Természetfilm – Európa legnagyobb pusztája, a Hortobágy

Fotó: Centauri

Hadd ajánljam a figyelmetekbe, leginkább azért, mert rendkívül tanulságos. Főként az az őszinteség, ahogy a természetvédelmi őrök, a nemzeti park emberei a kezdetekről beszélnek.


MAGYARORSZÁG ELSŐ NEMZETI PARKJA – EURÓPA LEGNAGYOBB PUSZTÁJA


2019.11.26. Pár hete írtam arról, hogy ma is tűnnek el madárfajok, szinte észrevétlenül. Ahogy a csíkosfejű nádposzáta (Acrocephalus paludicola) tűnt el a Hortobágyról. (Észre sem vettük, mikor pusztult ki a csíkosfejű nádiposzáta) Az eltűnés okairól voltaképp csak téziseket gyártottam, ám azt ígértem, igyekszem kinyomozni erről valami. Páran talán azt hihetitek, hogy erről (is) rég megfeledkeztem, de nem. Amint másról sem.

Igyekszem minden kérdésnek a végére járni.

Kutakodásaim során akadtam bele az alábbi videóba, amely 2015-ben, a Hortobágyi Nemzeti Park 40. évfordulójára készült. Míg nem jutok beljebb ebben a nádiposzátás nyomozásban, hadd ajánljam a figyelmetekbe. Leginkább azért, mert rendkívül tanulságos. Főként az az őszinteség, ahogy a természetvédelmi őrök, a nemzeti park emberei a kezdetekről beszélnek.

Szépen felfűznek minden nehézséget ebben a rövid és szépen fényképezett filmben.

Annyi kritikával muszáj élnem, hogy bár számos esetben elhangzik, mennyi természeti értéket rejt a Hortobágy – az az élőhely, amely ember és természet 5000 éves (!) együttéléseként jött létre –, konkrétumok csak elvétve akadnak a filmben. Képekben is épp csak felbukkannak ezek az értékek, ha igen, leginkább a szilaj állattartás háziállatai, szürke marhák, lovak, de például a Hortobágy természetvédelmi jelentőségének gerincét adó madárvilág csak egyetlen esetben kerül elő konkrétan, amikor Dr. Kovács Gábor beszél arról, hogyan próbáltak akár trükközéssel is megvédeni élőhelyeket, többek között a túzok élőhelyeit. Ha másért nem, Dr. Kovács Gábor miatt érdemes megnézni ezt a filmet.

Kevesen ismerik őt, laikusok talán sosem hallottak róla, holott madarászberkekben legendás figura. Tényleg az.

Erre eklatáns példa, amikor Kaposváron író-olvasó találkozó után találkoztam valakivel – aki egyébként a honlap rendszeres látogatója is, nem mellesleg madárbarát – és már nem tudom, miként, de szóba hoztam Dr. Kovács Gábort. A szóban forgó olvasó rögtön tudta, kiről beszélek, és épp úgy emlegette, ahogy sokan: „a mezítlábas doktor”. (Amúgy még a Wikipédia is így említi 🙂 ) Azután igen szép percek következtek: mindketten felemlegettük a vele kapcsolatos emlékeinket.

Nekem is van egy. Meg is írom hamarosan. Addig nézzétek meg ezt a filmet.


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Iratkozz fel hírlevélre! Nem veszthetsz semmit. Ha esetleg nem tetszik, ahogy feliratkoztál, ugyanúgy leiratkozhatsz róla bármikor. De én remélem, hogy örömödet szolgálja majd. 🙂

Név*

Email cím*


Észre sem vettük, mikor pusztult ki a csíkosfejű nádiposzáta

A legszebb lúdfaj, a vörösnyakú lúd hazája lettünk

2018.06.04. Vége a pásztormadár-inváziónak

A bolygó, ahonnan eltűnik éltető elemünk a jég

Madárkalauz az őszi Balatonhoz – A Balaton legjobb madármegfigyelőhelyei

8 Comments:

  1. Szabó Edit

    Nem ismertem a Hortobágy történetét, ezért aztán ez a film számomra nagyon érdekes volt. Köszönöm!
    Egy mondat, amit biztosan nem felejtek el belőle: csak hagyni kell és a természet majd megmutatja, mit szeretne.

  2. Antal Anikó

    Ó, Istenem! Micsoda jó érzések és emlékek keltek fel bennem ismét erre a filmre! Köszönöm, drága Cen’!!!
    Nem tudom, hány csücske van az ember szívének, de nekem a Hortobágy az egyike! Tényleg a szabadság érzése járt át, amikor a nyáron csak keresztül autóztam Debrecen felé menet!

  3. Szívem egyik csücske. Nagyon gyakran járom, de mindíg ad új látnivalókat.
    Ez a film kis történelem, nem kicsit túristacsalogató, és valóban a legeltető állattartásra fókuszál.
    A Hortobágy madarai kimaradtak, a kék vécse az Ohati Erdőben, ennyi az említés.
    Nem tudom gyerekként láttál-e Homoki Nagy István filmjeiből, sok részlet készült az Ohati Erdőben.

    • Persze, naná, hogy láttam! – de azt nem tudtam, hogy az ohati erdőben is forgatták

      • Pl. ” A kék vércsék erdejében” De más filmek részeit is. Apám hugáéknak voltak ott méheik. Ők meséltek arról, hogy anno milyen filmforgatásoknál segédkeztek, és persze a madarakról is. Az Ohati Erdő nekem egy mesevilág volt amikor úgy 5-8 éves lehettem. És igen, nem véletlenül írtam nagybetűvel, mert az egyedülálló csoda volt. Igaz kaptam méhszúrást rendesen. 🙂
        Akkor még nem volt védett, ma már azt hiszem nem is látogatható.

  4. Végre volt időm megnézni a filmet- millió köszönet érte. A letisztult egyszerűség a legszebb és leg szívmelengetőbb – a puszták népe, akik olyan szépen tudnak beszélni a szabadságról, a természet és az ember háborítatlan szimbiózisáról. Milyen egyszerűen is lehet gazdag az élet- a nagy “semmi” ami csordultig van vadon nőtt őszirózsákkal, vadlovakkal, susogó nádassal, felreppenő madarakkal, a gulyások időtlen nyugalmával a fokosra támaszkodva. Eddig nem is tudtam micsoda erőfeszítések vannak egy nemzeti park létrehozása – megőrzése során.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.