aztán legalább olyan kétségbeesett is, amikor szegényt megtaláltam a teraszon.

De pontosan úgy jártam el, ahogy azt a hétvégi posztban leírta, s kicsi dobozban a fürdőszoba sarkába raktam pihenni, mert a kő ott a leghűvösebb. Pár óra után már hallatszott is a motozása, és amikor benyitottam a fürdőbe, már az ablakban ült. Újabb tanulság:

ellenőrizzük, hogy a dobozka jól zár-e, máskülönben a felélénkülő madárka kijuthat a lakásba, ahol akár újabb baleset áldozata is lehet.

Ezúttal szerencsére nem történt semmi baj, sőt, sikerült egyetlen mozdulattal befogni az ablakból (azért ilyen esetekben nem elhanyagolható némi rutin 🙂 ).

Rövid fotózás után szabadon engedtem. Azóta is rendszeresen látom az erkélyen, a teraszon, a fenyőkön. Remélem, ez így is marad, és a tél közeledtével újabbak is érkeznek hozzám.

Fogadjátok szeretettel a róla készült képeket! 


Itt még az előszobában – ellenőrzöm, hogy jól reagál-e a mozgásra. Szemlátomást igen 🙂

Odakünn már csípett is – ebben az esetben nincs is ennél jobb!

A fenyvescinege egyik, talán legfontosabb fajbélyege – ami megkülönbözteti minden más cinegefajtól – a tarkóján látható fehér folt.

Csinos madár, jól áll neki az őszi sárga háttér

Szép ő mindenhogyan, közelről és távolról is – bár azért örül az ember mindig, ha ennyire közelről veheti szemügyre 🙂

Persze. A zöld is jól áll 🙂

Bármilyen madarat engedünk el, nem dobjuk fel a levegőbe, mindig ágra tesszük, ha esetleg nem stimmelne még valami, vagy a madár ijedtében későn kapcsolna, ne érje sérülés.

Ez a fenyves nem totojázott sokat. Egy pillanatra sem ült meg a felkínált ágon, azonnal felreppent egy másik fára – s mi másra reppent volna fel, ha nem rögtön egy fenyőre. Okos madár, szép madár. Szeretem. 🙂

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Ablaknak repülő madár – Hogyan segítsünk?

Hány cinege jár egy etetőre?

Mikor etessük a madarakat?

Alpesi illemhely

Búcsú a fenyvesektől – klímaváltozás és erdő

Madáretetős fotók

Búcsú a téltől (2017/18) A madáretető madarai

16 Comments:

  1. Marsovszki Viktória

    Kár, hogy én tűl alacsonyon lakom, nem jön hozzám fenyvescinege. De még az is lehet, ha épp a magason járok, találkozom vele. 🙂 Az már biztos, hogy remek képeid alapján, Cen, felismerem őcinkeségét. 🙂

  2. ❤️😊

  3. Ibolya Nagy

    Csodaszép, imádom és én is köszönöm a gondoskodást! 🙂

  4. Szabó Edit

    Lenne egy kérdésem. Te biztosan tudsz rá válaszolni, Cen’.

    A cinegék, akiket télen etetek – legalábbis úgy gondolom, hogy ők azok -, mostanában néha feltűnnek az erkélyen. Ideröppennek, odaröppennek, megülnek néhány másodpercig a falon, a lámpán vagy az erkélykorláton, aztán elmennek.
    Miért jönnek? Nem hiszem, hogy már eleséget keresnének. Lehet, hogy ellenőrzik, megvan-e még a hely, ahol télen enni kapnak? 🙂

    • Könnyen lehet, hogy már eleséget keresnek, ellenőrzik, van-e már valami az etetőn. Nálam már megy az etetés, én október elején szoktam kezdeni, időjárástól függetlenül, de lehet később is 🙂

  5. Szabó Edit

    😮 Azt hittem, még korán van az etetéshez. Én később szoktam kezdeni. Mindenesetre felhozom az eleséget a tárolóból, hogy kéznél legyen.
    Köszi! 🙂

  6. Remélem, az én etetőimen is megjelenik majd 🙂

    Gyönyörű felvételek!

    🙂

  7. Marsovszki Viktória

    Ideírom, mert fenyő-dolog, madár-ügy. 🙂 Képzeld, Cen’, nálunk, Anyáék kertes házában meg fenyőrigó csapat vonult át, Végigették szépen az összes fenyőt, rengeteg a toboz rajta, a kihullott mag, -és elrajzottak! Volt ám nyüzsi részükről, részünkről meg ámulás-bámulás! 🙂 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.