Evolúció most – a hasadó rigó

fekete rigó turdus merula birds evolúció biológia

Fotó: Centauri

Az evolúció „csak” egy elmélet, akkor is, ha mindent vele magyarázunk. Csak közvetlen bizonyítékaink vannak, közvetlen tapasztalásunk nincs, hisz senki sem követheti nyomon egy faj kialakulását. Vagy mégis?

Ezt a fészket az egyik tujámban találtam. Mielőtt bármit írnék, arra kérek mindenkit, ne fényképezzen fészekaljakat. A kotló madarat könnyű megzavarni, én is csak azért mertem fényképezni, mert naponta többször is centikre megyek el mellette, s csak 8-10 másodperc volt az egész. A fészekben a fekete rigó jellegzetes, gyönyörű tojásait látjátok.

Kevés madárfaj olyan ismert, mint ő, arról viszont kevesen tudnak, hogy talán a fekete rigó lesz az első közvetlen bizonyíték az evolúcióra.

Szokták volt mondani, hogy városi (urbanizált) madár, ám nem is oly régen még másként éltek a fekete rigók: kizárólag erdőben. Ma már minden településen ott ugrálnak. Régen a fekete rigó tipikus vonuló madár volt, a városiak azonban úgy 40 éve felhagytak ezzel a szokással. Már csak az erdei rokonaik vonulnak. Mára a két társulat (szakszerűen: populáció) elvált egymástól. A városiak kihasználják már például azt is, hogy a világítás lehetővé teszi az éjjeli életmódot. Sok hím éjjel is énekel, sok pár éjjel is etet. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a városi rigók éneke is átalakult, hisz más frekvencián kell énekelniük, hogy a forgalom zajában is jól hallhatók maradjanak, ráadásul dallamviláguk is elkülönbözött.

Így viszont ma már az erdei rigólányok nem értik a városi rigófiúk énekét.

Mindezek mellett lassan genetikailag is elkülönülnek, már csak azért is, mert a természetes szelekció egészen másként működik a két területen. A városban az marad leginkább életben, akit nem üt el az autó, az erdőben az, aki „legyorsul” egy karvalyt. A folyamat lassú, de evolúciós léptékkel mérve viharos. Tán még én is megérem, hogy a szakterület tudósai (a taxonómusok) kimondják a fekete rigó két fajjá hasadását. Hogyan nevezik majd őket? Az egyik lesz a városi rigó a másik meg az erdei? – amint veréb is van kétféle: házi és mezei.
Bárhogy lesz is, hátborzongatóan szép, hogy a szemünk előtt zajlik le valami, ami eddig láthatatlan volt. A kertjeinkben, a parkjainkban. Ez persze nem egy könnyen érzékelhető változás, de épp ezért érdemes egy egész életen át a környezet legapróbb rezdüléseire is figyelni, hogy az egy emberöltőt kitöltő izgalmakból se maradjunk ki.
A legjobbakat, erdei és városi rigóknak és embereknek egyaránt

 
fekete rigó turdus merula birds evolúció biológia

Fotó: Centauri

Mentsük a rigókat!

Miért kopogtat az ablakon a cinege? – tudomány és madárökológia

Bajban vannak a fecskék! Drukkolj nekik!

A vágy madara – a fülemüle

Fásítás és tájfestészet

A parlagi sas védelméért kaptunk díjat!

Amivé a kékcsőrű réce tett 🙂

Madáretetésről – madáretető-térképről – Centauri interjú – Kossuth rádió

Engedjétek hozzám a gyermekeket!

13 Comments:

  1. Marsovszki Viktória

    Milyen felemelő volt figyelni tavasszal a városi rigókat. A ház falára fölfutott sűrű borostyánban költött két pár. Lent a földön dolgoztak egész nap, olyan szorgalommal, hogy ember megirigyelhetné. Többször tanúja voltam, hogy, ha a papa talált egy jó nagy falatot, a mama máris ott termett, átvette, de mi,lyen sebességgel! Pillanat, és repült a fészekbe, vitte a fiókáknak! 🙂 Sajnos, aztán eltűntek családostul! Tegnap láttam egy fiút, este, mikor már az összes madár elült, itt tollászkodott (csöndesen) a szemben lévő fán. 🙂

  2. Gyönyörű színezetűek a tojások valóban🙂. Tanulságos poszt a változásról, bár ez az evolúciós elméletre húz, nekem az emberi nyelv változó folyamatait juttatja eszembe 🙂

  3. Sosem áll le az evolúció, de csak az állatoknál érdemes figyelni, az emberi evolúció jelenlegi folyamata már a mesterséges beavatkozások nélkül is borzalom. 😀 Nem rég volt ebben a témában egy jó film, na nem az emberekről, a Galápagos szigeteken élő leguánokat hozta példának, főleg a tengeri leguánokat.

  4. Az én kis fekete rigóm mostanában nem jön a kertembe. nem tudom hol fészkel, időnként megjelenik és szemezget a fűben.
    Néhány éve egy apró fiókát találtunk a kertben, a lányom mint nagy állatmentő azonnal pártfogásba vette, telefonáltunk mit kell csinálni, szegényke nagyon elárvult volt. Olyan picike volt, szaladt a szíve ezerrel, próbáltuk etetni, itatni, de csak reszketett. Aztán megtörtént a csoda, amikor éber lett és ficergős, letettük oda hol találtuk, figyeltük mi fog történni, szárnyra kap-e vagy gubbaszt és képzeld egyszer csak jött egy felnőtt fekete rigó- a lányom szerint az apuka rigó(van ilyen? biztosan buta kérdés) és haza vitte:-)))

    • Ibolya Nagy

      😍

    • “apuka rigó” természetesen van 🙂 A rigóknál egyébként gyakran kerülnek ki a fészekből a fiókák még mielőtt röpülni tudnának. Ennek oka az, hogy a méretükhöz képest a rigók csinos, de viszonylag kicsi fészket építenek, amiben a már anyányi fiókák (többnyire 4-5) alig férnek el. Ilyenkor sajnos sokat szednek össze a macskák is – és persze jószándékú emberek is. De ha ilyen tollas, ám röpképtelen rigófiókát találunk, jobb ott hagyni, ahol van, mert a szülők ezeket a szétmászott fiókákat is etetik, még ha mi nem is látjuk. Legfeljebb annyit érdemes tenni – ha pl. a kis rigó olyan helyen van, mint egy forgalmas út vagy tér közepe – hogy bevisszük a legközelebbi bokor alá. Ahogy elmegyünk és magára marad, hívni fogja a szüleit, azok pedig keresni fogják, és meg is találják. Más a helyzet – ha jól értem, nálatok is ez volt – ha a fióka még csupasz. Ebben az esetben érdemes megkeresni a fészket – lehetőleg anélkül, hogy feldúlnánk mindent – és ha megvan, s benne várhatóan az azonos korú testvérek -, akkor vissza kell helyezni a fiókát, aztán pedig tipli, amilyen gyorsan csak lehet. 🙂 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.