Az etetőkre is rájáró szajkó az egyik legismertebb „nemszeretem” állat. Nem kedvelik a vadászok, mert riasztja a vadakat. A szajkó ugyanis rendkívül éber és az embert fülsértő rikácsolásával jelzi a környéknek. Nincs oda érte a madárbarátok jelentős része sem, mivel a szajkó notórius fészekfosztogató. Tény, hogy jelentős mészárlást vihet végbe egy-egy területen. Ugyanakkor lenyűgözően szép, tanulékony, és rendkívül jó hangutánzó, fogságban még számolni is megtanul. De mit számít mindez, ha ugyanakkor fosztogat! – mondhatnánk. Pedig akár hálásak is lehetnénk neki. Alig tudják néhányan, hogy a szajkónak köszönhető az európai tölgyesek java. A szajkó ugyanis – hasonlóan a mókushoz – elraktározza kedvenc csemegéjét, a makkot. Ezrével dugja el őket, s ami a legszebb: később a töredéküket sem találja meg. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy tölgyfát ültet szakadatlanul.
Az európai tölgyesek kiterjedtsége 80%-al csökkenne nélküle.
Vagyis a tölgyes a szajkó kertje – s amikor rabol, a saját kertjét fosztogatja. A tölgyes gazdasági és ökológiai szempontból is a legfontosabb erdőtípus, s a szajkó nemcsak fenntartja, hanem elősegíti a terjedését is. Erre a saját udvarom is jó példa. 3 kilométeres körzetében nem találni tölgyfát, mégis (ott, ahol nincs kaszálás) sorra jelennek meg tölgycsemeték. És még valami: az idén minden korábbinál több madár fészkelt az udvaromban, a szajkó is rendszeresen portyázott, azaz portyázott volna, ám annyi dühödt rigó zúdult a nyakába, hogy minden esetben jobbnak látta odébbállni. Vagyis a szajkó fosztogatásának legjobb ellenszere a sok énekesmadár. Valójában csak ott tud komoly kárt okozni, ahol az ember egy élőhely minőségét már lerontotta. Gondoljuk át: ha ez nem így volna, a szajkó már rég kiirtotta volna az énekesek javát. Amikor a szajkót kárhoztatjuk, valójában azt vetjük a szemére, hogy befejezi azt a pusztítást, amit mi kezdtünk el. Bár szinte már minden madárfaj védett, a szajkó ma sem. Nem is szorul védelemre, ám arról se feledkezzünk meg, hogy ember sem élt a környéken, amikor ő már erdőket telepített. Aztán jöttünk mi, hogy leraboljuk a szajkó erdőit.
A legjobbakat továbbra is 🙂 Üdv: Cen’
MÉG TÖBB RÓLA:
http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol-mindenkinek/boldogsag-kek-madara-valojaban-fekete/
http://https://centauriweb.hu/archiv/video/termeszet/szajko-blues/
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
👍 🙂
(Nálam mostantól ez azt jelenti: “tetszik”. 🙂 )
Megosztottam. Egyik ismerősöm hozzászólt:
“Környékünkön elég sok szajkó van. Most már én is tudom, ki (mi) ültette kertünk végébe 10-12 évvel ezelőtt a tölgyet. Meghagytam a kis csemetét, mára szép fává növekedett.” 🙂
De jó! És köszi, hogy te pedig itt megosztottad a megosztásod eredményét. Talán ezért is érdemes írni. Esetleg nem lehet elkérni attól az ismerőstől annak a tölgynek a képét? 🙂
Megpróbálom. Szerintem nem reménytelen. Úgy gondolod, van rá esély, hogy majd fel tudom ide tölteni? 🙂
🙂 aha, igen, feltölteném, persze forrásmegjelöléssel.
🙂 Nem vetted észre a célzást a kérdésemben.
Természetesen az is jó, ha Te feltöltöd. Majd elküldöm.
Szépséges erdész🌳🌳🌳☀️
ez a kék-fekete sraffozás pedig megbabonázó 🙂
Amikor blues-ra “járjátok”, az az igazán megbabonázó😍
https://youtu.be/YqUGPObVuz0
Még anno általános iskolásként egy vándortábor túrán lehetett, hogy találtam egy fekete-kék szinezetű tollat. Nagyon megtetszett és eltettem a tollat. Akkor sok embert megkérdeztem és senki nem tudta megmondani, hogy milyen madár tolla lehetett (vagy csak rossz embert kérdeztem). Mígnem kb 10 évvel ezelőtt valahol megláttam a szajkót és a szárnytollában a fekete-kék színezetet. És ekkor esett le, hogy kihez is tartozott a toll. 🙂
Pedig nagyon jellegzetes toll 🙂 Ezt tűzik a vadászok és erdészek is a kalapjukra.
Hozzánk a kertbe is ellátogatnak. Egy pár él a környéken, mert sokszor hallani a hangjukat. A legtöbbször csak egy madár jön a kisebbeket riogatni. 🙂
A szajkótól még az etető madarai is tartanak kissé. De ahogy fentebb írtam, ahol sok a madár, főként ha rigók vannak sokan, meglepően hatékony a védekezésük. A szajkó egy másodperc levegőt sem kap, olyan sűrűn és vehemensen támadják, így aztán inkább további keresgélés és zsákmány nélkül áll odébb 🙂
Hozzánk a tyúk udvarba látogat kukoricát enni.Télen etetni szoktunk,és elneveztük vircsogónak, a hangja után.Felénk elég sokan vannak járnak diót,is enni,ha van.
Nálam is eszi a kukoricát – a fellógatott csöves kukoricát 🙂