• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Centauri új regénye (Faktor) (Jákob botja, 2016)

A Jákob botja alapvetően arra keresi a választ: mi a titka a zsenialitásnak?  Mennyi elszántság kell a mindenféle körökön kívüli tehetségnek ahhoz, hogy felszínen maradjon?

Megjelent Centauri második regénye
Centauri Jákob botja regény Jack London 100 Magvető Kiadó író irodalom kalandregény szerző wrtiterMegjelent a munkáit Centauri álnéven jegyző írói második regénye, a Jákob botja. A titokzatos szerző első regényéhez hasonlóan ebben is amerikai színteret választott a történetmeséléshez. Amelyben Jack London karraktere éppen úgy jelen van, mint a honi szerző saját személyisége. A valóságot pedig ebben a sztoriban is áthatják a mágikus érzetek.
Centauri 2006-ban publikált először, majd egy évvel később a Flaubert és a divat című elbeszélését beválogatták a legjobb magyar novellákat egybegyűjtő Körkép antológiába. Hamarosan megjelent első novelláskötete Pátosz a káoszban címmel, amelyet a Kék angyal követett. 2013-ban került a boltokba és lett nagy siker első regénye a Jégvágó. A másodikat nemrég adta ki Magvető könyvkiadó, Jákob botja címmel.
A cím egyszerre utal egy hajdani tengerészeti navigációs eszközre, és az angyallal megküzdő Jákobra. Jack Griffith, a történet főhőse matrózként járja a tengereket. Miközben olyan malacsággal állja az őt érő csapásokat, ahogy Jákob viaskodott az angyallal, aki végül megáldotta.
Az ezernyolcszázas évek utolsó évtizedében játszódó Jákob botjának fő színtere San Francisco.  Egy fiatal fiú megelégeli a családi ház nyomasztó világát és az akkori polgári társadalom kilátástalan körülményeit. Inkább a kalandot választja. Csavargás, matrózélet, szenvedély és szerelem során válik felnőtté. A kaleidoszkópszerű elbeszélés egyszerre olvasható fejlődésregénynek, családregénynek, kaland- vagy épp szerelmi történetnek. A karakterek néhol felidézik Jack London élettörténetét, a könyv mégsem róla szól, hanem arról: miként lehet „Jack Londonná” válni.
A regény kalandor Jackjét a kíváncsiság viszi írás felé, amelytől szinte függővé lesz. Az írás kapcsán merül mind jobban bele a matróz, melós és lumpen világ olykor csupán furcsa, máskor rémséges bugyraiba. Kínlódik attól, amit megél, mégis tudni akarja, hogy kik veszik körül, miért teszik, amit tesznek. Mi történik abban a közegben, amelyről a polgári világ tagjai sosem beszélnek. Felfedezései közben lesz Jackből az irodalmi világ első igazi kalandor – és nem kis részben kétes múltú – írója . Miként az Jack Londonnal történt a valóságban.
A regény első öt fejezete időugrás: a már idősebb Jack és egy mélyen érző ám szangvinikus, írástudatlan matróz, Potti barátságát beszéli el, miközben kirajzolódik a korszak egész miliője. A szerző a hatodik fejezettől kezdi sorra venni Jack Griffith életének előző történéseit.
Bemutatva szüleit, az apját, aki nem „találja helyét a gereblye és a kapanyél nélkül”. Anyját, aki az Európából hozatott zongora mellett búsul a férfi egyszerűsége miatt, miközben ő maga egy kiállhatatlan, önző szipirtyó, aki mindenkit lenéz. Ráadásul megveszekedett spiritiszta, aki mindamellett rájár a családi kasszára. Jack ifjú éveinek ugyancsak meghatározó élménye a felnőtt könyvtáros nőve, Ina Coolbrith-el folytatott viszonya.
Potti a regény vége felé tűnik fel újra, amikor a két barát részegen összeveszik. Potti kést ránt, Jack pedig aki Jákob botjával, vagyis a hajózási segédeszköz végéből kiugró késével leszúrja. Potti talán életben marad, tán nem.
Rose, egy korábban felbukkanó szereplő kérdezi egyszer Jacket: „igaz, hogy nagy gazember vagy” Jack nem tud válaszolni. Tudható, ez a kérdés Jack London számára is erős feladványnak bizonyult.
Centauri nem csupán Jack London fiatalkori életrajzából kölcsönöz részleteket  főhősének. Hanem – ahogy azt a szerző interjúkban is elmondta – saját életének néhány darabját, és a maga világmagyarázatát is felhasználta. A sztorit gyakran színesítik az elbeszélő ironikus megjegyzései, amelyek hangvételük okán sem hatnak okoskodásként. Jack a születése kapcsán például úgy fogalmaz: ”Január 13-án jöttem a világra, mint mondják, az évszázad leghidegebb reggelén, anyám testén át, apám jóvoltából.”
A Jákob botja alapvetően arra keresi a választ: mi a titka a zsenialitásnak?  Mennyi elszántság kell a mindenféle körökön kívüli tehetségnek ahhoz, hogy felszínen maradjon? A Jákob botja olykor mágikus élményekkel fűszerezett utazással segíti az olvasót, hogy maga is próbáljon választ találni.
Miközben azon is eltöprenghet: hol mosódik el az esendőség és a bűn határa? Mindig szükséges-e átgondolt szándék a jó cselekedetekhez, vagy azok normális esetben ösztönből fakadnak?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük