• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Herman Ottó: Előljáró beszéd

herman OTTÓ természet madarak bükk nemzeti park szép emlékek sztorik irodalom Centauri író writer Magvető kiadó

Fotó: Centauri

Megirom pedig szűzen-tiszta magyar nyelven, a melyet házad táján, mezőn, erdőn, legelőn, a pásztortüzet védő enyhelyeken, cserényeidben, kontyoskunyhóidban éppen tetőled tanultam


 

 

2019.11.19. Mind a mai napig ez számít életem legszebb bevezetőjének. Gyerekfejjel olvastam először, de jól emlékszem, mennyire mellbe vágott Herman Ottó – e kedves és távoli, halott ismeretlen – kedvessége. Nemigen tapasztaltam ilyet azelőtt. Újra és újra visszatértem hozzá. Talán ez volt az első olyan szöveg is, ahol rácsodálkoztam: egyesek mennyire másként fogalmaznak. Mennyire szép, lüktető és kerek és logikus egész lehet egy szöveg. Talán innen datálható az én privát Herman Ottó kultuszom, amivel néha például a rokonaim idegeire mentem (erről írtam már ITT). És amikor azt írom levélben, hozzászólásban, mailben: “Örömmel” – vagy amikor azt kérem: “Fogadjátok szeretettel”, talán megint csak Herman Ottó köszön vissza, egy meghatározó erejű bevezető, az a sor, amikor a polihisztor így ír: “Fogadd a felvilágosítást oly szeretettel, a minővel nyújtom.” Mi mást kérhetnék most? Olvassátok, ízleljétek, élvezzétek. És fogadjátok oly szeretettel, a minővel annak idején Herman Ottó nyújtotta, s a minővel én most. 🙂


ELŐLJÁRÓ BESZÉD   

herman ottóA mikoron a magyar ember rég megdelelt és elmondhatja, hogy java kenyerét megette, jól teszi, ha számot vetve önmagával, kérdést intéz lelkiismeretéhez, vajjon hasznosan töltötte-é el világéletét, van-e még kötelessége, a melynek meg kell felelnie, mielőtt hogy elszólítja a mindenség hatalma, oda, a honnan még nem tért vissza – de senkisem!

Magam is rég megdeleltem, meg is ettem java kenyeremet; elmondhatom az abád-szalóki öreg földmívessel, hogy bizony nekem is beesteledett, éppen csak hogy még nem harangoztak. Számot vetettem én is magammal és úgy találom, hogy volna még kötelességem. Im, kötelességérzetből annak az arasznyi életidőnek, mely a harangszóig még marad, egy részét Tenéked akarom szentelni szeretett magyar gazda Népem, mert különben is érzem szent kötelességemet, hogy a ki annyit forgolódtam barátságos tűzhelyednél, annyi okulást merítettem szokásodból; – lelked tiszta, romlatlan megnyilatkozásából pedig annyi virágot szedtem és kötöttem bokrétába – mondom, érezem kötelességemet, hogy hála fejében, okulásodra, de gyönyörűségedre is írjam meg ezt a kis könyvet, arról, a mi különben is érzi szereteted melegét: írjak az ég madarairól, azoknak hasznáról és káráról.

Meg is irom úgy, a mint legjobban tudom; a hogyan elég hosszú életem bőséges tapasztalata reá tanított. Megirom pedig szűzen-tiszta magyar nyelven, a melyet házad táján, mezőn, erdőn, legelőn, a pásztortüzet védő enyhelyeken, cserényeidben, kontyoskunyhóidban éppen tetőled tanultam; szemlélődésed józanságán pedig kicsiszoltam, talán fényesre ki is palléroztam.

Áldom is a sorsomat azért, hogy megérhettem, hogy akadt oly férfiu, kit saját igyekezete és a sors kegye magasra emelt – Darányi Ignácz magyar kir. Földmívelésügyi Minister – de azért mégsem emelhette sorsa oly magasra, hogy ne lássa, ne ismerje meg a magyar gazdanép szükségét, okulásra törő vágyát.

A ki éppen azért engem bizott meg e szerény könyv szerzésével. Ezért áldom sorsomat.

El is mondom neki ezen a helyen, hogy bizodalmával örök hálára kötelezett, és hogy azontúl a legnagyobb gyönyörűséget szerezte énnekem, megadván a módot, hogy Tehozzád szóljak, magyar Népem, a kihez a vérség és a szeretet ezer szála fűzött.

Ime, szólok is Tehozzád. Hiszen Téged ezer év kevés öröme és tenger bánata, vére és verítéke kötött e földhöz, mely éppen azért kedves és drága Tenéked; mely föld a költő szava szerint: bölcsőd és majdan sírod is – igazi, egyetlen magyar hazád.

Jól tudod Te édes Népem, hogy csak értelem és szorgalom árán tarthatod meg hazádat; hogy számbeli csekély voltodat csak eszed pallérozásával pótolhatod meg; hogy értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülő anyjához, a természethez, mely alkotó, de romboló hatalmával is oktat, vezérel, hogy megtalálhassad a magad és cseléded kenyerét, hazád földjén boldogulásodat.

herman ottó a madarak hasznáról és kárárólTe vagy az, a ki elveted a magot, látod csírázását, a zsenge palánta első kibúvását; a ki megfigyeled növekedését el a megérésig; látod lábas jószágodnak, majorságodnak életre keltét, növekedését, megerősödését; de látod mindennek vesztét, elsatnyulását, kimaradását is; keresed az okot; – néha meg is találod, néha nem. És ha nem találod, akkor kezdődik azoknak a kötelessége, a kik tudásuknál, tapasztalásuknál fogva megadhatják a felvilágosítást, a mint megadom Tenéked én az ég madarainak hasznáról és káráról a mezőgazdaságban. Fogadd a felvilágosítást oly szeretettel, a minővel nyújtom.

A madárképeket egy derék magyar ifjú, Csörgey Titusz, mellettem készítette. Benne elevenen lüktet a természet iránti szeretet és ezt képeiben ki is tudta mondani.

Irtam Budapesten, a Magyar Madártani Központban, 1901 újév napján.

Herman Ottó.

Tovább a következő fejezetre


Osszátok meg másokkal is, hátha van aki még nem ismeri ezt a hangot 🙂


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Gyors és könnyű regisztrálás után értesülhetsz a legfrissebb bejegyzésekről 🙂

    Név*

    Email cím*


    http://https://centauriweb.hu/archiv/legszebb-emlekeim/5-elso-es-utolso/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/herman-otto-trefas-levele-felakasztott-verebrol/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/novellak/esszek/a-tavcsohasznalat-mint-tudatmodosito-szer/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/legszebb-emlekeim/es-nincs-tobb-eletem/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/herman-otto-madarak-hasznarol-es-kararol/herman-otto-magyar-nep-es-madar/

    6 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Szeretettel fogadtam és nagy szeretettel megköszönöm,
      Öröm volt olvasni!

    2. Gondolj bele, Herman Ottó 10 éves kora körül kezdett magyarul tanulni. 🙂
      Férjem anyai felmenői Zólyomból származnak. Vannak dédapai levelek megőrizve, és úgyanez a szóhasználat, helyesírás……… 🙂

    3. Szabó Edit

      Ez gyönyörű! ❤ 🙂
      Mind stílusában, mind tartalmában az. Nagyon szeretem az ilyen régi szövegeket. Most legszívesebben nyúlnék a könyvért, hogy beleolvassak.

    4. Marsovszki Viktória

      Bizony ez gyönyörűséges szép magyar nyelven, igaz szívvel vagyon írva.
      Fogadtam szeretettel Herman Ottótól és tőled is, Cen’.
      Szépen átmosta egész lényemet éjszakára.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük