Ambrus Judit: Marple kisasszony reggelizik

Komoly műveltség, nagy formai tudás, erről a Flaubert-novelláról aligha hinni,
hogy kezdő műve. A Lápi antropoid, és az Úszó sziget nagyszerű lavírozás két világ között.

Népszava, 2008.

Centauri: Kék angyal, 2008, Magvető Kiadó

Centauri Jégvágó kék angyal magvető író irodalom sikerkönyvMarple kisasszony előtt tea, pirítós, vaj és narancsdzsem, s mivel tudván tudja, hogy Agathán a mosogatás undok sora, ezúttal neki szerencsére ujját sem kell mozdítania, így már reggeli közben töprengésbe foghat. Fürgén lajstromozni kezd. Tehát amit tudunk: 2006 márciusában a 2000 c. folyóiratban megjelenik Flaubert és a divat címmel a magát a lap szerzői életrajzában írónak és gazdálkodónak valló Centauri első írása, pontosabban fél írása, mert a második részt az áprilisi szám közli. Gyanús, felettébb gyanús. Az írást Julian Barnes, a Flaubert papagájának szerzője is megirigyelhetné, ez a könyv egyébként azóta is homályban rekedt okok miatt Balassa Péter egyik kedvenc műve volt, de most mindegy is, miért szerette volt ennyire Balassa Tanár Úr a könyvet, viszont talán Centauri Balassa-tanítvány volt? Gyanús, nagyon gyanús. Tanítvány vagy barát? Vagy is is? Bevallott kora szerint inkább tanítvány vagy is-is, ha egyáltalán ugye, mert Centauri 1972-esnek vallja magát a 2000 kiséletrajzában. Most megjelent könyvének, a Kék angyalnak a fülén a koráról már nincs információ. Ezek szerint tehát Centauri vagy 1972-es vagy nem. Gyanús, nagyon gyanús.
Centauri a honlapján, a www.centauri.hu-n fényképeket közöl. Gyanúsakat, roppantul gyanúsakat. Sokukon madarak szerepelnek, az egyiken például két hattyú, a másikon csapatnyi sirály, de nem ismerősek ezek a madárkák valahonnan? Dehogynem. A hattyúk mintha Parti Nagy Lajos és Sárbogárdi Jolán közös könyvén szerepeltek volna. A sirályok meg mintha Farkas Péter Nyolc perc című kötetén. Gyanús. Őrülten gyanús. És akkor térjünk csak rá, mi szerepel még a honlapon. Vendégszövegként Czeizel Endre írása a Babitsot körbehálózó szövevényes szerelmi kuszaságokról. Katasztrofálisan gyanús. Most ez Czeizel személye vagy a borzongató téma miatt van itt? Végén a közismert rémtörténettel, hogy az Angliában, egy lakókocsiban nyomorgó Babits Ildikóval mit csinál száz macskája. Ej, de gyanús, észvesztően gyanús.
Marple kisasszony egy morzsát arrébb tolva a tányérján, beletemetkezik Centauri új könyvébe, a Kék angyalba. (Korábban a szerzőnek már megjelent egy kötete, Pátosz a káoszban címmel.) Egyszer csak, a nagyszerű, horgászos novellánál Miss Marple felkiált, szuku!, Centauri ismeri a szukut!, kinyomozni, meddig lehetett szuku nevű szúnyogriasztót kapni Magyarországon. Gyanús. Felettébb gyanús. Meg az is, hogy mennyire tájékozott Centauri a horgászat meg a misézési szabályok terén. Roppant gyanús. Utánanézni. A könyv közepe tájára szerkesztett, egymásra utaló, a többi novella nagyszerűségét ugyan el nem érő írások még gyanúsabbak. Tehát Centauri azt akarja, hogy férfinak képzeljük el. Vagy ezek még korábbi novellák, amikor még nem tudta, hogy rejtőzködni vágyik majd. Tehát akkor Centauri vagy férfi (néhány zenélő férfi képe található a honlapján) vagy nem férfi: egy gazdálkodó nő, ezt persze alátámasztja, hogy amikor magát harminchat évesnek képzeli (vagy amikor valóban ennyi), akkor már nem közli a születési évszámát. Tébolyítóan gyanús.
Délután volt már, de Marple kisasszony még mindig nem tudta kezéből letenni a könyvet, ennek persze Agatha igencsak örült, mert addig nem kellett leszednie, s mint tudjuk, gyűlölt mosogatni. A kötet lapjaiból már szinte mind, a narancslekváros pirítósból viszont egy falat sem fogyott. Marple kisasszony a könyv közepe-táji novella-fűzér kivételével le volt nyűgözve. Komoly műveltség, nagy formai tudás, erről a Flaubert-novelláról aligha hinni, hogy kezdő műve. A Lápi antropoid, és az Úszó sziget nagyszerű lavírozás két világ között. Szép, érzelmes Kék angyal a kötet végén, Angyalról, aki írásra serkent vagy jól pofán vág helyette. Darvasinak van ilyesféle angyalos írása. Direkt utalás vagy véletlen? Mindenesetre gyanús, roppant gyanús. Utánanézni. Marple kisasszony a kötet második olvasásába fogott. Kút a nap alatt, Pazar novella Krizosztómról, a jámbor novíciusról, aki annyira bízott Istenben, hogy szégyellte, ha vakarózik, hiszen ha az Úr a viszketést tette saját maga és a Teremtője közé, ki volna ő, hogy ellenszegüljön neki?
A kristálytükör a hajnallal hasad, de Marple kisasszony ezt csak fél szemmel észleli. A fejében rejtélyek kavarognak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.