Centauri – 2015.

http://mno.hu/…/konyvpiac-a-lengyel-alexandra-is-csodkozelb…

Fotó: Centauri

2015.04.01. ÚJ ZABHEGYEZŐ BORZOLJA AZ IDEGEKET

Mától Salinger kultikus regénye a Zabhegyező ROZSBAN A FOGÓ címre hallgat. Nemcsak a cím váltott ki heves vitákat, hanem az új fordítás maga is. Egyébként is állandó polémia zajlik arról, hogy a beszélt nyelv, ad absurdum a trágárság mekkora (és milyen) teret kaphat a szépirodalomban. A magam részéről a facebookon csak annyit mondok: Ez egy termékeny vita. A Jégvágó hőse, Dan Coolbirth viszont azt mondaná:

“Hadd beszéljek már úgy, ahogy jól esik! Nehogy már a sok okostojás meg az író döntse el, mit mondjak, meg mit nem! Nehogy már kifütyüljenek abból a könyvből, aminek én volnék a főszereplője! Akkor ne szerepeltessenek, keressenek főszereplőnek mást, egy karmestert, egy bölcsészt, költőt, filozófust, tudom is én, kit, engem meg felejtsenek el!” (És itt még jön valami, amit a hírek szerint hamarosan a facebook rendszerszinten is “kifütyül”.)

Olvassátok a Könyves.blog cikkét (beleolvashattok az új fordításba is)! Én is örülnék itt minden véleménynek, hisz a Jégvágó miatt erősen érintett vagyok.
Aki pedig még Dan véleményére kíváncsi (háborúról, szexről, összeesküvés-elméletekről…), itt keresgéljen:

http://https://centauriweb.hu/archiv/dan-coolbirth-velemenye-jegvago/

---

Fotó: Centauri

Robert Frost egy szexista, rasszista, faragatlan bunkó volt?

Robert Frost születésnapja volt 26-án. Jack Londonhoz hasonlóan ő is San Francisco szülötte és költői pályafutása előtt ő is kemény fizikai munkát végzett. Jelleméről azonban megoszlanak a vélemények…
Rövid összefoglaló került fel a honlapra, és összegyűjtöttem jó pár videót, amelyekben leghíresebb versét (The Road Not Taken – “Járatlan út”)) szavalják. Az ilyen és ehhez hasonló videók hasznosak lehetnek az angolt és irodalmat tanítók számára is. Ma a fiatalok folyton videóznak és “szelfiznek”, ezért érdemes arra biztatni őket, hogy készítsenek egy-egy felvételt költőkről, írókról, versek és novellák felhasználásával. Feltehetően jóval izgalmasabb és élőbb lenne számukra egy angol vagy irodalom óra.

http://https://centauriweb.hu/archiv/video/film/robert-frost/

---

Fotó: Centauri

2015.03.28 “ANYÁMRÓL NINCSENEK BENSŐSÉGES EMLÉKEIM”

Előfordul ma is, hogy egy anya rendkívül kegyetlen a lányával.
Jack London anyjáról, Flora Wellmanról jelent meg tegnap írásom az Élet és irodalomban.

“Meglepődni se maradt ideje, hisz indulat még akkor sem látszott anyámon, amikor egy szó nélkül megragadta Eliza hullámos, derékig érő vörös haját, végigvonszolta az először térdeplő, aztán már csúszó-mászó Elizát a házon, s végül, mint egy ragadozó, behúzta a hálószobába. Órákkal később Eliza kopaszon, kősziklává vált arccal jött ki onnan. Ezt követően szava sem volt, velem se beszélgetett, felnőttkoráig Jenny anyót sem látogatta, attól kezdve egyáltalán semmit sem tett.” (Jákob botja – részlet)

Hatvanéves a Magvető Kiadó – 1200 szerző, 100 millió könyv és egy Nobel-díj

A kiadó szerzőjeként lett Kertész Imre az első és máig egyetlen irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar alkotó.

Ma 60 éve, 1955. március 10-én jelentette meg első könyvét a Magvető Kiadó. Hatvany Lajos Petőfi márciusa című történelmi regényét azóta 8616 kiadvány követte, amelyekből hat évtized alatt több mint 100 millió példányt adott el a kiadó. 1963 óta a Magvető adja ki Magyarország legrégebbi, folyamatosan megjelenő könyvsorozatát, a Szép versek antológiát. A kiadó szerzőjeként lett Kertész Imre az első és máig egyetlen irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar alkotó. Az első évben publikáló magvetős szerzők közül Juhász Ferenc ma is alkot, a kiadó leghűségesebb szerzője a pályája kezdete, 1976 óta itt publikáló Esterházy Péter, akinek jövő hónapban jelenik meg a 36. magvetős kötete.

A Magvető Könyvkiadó 1955-ben Magyar Írók Szövetsége kiadójaként jött létre. Fő feladata a kortárs magyar szépirodalmi alkotások megjelentetése és a klasszikus magyar irodalom publikálása volt, de kezdettől kiadott világirodalmi alkotásokat is. A kiadó alapításával az államszocialista rendszer keretein belül sajátos versenyhelyzet jött létre a Magvető és a hasonló profilú Szépirodalmi Kiadó között. Hamar kialakult, hogy az irodalompolitikai fősodortól eltérő, politikai vagy esztétikai vitákat kiváltó művek inkább a Magvetőnél látnak napvilágot (pl. Fejes Endre: Rozsdatemető, Ottlik Géza: Hajnali háztetők, Sánta Ferenc: Húsz óra). Élete nagy részében magvetős szerző volt Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Orbán Ottó, Örkény István, Szabó Magda és Weöres Sándor is.

A Magvető vezetői és munkatársai. A kiadó alapítója az Írószövetség titkára, Képes Géza költő, műfordító volt, aki Hegedüs Géza íróval együtt vezette a Magvetőt. (A könyvkiadó első kötetein korrektorként dolgozott Pilinszky János is.) Az alapító igazgatónak 1957-ben a forradalom alatti tevékenysége miatt távoznia kellett a kiadó éléről, helyét Vadász Ferenc író vette át. 1961-ben került a kiadó élére Kardos György, aki a katonai hírszerzés ezredeséből lett a Magvető leghosszabb ideig, 25 évig tevékenykedő vezetője. Az ő hivatali idejében lettek a Magvető legfontosabb szerzői Berkesi András, Csurka István, Gyurkó László, Moldova György és Szabó Magda, de számos, máshol publikálási lehetőséggel nem rendelkező fiatal tehetséget is elindított pályáján. Kardost Jovánovics Miklós kritikus, majd Hegedős Mária szerkesztő követték az igazgatói székben.
1993-ban a kiadó kft.-vé alakult, majd a Líra és Lant Kereskedelmi Rt. (ma: Líra Könyv Zrt.) vásárolta meg, azóta a Líra kiadói csoport keretén belül, de önállóan működik. 1995-től 2015-ig Morcsányi Géza dramaturg állt a kiadó élén. A Magvető a Morcsányi-korszakban vált a legmagasabb presztízsű magyar szépirodalmi kiadóvá, itt jelentek meg az ezredforduló legrangosabb magyar szerzőinek művei, köztük az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre kötetei. A kiadó tevékenységét a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2003-ban, 2006-ban, 2010-ben, 2011-ben és 2013-ban „Az Év Kiadója” címmel díjazta.
A Magvető csapatának legújabb tagja Nyáry Krisztián igazgató, aki 2015. március 6. óta tölti be tisztségét. A kiadó legrégebbi munkatársa Bezúr Györgyi műszaki vezető, aki 1961 óta dolgozik folyamatosan a Magvetőnél.

Sorozatok és példányszámok. A Magvető adta ki a Rakéta Regényújságot és a ra-re sorozatot, amely egy korosztály meghatározó kulturális információforrása volt. Sikeres könyvsorozatai voltak a Világkönyvtár, a Magvető Kiskönyvtár, valamint az elsőkötetes költőket bemutató Új Termés. A Gyorsuló idő című, új szemléletű ismeretterjesztő sorozat mellett a Tények és tanúk memoársorozata is rendkívüli népszerűségre tett szert. 1963-ban indította útjára a kiadó a Szép verseket, amely azóta is a kortárs a líratermés meghatározó éves gyűjteménye, és egyben a legrégebbi folyamatosan megjelenő magyar szépirodalmi könyvsorozat. 1964-től jelenik meg a Magvetőnél a legfontosabb magyar elbeszélések antológiája, a Körkép.
A kiadó alapítása után egy évtized alatt vált az egyik legnagyobb hatású magyar kulturális intézménnyé. 1966-ban már évi kétmillió példány fölött adott ki könyveket, majd hosszú ideig folyamatosan növelni tudta a példányszámot: a legjobb évben, 1981-ben 5,4 millió magvetős könyv talált gazdára. (Ma alig több, összesen 6,4 millió példány a teljes hazai szépirodalmi könyvtermés.)

Szerzők és rekordok. A Magvető legelső szerzői közül sokan ma is alkotnak. A költők közül Juhász Ferenc A virágok hatalma című verseskötetét még az alapítás évében jelentette meg a kiadó. Ugyancsak 1955-ben jelent meg Kaján Tibor karikaturista Kaján rajzok című könyve. A ma is élő prózaírók közül Fejes Endre első elbeszéléskötete, A hazudós 1958-ban jelent meg a Magvetőnél.
Hatvan év alatt mintegy 1200 magyar és külföldi szerző művei jelentek meg a kiadó gondozásában. Jelenleg olyan – olvasók és kritikusok által egyaránt – elismert hazai szerzők műveivel találkozhat a Magvető gondozásában a hazai könyvvásárló, mint Bartis Attila, Bertók László, Bodor Ádám, Boldizsár Ildikó, Centauri, Csabai László, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter, Garaczi László, Grecsó Krisztián, György Péter, Horváth Viktor, Kántor Péter, Kemény István, Kertész Imre, Kovács András Ferenc, Krasznahorkai László, Kun Árpád, Lángh Júlia, Mosonyi Aliz, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Spiró György, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc, Szilasi László, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Varró Dániel vagy Závada Pál.

Az ő életművük gondozása és kiadása mellett egyenrangúan nagy hangsúlyt kap a pályájuk elején járó tehetségek első műveinek megjelentetése és a továbbiak megalkotásának segítése. Többek között Babiczky Tibor, Bognár Péter, Fehér Renátó, Győrffy Ákos, Kemény Lili, Kiss Noémi, Kiss Tibor Noé, Lakatos István, Maros András, Nagy Koppány Zsolt, Potozky László, Székely Csaba, Szőcs Petra, Tóth Kinga, Totth Benedek könyveinek is a Magvető ad otthont.
A legjobb kortárs szépirodalmi kötetnek járó Aegon Művészeti Díj eddigi kilencéves történetében hét alkalommal magvetős szerző nyerte el az elismerést. Idén hetvenhét szépirodalmi művet jelöltek a tizedik, jubileumi díjra a kiadók. A zsűri döntése alapján tíz szerző művei jutottak tovább a második fordulóba, ezek közül nyolc a Magvetőnél jelent meg.
A Magvető adja ki a legtöbb határon túli magyar szerzőt: Budapest után Kolozsváron született vagy nevelkedett a legtöbb magvetős író. A legrégebbi szerző, akinek teljes életművét kezdetektől a Magvető adja ki, Esterházy Péter. Az írónak összesen 36 könyvét jelentette meg a kiadó az 1976-os Fancsikó és Pintá-tól a most nyomdában lévő, áprilisban megjelenő Az évek iszkolása című interjúkötetig. A Magvető legidősebb aktív szerzője az idén 85 éves Kertész Imre, a legfiatalabb a 22 éves Kemény Lili.

Forrás – Magvető Kiadó