2015 A kritikáról – Könyvesmagazin (2015/3)

Van, aki még a művéről szóló kommenteket is elolvassa, van, aki gondosan előszűri az elé kerülő kritikát. Van, aki azt állítja, nem vágja földhöz mások szigorú, negatív, esetleg sértő véleménye. Van, aki szerint az ilyen író egyszerűen nem mond igazat. Öt író, költő mesélt a kritikához való viszonyáról, és arról, hogy ők mit tanulnak belőle.
Centauri író irodalom Jákob botja irodalomCENTAURI: Olvasom a kritikákat és a honlapomra is feltöltöm őket. Eddig nemigen volt ok panaszra, sok pozitív olvasatot kaptam, főként a Jégvágó után, bár néha úgy tűnik, hogy lassan alakul ki egy átfogó percepció. Ugyanakkor megértem azt is, ha egyre inkább a rövid írások dominálnak. Sokat tanulok a kritikákból, rendszeresen olvasom a más szerzők könyveiről írottakat is. Többségük fontos új szempontokat hoz be. A legnehezebb feladat épp az, hogy a szerkesztés során távolabbról nézzek rá a szövegre. Az első kritikusom a szerkesztő, aki épp egy ilyen külső nézőpontot képvisel. A jó szerkesztő az írót a saját hibáitól védi meg, és a szerző ezt megköszöni. A jó kritikus – bárcsak utólag – szintén jelezhet gondokat, így például a kritika hatására az első kötetem után „tisztább” mondatokkal operáltam. Viszont nárcizmusnak tartom, amikor áthallások vélelmezésével labdázgatnak, és az sem rokonszenves, hogy az abszolút elismerő kritikának is „kötelező” a végén hozzátenni valami ilyesmit: A 76. oldalon halványabb a nyomás, a nyomdász igazán megtörölhette volna a gumilapot. Igazán csak egyszer bosszantottak fel 9 év alatt, mert a kritikus arra sem volt képes, hogy bizonyos szavakat beüssön a Google-ba, ezért aztán hajmeresztő baromságokat írt. Jól látszott, hogy nem a könyv volt a fontos, hanem önmaga. Joggal várható el a szerzőtől, hogy az írás ne az önmagunkban való gyönyörködés intellektuális színtere legyen, de ugyanez méginkább elvárható a kritikustól. Sok szépet írtak a Jégvágóról, nem is szerencsés kiemelni egyet, de mégis, az egyik legkedvesebb, rövid mondat ez: „Centaurinak külön polcon a helye.” (Könyvesblog). És még valami. A kritika általában eszezik, hisz ez a dolga, viszont legalább ilyen fontos, hogy az olvasó viszont érez.
Többi szerző itt

Hozzászólások lezárva.