• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Amikor meg voltam húzatva – Fuss, Forrest, fuss!

 A műtét után újra tanultam járni. Olyan vaslábbal botorkáltam, amit a Forrest Gump című filmben látni.

szalonka természet birds wild erdő érdekes sztorik történetek irodalom

Fotó: Wikiwand

8 éves korom körül középkori kínzásoknak vetettek alá, minek következményeként egy tévhittel is gazdagodtam. Eszembe jut ez mindig, ha egy bizonyos madarat látok. A minap szürkületkor erdei szalonka húzott át előttem. Nem megyek most bele, miféle jószág ez. Épp oly különös, mint amit a fizimiskája ígér. Ennél elvarázsoltabb alakja, élete, feje 🙂 kevés madárnak van. Óvatos, paranoiás, titokzatos, sötétben mozgó, szinte láthatatlan madár, ezért most kivételesen kénytelen vagyok a netről hozni képet 🙁 Szóval.

Kölyökkoromban jó időre tolókocsiba kényszerültem.

Mielőtt lemondtak volna rólam, mindenfélével próbálkoztak, délelőttönként például egy nehéz párnát szíjaztak a seggemre, amibe aztán áramot vezettek. Ez eleinte csak bizsergetett, ám a fokról fokra erősödő áram végül kibírhatatlanul fájdalmas szúrásokkal borított el. De ez sem használt, s úgy tűnt, előbb-utóbb le kell vágni a lábam. Anyám azonban felhajtott egy új professzort. A műtét sikerült, de mivel a jobb lábam rövidebb volt, nyújtani is kellett. Volt egy gyógycipő a talpában kampóval, az ágy végében pedig egy vasállvány, rajta csiga. A cipőbe kötelet akasztottak, átvetették a csigán, a kötél másik végét meg jókora súly húzta. Ez nem járt heves fájdalommal, de majd megőrültem attól, hogy csak fekszem és fekszem, míg a lábamat valami húzza és húzza és húzza. Ez a húzatás annyira az agyamra ment, olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy amikor a szomszédomban lábadozó „vadászbácsi” Nimródjában láttam egy cikket, totálisan félreértettem. Szalonkahúzásról volt szó benne. Hogy a szalonka így húz, meg úgy húz, alkonyatkor az erdőszélben. Egy elejtett szalonka képe illusztrálta a cikket. A lábánál fogva lógott egy ágról, de a spárga nemigen látszott. A szalonka békésnek és elégedettnek tűnt.

Gondoltam: „Nahát, a szalonka is nyújtja a lábát!

Esténként, mielőtt keresgélni menne, lóg egyet az ágról. Nem csoda! Tényleg rohadt rövid a lába. Szóval ezt hívják szalonkahúzásnak.” Ekkor “tudósi érdeklődésem” épp csak éledezett, bármit elhittem, semmi sem tűnt lehetetlennek. Attól fogva megbocsátóbban viszonyultam a lábhúzatáshoz. Ha nem látták, még mindig kiakasztottam a kampóból a kötelet, de már ritkábban. Nem kizárt, hogy a szalonka jóvoltából lettek végül egyforma hosszúak a lábaim. A műtét után újra tanultam járni.

Olyan vaslábbal botorkáltam, amit a Forrest Gump című filmben látni.

Úsztam és kerékpároztam. Karácsonyra Nimród és Természetbúvár előfizetést kaptam, valamivel később járt már az Élet és tudomány is, de az a tévhit, hogy a szalonka előszeretettel lóg fejjel lefelé a lábát húzatva, megdöbbentően sokáig tartotta magát nálam. Cinikusan úgy is fogalmazhatnék: végig „döglött szalonka koromban”.

szalonka természet birds wild erdő érdekes sztorik történetek irodalom

ERDEI SZALONKA (Fotó: Wikiwand)

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    http://https://centauriweb.hu/archiv/legszebb-emlekeim/6-apam-sotet-erdoi/

    8 Comments:

    1. Marsovszki Viktória

      De aztán újra operáltak, Cen, hétévesen, Flora Weilmann asszisztenciájával, kivágták a nyelved. Hozd azt is az otthonodba, a webalpodra, bazdmeg! Láb, nyelv, a szíved még azonos önmagaddal, hát akkor hozzad, Lelkem!

    2. Patai Mária Zsuzsanna

      Na látod, nem jutott eszembe a címe, pedig annak idején nagyon tetszett a gyerekkori félreértésed, a meghúzatás. Egy ismerősöm mesélte, hogy gyerekkorában sokáig azt hitte, az utópista egy Utó István nevű uralkodót jelöl. És nála is egész sokáig kitartott a dolog!

    3. Marsovszki Viktória

      De aztán újra operáltak, Cen, hétévesen, Flora Wellmann asszisztenciájával kivágták a nyelved. Hozd azt is az “otthonodba”, a weblapodra, bazdmeg! Láb, nyelv, a szíved még azonos Flora Wellmann szülte szívvel? Nem? Mindegy. Hozzad, Lelkem, hozzad azt is! Szívrepesve várom, édesdrága, Cen!
      P.s.: volt valami, de nem emlékszem.
      Te, Cen….?
      19:00-kor két írást hoztál ide a “hűtőszekrénybe,” (borjúmáj, marhanyelv) természetesen befaltam mindkettőt, de sosem gondoltam azt, hogy ez azonos az otthonoddal. sohasem, igaz szívemre mondom, Cen

    4. Marsovszki Viktória

      főleg hogy nem a májaddal volt baj, hanem a lábaddal, amivel betoppantál ebbe a szeretetlen apokaliptikus világba Cen

    5. Patai Mária Zsuzsanna

      A Jack London-túra idején tettél fel egy lábadhoz intézett monológot és egy klassz képet, kedvencem az is, de visszakeresni most nincs érkezésem, mihelyst lesz időm, a FB-on megosztom!

    6. Patai Mária Zsuzsanna

      A “mihelyst” idézőjel lemaradt…

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük