5. Egy árva virága

TERMÉSZET virágok Mendel genetika története érdekes történetek tudomány tudománytörténet természetfotók növények

Fotó: Centauri

Tavasszal ujjas keltike borítja el a környékbeli erdőket, s erről minden évben egy árvaházi kölyök jut eszembe. Egy kölyök, akiből később a világ leghíresebb, legforradalmibb szerzetese lett.
A keltike lehet lila és fehér is. Joggal kérdezhetjük: „Miért?” A pitypang mindig sárga, a konkoly mindig kék, a pipacs mindig piros… Akkor a keltike miért „váltogatja” a színét? Egyfelől rém idegesítő lehet, ha valaki folyton efféléket kérdez, legyinthetünk is: „Miért, miért! Ilyen és kész!” Másfelől sokszor vitték előre a tudományt olyanok, akik nemcsak gyerekfejjel, hanem felnőttként is szüntelenül kérdeztek. Ilyen volt a mi emberünk is, aki imádta a virágokat, s szerette volna a tudománynak szentelni magát. Erre akkortájt leginkább a kolostorok nyújtottak lehetőséget egy árvának. El is jutott az egyetemig, ám épp növénytanból bukott meg. Hasonlít ebben Albert Einsteinhez, akit pedig fizikából húztak meg. Így aztán szerzetesünk botanikát nem taníthatott – csak fizikát :-) Viszont rábízták a kolostor kertjét, és amint többek között a borsóval bíbelődött, szöget ütött a fejébe: Hogyan lesz ugyanazon faj virága egyszer fehér, másszor piros? Kit érdekel? – kérdezhetnénk. Igaz is. Amit szerzetesünk egy kolostor világtól elzárt kiskertjében, „öncélú” kísérletei során megtudott, nem is érdekelte a világot. Hiába adta elő téziseit 1865-ben, majd hiába publikálta 1866-ban, a kutyát nem érdekelte, mit matat egy ráérős barát egy kolostorban. A tudomány világát akkortájt teljes egészében az evolúció körüli felhajtás uralta. Szerzetesünk ezek után inkább a hitéletre koncentrált, 1868-ban a brünni kolostor perjele, majd apátja lett. 1886. január 6-án aztán felment abba a kertbe, ahol hite szerint ott virít a világ minden virága.
1900-ban azonban két cseh-osztrák és egy holland botanikus (Carl Correns, Eric von Tscher-mark, Hugo de Vries) rábukkantak a halott apát publikációjára. Fejet kell hajtani e három kutató előtt is, mivel az új tudományt megalapozó felismeréseket szerzetesünkről nevezték el MENDEL-SZABÁLYNAK. Csak akkor vált világossá, hogy egy „bugyuta”, a virágok színére vonatkozó kérdés, egy kolostor csöndje, egy kíváncsiságát soha el nem veszítő szerzetes, egy hajdani árva, nem egyszerűen jelentős felfedezést tett, hanem egy forradalmian új tudomány, a genetika alapítója lett. Ma már evidenciaként beszélünk genetikáról, de ne feledkezünk meg arról, hogy ez a tudomány – amely nélkül ma már elképzelni se tudnánk a világot – egy árvaházi kölyök kíváncsiságából csírázott ki és egy kolostor kiskertjében szökkent szárba. Ez Gregor Mendel legszebb virága.
HOZZÁSZÓLÁSOK ITT

 

TERMÉSZET virágok Mendel genetika története érdekes történetek tudomány tudománytörténet természetfotók növények

Fotó: Centauri

Hozzászólások lezárva.