• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2018.06.04. Vége a pásztormadár-inváziónak

pásztomadár 05.25.

Ez volt az utolsó térkép, amit a pásztormadár 2018-as magyarországi beözönléséről készítettem.

cen_logo_circleKész, vége, ennyi volt. Heteken át posztolgattam a pásztormadarakról (régi nevén rózsaseregélyekről), abban a reményben, hogy az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb beözönlése végül a csodálatosan szép és lenyűgözően érdekes, titokzatos madárfaj hazai költésével zárul, de ez sajnos nem jött be. Ha ez lottózás volna, akkor azt mondhatnánk, lett egy erős négyesem. Hajszálon múlt az öttalálatos (bár ugye minden négyes hajszálon múlik csak 🙂 ). Emlékeztetőül: Az egyik posztban imígyen latolgattam az esélyeket:
“A pásztormadár bonyolult, számunkra és a tudomány számára is nehezen átlátható stratégiát követ. Összehasonlításul a seregély menetrendje ez:

1. Február végén, március elején megérkezik, március végére – áprilisra a csapatok párokra szakadnak, megkezdődik a költés, s május végén – június elején kirepülnek az első fiókák.

Ezzel szemben a pásztormadár esetében az alábbiak történhetnek bármelyik évben:

1. Egy szem pásztormadár sem érkezik

2. Néhány madár felbukkan május végén

3. Kisebb csapatai sokfelé felbukkannak május 20 és június eleje között, ám azok hamarosan nyomtalanul felszívódnak

4. Nagy számban özönlik be május végén, ennek ellenére nem költ – június elején lelécelnek

5. Nagy számban özönlik be május végén, és költ is (1994-ben nem kevesebb, mint 1700 pár!), költés után azonban viszonylag gyorsan lelépnek a költő öregekből és frissen kirepült fiatalokból álló, néha ezres nagyságrendű csapatok.

Összefoglalva: szemben a seregély – és a legtöbb költő madárfajra jellemző – egyetlen forgatókönyvvel, a pásztormadár legalább 5 forgatókönyvvel dolgozik. Csak épp még nem tudni, hogy milyen alapon dönt hol az egyik, hol a másik mellett.”
pásztormadár 1

Fotó: Wikipédia

Rendszeresen adtam közre térképen is, hogy épp hogyan áll az invázió, ám egy hete már jól érezhetően csökkent a megfigyelések száma, és a csapatok mérete is egyre zsugorodott. Végül itt volt a legutóbbi hétvége. Hétvégéken azért mindig megugrik a ritka fajok megfigyelésének száma, hisz sok terepi madarász csak ilyenkor szabadul ki a jó élőhelyekre. Ennek ellenére ezen a hétvégén a birding.hu adatai alapján egyedül Tatán láttak egy szem pásztormadarat. Szóval kimondhatjuk: az idén a 4. forgatókönyv mellett döntött a pásztormadarak tanácsa. Hogy miért nem maradtak? Ahogy azt soha eddig nem tudtuk, ezúttal sem tudjuk. Marad a rejtély. A pásztormadár tehát továbbra is a legkiszámíthatatlanabb madárfajunk – ebből a szempontból. Ugyanakkor valamiféle – számunkra átláthatatlan – rendet nagyon is mereven tart, hisz épp úgy, épp akkor érkezett, és úgy is távozott (június elejére), ahogy az a nagy könyvben írva van. Ezek után már csak azt találgathatjuk, hogy

visszatérnek-e jövőre is, vagy ismét kihagynak éveket, esetleg évtizedeket, netán 33 éven át hanyagolnak minket, amint azt már egyszer, 1961 és 1994 között, megtették.

De jó lenne egyszer egy ilyen invázióban befogni párat, és műholdas követéssel lecsekkolni, hogy egy ilyen villámlátogatás után – amely több ezer kilométeres vargabetű a számukra – merre vezet az útjuk, s ha ebben az évben nem találták költésre alkalmasnak a Kárpát-medencét, akkor vajon hol másutt álltak meg végül, s mondták: álljunk meg, itt van már a Kánaán. Rakjunk fészket, rakjunk tojásokat, neveljünk ezer és ezer fiókát, s ne menjünk tovább.

Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    A pásztormadárról minden poszt együtt az alábbi oldalon 🙂

    http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/pasztormadar-2018-ban-magyarorszagon-minden-poszt-egy-helyen/

    Új madárfaj Magyarországon a zöld gyurgyalag

    Madárritkaságok – Ritka madarak Magyarországon

    Hogyan alszanak a madarak? – földön, vízen, levegőben

    Melyik a világ legjobban repülő madara?

    A világ egyik legritkább sirálya Magyarországon! – Korallsirály

     

    8 Comments:

    1. Ettek, ittak, mentek. 🙂 😀 Nálam ma repültek ki a füstik, 6 kicsi tollgombóc, nem emlékszem mikor volt, hogy 6 madár repült ki, valamikor régen. Első költésnél általában 5 a legtöbb, a másodiknál 4, és legtöbbször június 10.-e után, most nagyon siettek. 🙂

      • Talán kedvezett nekik a korán érkező nyár 🙂 Ami a pásztormadarakat illeti: talán csakugyan beugrottak csak egy cseresznyézésre (vagy “eperfázásra”). 🙂 Akkor viszont beugorhatnának minden évben!

        • Nem hiszem el, de megjött a 7. kis fecske is, ilyen sosem volt még. El sem fért annyi tojás a fészekben, már az ötlött fel, hogy másik fészekaljból csapódott ide., Tegnap is itt volt az etetés az orrunk előtt, ma pedig az ajtó előtt ülnek 1-2 m-re, a lugas tetején. Ezek nem félénkek, igaz szülők sem azok. Bezzeg a fakopáncs…. 🙂 🙂 Annyira nagy élmény, elmondhatatlan! Fotózgatok szaporán, amennyire az időm engedi. 🙂

    2. Ibolya Nagy

      Esetleg nemzetközi portálokon talán sikerülne nyomra akadni Cen’, hogy merre mentek tovább, vagy túl naiv vagyok?🤔 Biztosan volt okuk rá, hogy továbbálltak, a bölcsek tanácsa ott madarakból áll, nem emberekből. 😊

    3. Ó de kár, hogy a 4-es verziót választották…Kérhetlek, hogy elmondd itt nekünk, ha a további útjaikról hírre bukkansz?

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük