Bíztatóan folytatódik a pásztormadár özön

cen_logo_circleSzombaton (2018.05.19.) jelentek meg a ritka pásztormadár első csapatai Magyországon (ITT). Néhány véletlenszerű előfordulás azonban még nem jelenti azt, hogy az idén is inváziójuk lesz. Szombat óta azonban sokat változott a helyzet, és most már joggal reménykedhetünk abban, hogy 2018 is inváziós év lesz. A birding.hu adatai alapján készítettem egy térképet – ezen jól látható, hogy a beözönlés délkelet felől zajlik, gócpontja pedig Csongrád, azon belül is Szeged és környéke, de mára az első csapatok átjutottak a Dunántúlon is (Vasba). Egyre szaporodnak a megfigyelések, és a csapatméretek is bíztatók (a legnagyobb egy 55 madárból álló csapat). A hosszú hétvége miatt sok madarász van terepen, az időjárás jó, sokan pedig kimondottan a pásztormadarak keresésére indulnak, így borítékolható, hogy estig újabb helyekről újabb csapatok kerülnek elő. Joggal remélhetjük, hogy ebből komolyabb beözönlés és talán költés is lesz. Itt az ideje, hogy egy kicsit közelebbről ismerjük meg ezt a pompás és titokzatos madarat. 🙂

Jól látható, hogy délről érkeznek a pásztormadarak, de mára (2018.05.21.) néhányan már Vas megyét is elérték (a birding.hu adatai alapján) (Térkép: Centauri)

Értékeljük, ha itt vannak! Mert nekem például annak idején Indiáig kellett mennem az első pásztormadarakért.


pásztormadár

Kép: Wikipédia

A pásztormadár (Sturnus roseus) a seregély (Sturnus vulgaris) közeli rokona, voltaképp a seregély rózsaszínnel variált, bóbitás verziója. Gyakran együtt is bandázik velük. A seregélyhez hasonlóan szereti a nyílt, füves területeket, nyájak és gulyák közelségét (innen a pásztormadár elnevezés is), de épp úgy, mint a seregély, rámegy a cseresznyére is. Az egyik legkiszámíthatatlanabb faj, melynek mozgása sok kérdést vet fel. Mivel nagy sáskapusztító, invázióit a sáskajárásokhoz igyekeznek kötni, de biztosat erről még nem tudunk. Gyakran hosszú évekig szinte teljesen kimarad, átvonulók sincsenek vagy csak nagyon kevesen. Évtizedek is elmúlhatnak úgy, hogy nem nálunk nem költenek. Költésre csak az inváziós években számíthatunk, mivel kolóniákban telepszik meg, s nem magányos párokban.

Rendszertelenségét jól illusztrálja, ha megnézzük, hogy a 20. század során mikor voltak jelentős beözönlései és költése is: 1907-1909, 1924-1925, 1932-1933, 1947-1949, 1953-1955, 1961, 1994-1995. (Magyar madárvonulási atlasz)

1961 és 1994 között tehát például 33 éves szünetet tartottak, mondhatni: erősen hanyagoltak minket.

Szórványosan akkor is előfordult, de inváziót és fészkelést nem produkált. Ugyanakkor – és ez talán az egyik legérdekesebb, ebben a madárban – a vonulás menetében észvesztően pontos. Mindig májusban érkezik, és sok év átlagában május 20-25. között. S lőn csoda, az idén is! Viszont az, hogy jön-e egyáltalán, az totálisan bizonytalan. Ahogy az is, hogy amikor jön, marad-e. A leggyakoribb forgatókönyv szerint május végén megjelenik nálunk, aztán úgy eltűnik, mint a kámfor. Nyomtalanul, se költés, se semmi, mintha itt sem jártak volna. Joggal kérdezhetnénk, hogy akkor egyáltalán minek jön ide? Arra az 1-2 hétre. Ha viszont marad, akkor nem lacafacázik, már június elején fészkelésbe kezd.

 
pásztormadár t2

A pásztormadár elterjedési térképét nézve láthatjátok, hogy nem akármilyen távolságból érkeznek. A sárga szín a fészkelőterületet jelöli, a kék a telelőhelyet, amely India, és ahol igen nagy tömegekben látni. A térkép forrása: https://www.birdforum.net/opus/Image:Map-RosecolouredStarling.png

A pásztormadár nagyon bonyolult, számunkra és a tudomány számára is nagyon nehezen átlátható stratégiát követ. Összehasonlításul a seregély menetrendje ez:
  1. Február végén, március elején megérkezik, március végére – áprilisra a csapatok párokra szakadnak, megkezdődik a költés, s május végén – június elején kirepülnek az első fiókák.

Ezzel szemben a pásztormadár esetében az alábbiak történhetnek bármelyik évben:
  1. Egy szem pásztormadár sem érkezik

  2. Néhány madár felbukkan május végén

  3. Kisebb csapatai sokfelé felbukkannak május 20 és június eleje között, ám azok hamarosan nyomtalanul felszívódnak

  4. Nagy számban özönlik be május végén, ennek ellenére nem költ – június elején lelécelnek

  5. Nagy számban özönlik be május végén, és költ is (1994-ben nem kevesebb, mint 1700 pár!), költés után azonban viszonylag gyorsan lelépnek a költő öregekből és frissen kirepült fiatalokból álló, néha ezres nagyságrendű csapatok.

Összefoglalva: szemben a seregély – és a legtöbb költő madárfajra jellemző – egyetlen forgatókönyvvel, a pásztormadár legalább 5 forgatókönyvvel dolgozik. Csak épp még nem tudni, hogy milyen alapon dönt hol az egyik, hol a másik mellett.
Azontúl, hogy elképesztően szép madár, az egyik legérdekesebb is. Figyelve az adatokat, én az utolsó forgatókönyvben reménykedem. Hátha komoly invázió alakul ki, s a vége: tömeges költés, mondjuk a Hortobágyon. Az lenne a legjobb – de ha csak egy májusi villámlátogatásról van szó, annak is örülünk. Így legalább róla is ejthettünk pár szót.

 


seregélycsapat

Figyeljük a következő hetek seregélycsapatait! Hátha ott vannak közöttük a pásztormadarak is 🙂 (Fotó: Centauri)

 

Elhagyott csecsemő az erdő sötétjében

 

6 Comments:

  1. Posztolás után ránéztem még az adatokra, és lám, a pásztormadarak elérték már a Hortobágyot, Balmazújvárost is. Azokban az években, amikor valóban költenek, hagyományosan a Hortobágyon vagy annak térségében kerül rá sor. Hajrá pásztormadár! 🙂

  2. Ibolya Nagy

    Különlegesen szép ez a rejtélyes viselkedésű madár, feladta a leckét. Biztosan sokan próbálták megfejteni, hogy mi befolyásolja a vonulásukat, költésüket. Talán megismétlődik a ’94-es invázió, drukkolok!😊

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.