Fejtörést okoz a barátpapagáj Európában

Parrot barátpapagáj

Szép madár, jó madár, csak itt nincs helye (Forrás)

Élnek-e szabadon Magyarországon papagájok? Ha tegnap kérdezi ezt tőlem valaki, kapásból mondom, hogy nem. Néha felbukkan egy-egy szökevény, én is láttam már párat, nimfákat, hullámospapagájokat, arát, kis sándorpapagájt, de hogy élne is? – az biztosan túlzás. Hát nem túlzás.

2019.10.09. Nemrégiben részletesen adtam hírt egy afrikai lúd faj, a sujtásos fütyülőludak harmadik magyarországi megfigyeléséről, s egyúttal kicsit körül jártuk azt a témát is, hogy mennyi gondot okozhatnak betelepített madárfajok. Azon a héten ez volt a legolvasottabb poszt ezen az oldalon, sokáig figyeltük a híreket, hátha megtudni még valamit a madarakról, de a ludak többé nem kerültek elő (ami egyébként szökevényeknél, főként egy egész csapatnál, azért kicsit különös). Alig hűlt ki ez a hír, máris itt a következő, de ezúttal Spanyolországból, ahol régen betelepítették a barátpapagájt (vagy betelepedtek szökött madarak), és ahol azóta elszaporodott és turista látványossággá vált.


barátpapagáj parrot spain

Ha ilyen sokan vannak, méginkább gyönyörködtetik a madárbarát szemét; nehéz is tudomásul venni, hogy nincs ez rendben így (Forrás)

 A friss hír szerint Madrid önkormányzata határozott lépésekre szánta el magát, mivel a barátpapagájok veszélyeztetik a honos fajokat, lármájukra egyre több a panasz (aki hallott már barátpapagájokat rikácsolni, tökéletesen érti ezt – elég elsétálni a budapesti állatkert barátpapagáj-röpdéje előtt), és mivel több mázsás fészektelepeket épít, veszélyezteti a fákat is, sőt a parkokban sétálókat is.

A barátpapagáj rendkívül jól alkalmazkodik a kontinentális éghajlathoz, a mediterrán éghajlaton pedig kimondottan remekül érzi magát és gyorsan szaporodik.

2005-ben még “csak” 1700 barátpapagáj élt Madridban, 2019-re viszont állományuk meghaladta a 12 ezret! A madarak ritkítását sterilizálással és befogással próbálják meg elérni. Madrid jövőre 100.000 eurót, vagyis 33 millió forintot áldoz erre a célra.


barátpapagáj kolónia

Ilyen hatalmas városokat építenek, ám e papagáj-kolóniák súlyát gyakran a fák sem bírják. A kép Madridban készült, de ahogy látni fogjátok, ennél problematikusabb helyeket is igyekeznek elfoglalni, s nem csak Európa városaiban (Forrás)

 Madrid döntéséről szóló hírek arról is beszámolnak, hogy nem Madrid az egyedüli város, amely ezzel a problémával, azaz papagájokkal küzd. Bár a barátpapagájok elvándorlása elenyésző,

mára az is gondot okozhat, hogy újabb és újabb területeket foglalnak el, így aztán Madrid egyedül talán nem is képes megfékezni őket.

Érdemes vetni egy pillantást az alábbi térképre. Itt a barátpapagáj előfordulását láthatjuk, és a nagyobb populációkat. 2000 példányt meghaladó, jelentőebb kolónia további két városban van, de például hozzánk viszonylag közel, Olaszországban is találni két 500 és 2000 példány közötti populációt.


A térkép készítői kifogásolják, hogy csak Nagy-Britanniában és Spanyolországban vannak a barátpapagájra vonatkozó törvényi szabályozások. Spanyolországban már kalitkamadárként való tartása is tilos, nyilván abból a megfontálásból, hogy a véletlenül kiszabadult egyedek ne erősíthessék a faj terjeszkedését. Nagy-Britanniában pedig bizonyos körülmények között a vadászatát sem tartják indokolatlannak. A kutatók azt szorgalmazzák, hogy valamennyi mediterrán ország hozzon hasonló szabályozásokat.

Becslésük szerint Európában 23.758 barátpapagáj élt, nyolc ország, 178 településén, és a létszámuk minden érintett településen exponenciálisan nő (2018).

Hol látni a legtöbb barátpapagájt? Ha valaki erre gyúr, akkor legközelebbi uticélja Madrid, Barcelona, Cadiz, Sevilla, Torremolinos, Málaga, Nerja, Valencia, Tarragona, Roquetas de Mar (Andalúzia), Zaragoza, a Kanári-szigetek, Mallorca és a Baleár-szigetek legyen!


APRÓBETŰS: Különösen Barcelona és Madrid bővelkedik papagájban. Madridban különösen gyakori a Ciudad Universitaria (Complutense egyetemi campus) és a Casa de Campo park. Közönséges látvány a barcelonai parkokban, nemritkán épp olyan gyakori, mint a városi galamb. Jelentős kolóniái élnek a Parc de la Ciutadella-ban, a Parc de la Barceloneta-ban és a kisebb városi parkokban, például a Jardins Josep Trueta-ban Poble Nou-ban. Gyakrabban fordulnak elő az öntözött városi parkokban, ahol füves területek és pálmafák vannak, a folyó vagy a tenger közelében. Ezek a kolóniák a városok közelében található mezőgazdasági területeken is gondot okoznak.


barátpapagáj monk parrots

Pedig kimondottan kedves tekintetű jószág 🙂 (Forrás)

Rendben, itt tartunk most, de mikor települt be a barátpapagáj Európába?

Európában először 1985 körül bukkantak fel, de pontosan nem látunk rá a folyamatra. Legtöbbször szökevényekre vezetik vissza betelepülését, de mivel számos díszmadártenyésztőt ismerek (és van némi tapasztalatom a barátpagájjal is), elképzelhetőnek tartom, hogy többről van szó. A tenyésztők egy része abba a típusba tartozik, aki minden szárnyast megkíván, ami csak a szeme elé kerül. Ilyenkor hajlamosak megvásárolni a madarakat, amelyek aztán később az idegeikre vagy a szomszédok idegeire mennek kegyetlen rikácsolásukkal. Ilyenkor a tenyésztő vagy eladja a madarait, de nem egyszer hallottam olyanról, hogy egyszerűen szélnek ereszti őket. Tudatos betelepítési kísérletről nem találtam forrást, de az sem elképzelhetetlen.

De mi a helyzet a világ más részein? Csak Európába telepítették be?


barátpapagáj zaragoza

Mint egy rakás szarkafészek – Spanyolország, Zaragoza (Forrás)

Meglepő lenne, ha máshová nem jutott volna belőle, nemigaz? Természetesen Észak-Amerika is küzd a barátpapagájokkal, bár áttekintve néhány tanulmányt, úgy tűnik, mintha kevésbé küzdene, mint Európa. Nem kis gondokat okoznak ott is, többek között azzal, hogy gyakran telepednek rá hatalmas fellegváraikkal a villamoshálózatokra. Ha az amerikai helyzet részletei is érdekelnek, olvasd el az “apróbetűst” a cikk végén; megtudhatod például, hogy egy amerikai egyetem miért döntött – alapos vizsgálatok után – a barátpapagájok pártolása mellett.

De most először tegyük fel a legmeredekebb kérdést: élnek-e szabadon papagájok Magyarországon?

Ha tegnap kérdezi ezt tőlem valaki, kapásból mondom, hogy nem. Néha felbukkan egy-egy szökevény, én is láttam már párat, nimfákat, hullámospapagájokat, arát, kis sándorpapagájt, de hogy élne is? – az biztos túlzás. Hát nem túlzás. A barátpapagáj után nyomozva, két megdöbbentő felvételt találtam Magyarországról, ami a madridi fejlemények fényében, koránt se jó hír.

Két helyen is fészkeltek.

Az alábbi videó Tiszalökön készült, ahol fehér gólya (Ciconia ciconia) fészkébe telepedett be egy magányos példány. Be kell vallanom, ha eltekintek mindentől, szívesen néznék egy ilyen fészket. Kedves, ahogy nagy gondosan építget. Ez a madár nem is okoz gondot, mivel egyedül él, és így nem szaporodik.


Budafok-Tétény egy csendes utcájában viszont már nem magányos példány, hanem egy pár telepedett meg, ennek megfelelően fészkük is impozáns, és jól illusztrálja, hogy mekkora gondot jelentene az áramellátásban az elszaporodásuk.


Ennél a fészeknél végül elpusztult az egyik madár, így a másik özvegyen maradt. Mindkét helyen, Tiszalökön és Budafok-Tétényben is magányosan éldegélt tovább egy-egy barátpapagáj. Érdekes, hogy mindkét fészeképítés 2011-re esett. Szökött vagy szabadon bocsátott madarakról lehet szó mindkét esetben.

Tudtommal azóta nem találtak fészeképítő példányokra vagy párokra nálunk, de bármikor felbukkanhatnak újabbak. Rossz hír, hogy bár első blikkre a legtöbbünk gyönyörködne a nem mindennapi látványban, aligha volna öröm, ha ez a látvány és a barátpapagáj a mindennapok részévé válna.

Oszd meg másokkal is, hozzászólásokhoz pedig gördülj a lap aljára!


Rejtő színe jól működik az európai vagy amerikai parkok zöldjében is (Forrás)


APRÓBETŰS” – A BARÁTPAPAGÁJ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN: Angol nyelvű wikiwand cikkek szerint, az eredetileg Dél-Amerikában honos madárfajból az 1960-as és 1980-as évek között az Egyesült Államok körülbelül ezer példányt importált a díszmadártartók számára. Ezek közül sokan megszöktek, és ahogy azt az európai helyzettel én is feltételezem, sokat a gazdáik engedtek szabadon. A barátpapagáj hamar otthonra talált, az 1970-es évek elején hét államban éltek önfenntartó állományai, 1995-ben pedig már nyolcban. Ez első hallásra nem tűnik soknak, és ha erről a terjeszkedésről nézegetünk térképeket, az sem igazán látványos, valóban nincs is szó arról, hogy elözönlötte volna Észak-Amerikát, ugyanakkor csak Floridában 150 000 és 500 000 közötti az állománya!

A barátpapagáj, összevetve más papagájfajokkal, jobban bírja a hideget. Jelentős előnye, hogy hatalmas közösségi fészkei jelentős védelmet nyújtanak a számukra, ráadásul gyakran építkeznek olyan elektromos berendezésekre, melyek hőt termelnek, így voltaképp „fűtött panellakásokat” hoznak létre. Ez különösen az olyan városokra igaz, mint amilyen New York City, Chicago, Dallas, Wisconsin, Cincinnati, Louisville, Edgewater, New Jersey, Rhode Island, Massachusetts, Connecticut és Washington. 2012-ben egy pár megpróbált fészkelni New York-i Watervlietben (kb. 150 mérföldre északra New York City-től, New York-i Albany közelében). A tojásrakás előtt az egyik madarat befogták, a fészket pedig eltávolították, mivel az transzformátorra épült, s így tűzveszélyesnek ítélték.

Ugyancsak találtak barátpapagáj-fészket a New York-i Brooklynban, az egyik főiskola területén, miután évtizedekkel korábban véletlenül megszökött néhány illegálisan behurcolt madár. A főiskola munkatársai először megpróbálták a bejárati kapura épített „csúnya” fészket eltávolítani, de aztán elálltak szándékuktól, mivel a papagájok jelenlétének köszönhetően csökkent az épületben fészkelő galambok száma. A menedzsment kémiai analízisnek vetette alá a galambok és a papagájok ürülékét, s úgy találták, hogy míg a galamboké jelentősen rongálja az épületek szerkezeteit, addig a papagájoké nem. Ezért aztán úgy döntöttek, hogy a papagajok maradhatnak, mintegy védelmezve a történelmi jelentőségű épületeket. A barátpapagáj végül a Brooklyn Főiskola “nem hivatalos” kabalája lett, és szerepel a hallgatói magazin fejlécén is.

Chicago esete is érdekes. Nem egészen biztos, de a feltételezések szerint egy chicagói egyetem kísérleti célokra hozatott barátpapagájokat, ám a madarakat szállító teherautó felborult. Más forrás szerint az O’Hare repülőtérről szabadult el egy szállítmány. A Chicagói Egyetem ornitológusa, Dr. Stephen Pruett-Jones szerint, a kedvtelésből tartott barátpapagájok kereskedelmének köszönhetően kerültek a városba, valamikor a 60-as évek végén, amikor a kereskedelmük virágzott. Az első dokumentált fészkelés 1973-ban volt, azóta a barátpapagáj-állomány folyamatosan szaporodik, annak ellenére is, hogy betelepülésük óta számos szokatlanul hideg telet kellett túlélniük, az 1980-as években épp úgy, mint például 2014 rendkívül rideg telén. Chicagóban is igyekeznek féken tartani őket. Az erre tett kísérleteket főként a Hyde Park lakosai szorgalmazták, köztük Harold Washington polgármester is. Ami viszont rendkívül érdekes, hogy a város lakosságának jelentős hányadát nem zavarják a papagájok, épp ellenkezőleg. Örömmel látják őket, amint az egy felmérésből is kiderült. A becslések szerint 1000 barátpapagáj él Chicago nagyobb parkjaiban.


Sujtásos fütyülőlúd Magyarországon

Madárritkaságok – Ritka madarak Magyarországon

2018.06.04. Vége a pásztormadár-inváziónak

A legszebb lúdfaj, a vörösnyakú lúd hazája lettünk

Madarakról mindenkinek

 

7 Comments:

  1. Tegnap azt olvastam valahol, hogy Nógrádban barna füzikét fotóztak. Ő se gyakran vetődik erre.

    • Már a megfogása napján láttam, ugyanis gyűrűzők hálóján akadt fenn; gyönyörű kép van a birdingen a kézben tartott madárról; annyira tip-top, mint akit rajzoltak; egyébként jól mennek ezen az őszön a ritka fűzikék, szeptemberben több helyen is volt vándor füzi (szibériai csilpcsalp is volt párszor), akartam is írni róluk, csak hát a füzike nehéz téma, mivel őket alig ismeri valaki – leszámítva persze a madarászokat. 🙂 és az idő is véges…

  2. Ibolya Nagy

    Tegnap olvastam, hogy a spanyolok fogamzásgátlással szeretnék elejét venni a baratpapagaj további szaporodásának.
    Szépségesek.☺️

  3. Marsovszki Viktória

    Elsó kérdésem: Mikor alszol te, Cen’, ha hajnal négy órakor még posztolsz? 🙂 🙂
    Most elolvasom az éjjeli bagoly 🙂 írását barátpapagájról, ami itt Európában nem is olyan barát-madár, űgy sejtem egy képaláírásodból.

  4. Marsovszki Viktória

    Cen’! Tulajdonképpen hol őshonos ez a madár? Ha ismerné az illemet, hol kellene neki élnie, és milyen számban? Mi, vagy ki dönti el azt, hogy egy növény, vagy állat invazív fajhoz tartozik-e? Hiszen a galambokat te is védószárnyaid alá veszed, Én például, mikor a tudós azt mondja, hogy az akác egy invazív faj, alföldi lévén, simán ki tudnám kaparni a szemét. 🙂 🙂 Mivel én nem vagyok pallérozott elme ezen kérdésekben, te magyarázd már ezt el nekem, hátha tőled el tudom fogadni.
    Laikus vagyok, érzelmileg viszont kötódöm több invazív növényhez-állathoz, és elkap a pulykaméreg, ha azt a tudósok invazívnak titulálják. Fölöttébb divatos szó ez mostanában. Kulcsszó: irtani! Tovább megyek, az ember nem agresszíven terjeszkedő faj e? Persze, mi irtjuk is egymást.
    Prágába utazván a nyáron egy atomtudós, eleinte szimpatikus fiatal emberrel szóba elegyedtünk. A beszélgetésnek akkor lett vége, mikor ő azt mondta, hogy szerinte most a Földön az afrikai népeket kellen hagyni kipusztulni,, hogy kevesebben legyünk., és mi magunk ne pusztuljunk ki. Ők az invazívak. Szó bennszakadt…
    No, jó befejezem, ma rengeteget beszéltem. Bocs! Most négy napig csöndes leszek, ígérem. 🙂 Mert nem ülök géphez. Jó éjszakát, Cen’, ma aluggyál is ám!!! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.