Amit tudnod kell a vándorsólyomról

vándorsólyom

Vándorsólyom – Falco peregrinus (Fotó: Wikipédia)

cen_logo_circle2018.05.23. Én még úgy nőttem fel, hogy vándorsólyom (Falco peregrinus) csak a könyvekben van – legalábbis madárleső életem első 15-20 éve úgy telt, hogy csak könyvekben vagy filmekben láthattam, legjobb esetben találkozhattam valakivel, aki már látott. Az ilyen ember az én szememben a szerencse fia volt, csaknem félisten – mert aki vándorsólymot lát, az nem lehet más, csak a sors kegyeltje.
Azért írok most róla, mert a szegedi beszámoló második részében a vándorsólyom jelentős szerephez jut (az első rész ITT). Nemcsak azért mert láttam, hisz egy ideje már – szerencsére – már nem kell a sors vagy a szerencse kivételezettjének lenni ahhoz, hogy vándort lássunk, hanem mert ezúttal a vándor volt a stalkerem. Neki köszönhetem, hogy a második napon végre bejutottam a Mennybe, gyermekkorom régóta vágyott Édenkertjébe.

 
vándor wiki 4

Vándorportré (Fotó: Wikipédia)

Először is: ha azt kérdezem, melyik a Föld leggyorsabb állata, a többség kapásból vágja rá, hogy a gepárd. Ám az csak az emlősök között a leggyorsabb (110 km/h végsebességgel).

A leggyorsabb a vándor. Az ő legnagyobb hitelesített sebessége 360 km/h!

(Van egy 420 km/h-ás mérés is, ám ez nem hitelesített.) Ezt az őrült nagy sebességet vadászatok alkalmával, zuhanórepülés közben éri el (a ragadozómadarak vadászati stratégiáról is esett már szó ITT). Aki látott már ilyen támadást, sosem felejti el. Számomra a legemlékezetesebb az volt, amikor a Hortobágy egyik lecsapolt halastavánál támadt az ott gyülekező madarakra. A sekély vízben kanalasgémek is szép számmal halászgattak, de amikor meglátták a fejük fölött zuhanórepüléssel közeledő vándort, ahelyett, hogy felrepültek volna – alig hittem a szememnek – inkább lebuktak az iszapba. Egészen bizarr jelenet volt.

 
vándor wiki

A vándorsólyom (Falco Peregrinus) elterjedési területe (Térkép: Wikipédia)

A vándorsólyom kozmopolita faj, ami annyit tesz, hogy a Föld nagy részén jelen van, fészkelőként vagy kóborlóként. A fiatalok az ivarérettség elérése előtt hatalmas területeken kóborolnak, akár földrészek között is, s e kóborlás során találják meg azokat a helyeket, amiket aztán fészkelőhelyül választanak. Innen ered a „vándor” név is. A vándor egyúttal az emberi pusztítás jelképe is,

mivel a hatvanas években, a DDT használata miatt a világállomány 90 százaléka elpusztult.

A DDT FELEL A FÉRFIAK NÖVEKVŐ TERMÉKETLENSÉGÉÉRT IS?

“Ötven évvel a vegyület (…) bevezetése és harminc évvel betiltása után történetében újabb fordulat következett be: W. R.Kelce arról számolt be, hogy patkányokon végzett kísérletek szerint a DDT egyik alkotóeleme hatásos antiandrogén, azaz olyan anyag, amely a magzati életben gátolja a férfijelleg, a szaporodási szervek normális kialakulását. Az a tény, hogy a felfedezés akkor történt, amikor növekszenek a férfiakra kedvezőtlen egészségi körülmények, legalábbis figyelemre méltó egybeesés. (…) Használatának betiltása ellenére a DDT még ma is kimutatható valamennyiünk szervezetében…” (Forrás ITT

Emiatt volt esélytelen gyermekkoromban, hogy találkozzak vele. A DDT nemcsak a vándort, hanem általában minden ragadozót megtizedelt, és sokáig remény sem volt rá, hogy ezek a fajok talpra álljanak még. Szerencsére a természetvédelem szigorodása és a DDT részleges betiltása, lassan bár, de eredményt hozott, és a ragadozók, így a vándor állománya is erősödésnek indult a világon. (Büszkék lehetünk rá, hogy elsőként Magyarország tiltotta be a DDT használatát!!!) Ennek következményeként Magyarországon – ahonnan teljesen kipusztult (1964-ben költött az utolsó pár a Bükkben) – 1997-ben ismét megjelent egy pár.

Azóta örvendetesen gyarapodik az állomány, s ma már egyáltalán nem kivételes dolog vándorral találkozni.


 

vándorsólyom 1 Az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) adatai alapján készítettem ezt a grafikont. Jól látható, hogy a vándor igen lassan tér vissza, lépésről lépésre, és csak a legutóbbi időben mondható el, hogy stabilizálódott. A kirepült fiókák száma 2015-ben haladta meg először a százat. Úgy tűnik, hogy 2013-tól észlelhető egy dinamikusabb, exponenciális növekedés. Ezzel párhuzamosan a vándor – hasonlóképp a világ más tájaihoz – már nemcsak a háborítatlan hegyvidéket, a sziklafalakat használja, hanem egyre gyakrabban a nagyvárosok épületeit is. Ez rendkívül jó tendencia, mert jelentősen bővíti a vándor-élőhelyek nagyságát, így aztán talán még a hajdani populációnál is nagyobb állomány alakulhat ki idővel 🙂  

 
fehértó 46

Ez pedig már az én első vándor-fotóm. Nem egy címlapkép ez sem – de VÁNDOR. Méghozzá a szegedi dómon (Fotó: Centauri)

Nem mellesleg 2018 a vándorsólyom éve Magyarországon. A laikusok nem sokat tehetnek a védelméért, de fontos arról beszélni, hogy az átgondolatlan emberi tevékenység – ahogy a múltban a DDT esetében is – brutális pusztításhoz vezethet ma is. Egyébként pedig a vándor nemcsak rekorder, hanem az egyik legszebb madarunk. Őszintén kívánom mindenkinek, hogy találkozzon vele, s lássa vadászni. Az ember lúdbőrös lesz tőle 🙂
A vándorsólyomról még több (wiki) ITT 🙂

 


 

Erősödik a pásztormadarak beözönlése

 

22 Comments:

  1. Szabó Edit

    Gyönyörű madár! ❤ (Néztem még képeket róla a neten.) De hogy te még a városban is beléjük botlasz! Sőt, észre is veszed őket! 😮 🙂
    Hogyan történik a madarak repülési sebességének a hiteles mérése? Mitől lesz hiteles a mérés? (Nem vagyok nagy madarász! 🙂 )

  2. Sosem sikerült lencsevégre kapom, de nem adom fel. 🙂

    • Szóval te is a Láttammárvándorsólymotélőben Klub tagja vagy 🙂 És mi újság a pásztormadarakkal? A másik poszt alá írtam, hogy ma láttak 15 példányt Abádszalóknál, az pedig már nagyon ott van nálatok 🙂

      • Hagyd!!! 🙁 Itt is volt annyi délelőtt, de hiába vártam délután nem jöttek vissza. Remélem holnap! Bezzeg az “unokatestvérei” csemegéztek rendesen az eperből. Annyira balféknek érzem magam, ilyen lehetőséget elszalasztani………… Ha úgy mozognak mint az “unokatesóik” ősszel, nem parkolnak le sokáig, akkor csak egyszer járnak erre. De hátha nem!

        • Ha tudnád, mennyi lehetőséget szalasztottam már el – hogy mekkora “balfék” vagyok. Én a helyedben ezen nem bosszankodnék, a fotó nem minden (ráadásul ez még nem lefutott ügy), örülj annak, hogy életedben először találkoztál pásztormadarakkal, ráadásul a saját kertedben! Én 35 év alatt egyszer láttam itthon, de itt többen soha az életben nem látták még – szóval inkább öröm, semmint bosszúság 🙂

  3. Ibolya Nagy

    Tekintélyt parancsoló! Igenis a fotó remek, nagyon tetszik.

  4. Nagyon is lehet címlapkép 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.