Tájfestészet otthon – Élőhelyrekonstrukció és tájtervezés

Ez a fotó 2018 november 16.-án, reggel készült, amikor végre megkezdődött a terület nagyléptékű átalakítása. A kép előterében a facsemetéket jelöléseit látni, míg a völgyben épp az első élőhelyrekonstrukciós területet szártépőzzük – s egészen kicsiben ott vagyok én is 🙂

2018.11.21. Az alábbi (régi) posztot – még a Facebookos időkből – azért veszem elő, s telepítem ide, a honlapra is, hogy magamat is bíztassam. Vágyaimnak, terveimnek se szeri se száma, és időről időre úgy tűnhet, még én előttem is, mintha pár dolog feledésbe merülne. Így tűnhetett tavaly is, miután az alábbi posztot megírtam, de a helyzet az, hogy az esetek többségében tökéletesen helytálló a régi mondás:
ami késik, nem múlik.
Ha évtizedes léptékben vizsgálom a terveimet, akkor alig akad valami, amit ne csináltam volna meg (tavam és odútelepem például még mindig nincs 🙁 ), de a dolgok többségét előbb-utóbb végig vittem. Amint a napokban nagyot léptem a tájszínezés és egy magasabb ökológiai minőség ügyében is. Félúton vagyok csak, de már ez is valami. Mihelyst lehet, jövök a részletekkel is. Bár az elmúlt héten egy sort sem írtam minderről, valójában eszement tempóban haladtak a dolgok és a megszokottnál is több fotó készült – utóbbi is tudatos,
mivel ezt a helyet, ahogy eddig lehetett látni, ahogy megszoktam, s ahogy ti is megszokhattátok, valószínűleg utoljára láttuk ilyennek. Megkezdődött az átalakulása. 🙂

S most jöjjön az említett rövid poszt 2017 novemberéből:  
” 2017.11.16. TÁJFESTÉSZET OTTHON / Boldoggá tesz a hely, ahol élek, mégis van vele egy régi gondom. Ha a felső udvarból lepillantok késő ősszel vagy télen a völgybe, nem látok színeket. Idefent már egészen pompás, 10 fenyőfaj örökzöldje között aranylik a nyír, a mezei juhar, és itt-ott sóskaborbolya meg kecskerágó visz bele vöröset. Ez a három szín az ősz alapszíne: zöld, sárga, vörös. Ettől olyan lenyűgöző Észak-Amerikában az ősz, például Montanában; ott jóval több a vörös, mint Európában. (Ezért is örültem, amikor a Jégvágó írása közben ráeszméltem, hogy a főhősömet egészen Montanáig „üldözhetem” ) Itt viszont a völgy – vagyis a birtok 80%-a – novembertől egyszerűen barna. Deka sárga, deka vörös, de zöld sincs benne.
A feladat az, hogy egy 1,5 kilométer hosszú völgyet kiszínezzek. Ez nemcsak esztétikai kérdés, hanem ökológiai is.
Nemrég írtam arról, hogy a következő 10 évben szeretném az itt élő madárfajok számát a másfélszeresére, a példányszámot a háromszorosára emelni. Ennek egyik módja, hogy a jelenlegi fa- és bokorállományt meg kell triplázni (ez több ezer fát és bokrot jelent). Nemcsak színeiben kell változatossá tenni, hanem ökológiai szempontból is. Erre eddig nem került sor, ám ma nekiálltam. A kép egy közeli vörös tölgyesben készült délután. Ahogy a neve is mondja, ősszel ez a fa a legvörösebb (a kép jobb oldalán láttok csemetéket). Egyébként is impozáns, jó növekedésű faj, és hasonlóan a nyírhez, vörös lombkoronáját az utolsók között dobja le. Elsőként ezt a fajt telepítem tömegesen, de úgy, hogy egy fillért sem fordítok rá, kárt sehol sem okozok, segítségül pedig nem napszámosokat hívok, hanem madarakat. Hogy ez a képlet hogyan áll össze, megírom holnap. Remélem, az elkövetkező hetekben sokak kedvét meghozom majd ahhoz, hogy olvasson, fát ültessen és madarakat etessen. Köszönöm a figyelmeteket, s a legjobbakat kívánom! Üdv: Cen’ “

vörös tölgy csemeték

Vörös tölgy csemeték (Fotó: Centauri)

A szajkó a puskacső, én vagyok a ravasz

Fásítás és tájfestészet

2018.11.06. Kameraellenrőrzés képekben

2018.10.28. Váratlan találkozás – életem legjobb cserkelése

A Balaton üvegkoporsója

11 Comments:

  1. Hiányoztál ám, de érthető, hogy amíg lehet, kint kell dolgozni. Beáll az ősz barátságtalan oldala, készülni kell a télre is, sürget minden, de ez jó, mert hajt, és előrevisz. Ha fotózással naplózod a kertet, abban mi is gyönyörködhetünk, na meg sokkal egyszerűbb, gyorsabb, mint ha naponta sorról sorra írnád le magadnak, hogy mi volt a múlt, mi a jelen, és mit szeretnél ott a jövőben. Bízom benne, hogy lesznek még szép őszi napok, jó fények, és én nagyon várom a fotókat és a terveidet! Felénk annyi az átvonuló, és telelő madár, hogy nem is emlékszem ilyen bőségre, pedig az igazán téli vendégek még ezután érkeznek. 🙂

    • Köszi 🙂 A fotók valóban egyszerűsíthetik a posztolást, ám ebben az esetben nem biztos, mert szeretném, ha látnivaló volna az is, melyik kép pontosan mit mutat, melyik mozzanatnak hol a helye ebben a nagy udvarkonstrukcióban 🙂 Verőfényes, fagymentes napokra még nekem is szükségem lenne – pár napig marad a szutyok, de aztán remélhetően ismét javul a helyzet. De azért azt is meg kell mondjam: gyönyörű volt a havazás 🙂 sok a madár itt is, s olyanok is, amelyek igazi bónuszt jelentenek a sok munka közepette 🙂

  2. Szabó Edit

    🙂 🙂

  3. Marsovszki Viktória

    Beleolvadsz az őszi erdődbe Cen, 🙂 és fested csak, fested a tájat, pingálod az életet elviselhetőre, gyönyörűre néhol, nem vagy elkésve semmivel! ♥

  4. Ibolya Nagy

    Szépül a tizenegy hektáros Pagony. Legyen benne sok örömöd Cen’😊🌳🌳💚

  5. Nagyné Ica

    Üdv. újra itt! Néhànyszor “bekukkantottam”, látva, hogy nincs újabb poszt, biztos voltam benne keményen szorgoskodol a terület átalakításàn, kihasznàlva a viszonylagos jó időt. Ha igazak lesznek az előrejelzések, kemény telünk lesz. Tudom, hogy a tél és a havazás megérkezésével sem fogsz leàllni a munkával, csak más jellegű munkàt végzel. Addig is kellemes festészetet! Lelki szemeid/szemeink előtt már megjelentek azok színek. 🍁🌲🌳😊
    Ui: a kalap a védjegyed. Arról bárhol, bármikor felismerhető vagy. 😊
    Jó munkát, kellemes hétvégét!

    • Köszi – hallom én is, kemény fagyok jönnek, és húzós tél kell ahhoz is, hogy az etetőkön igazán sok madárban gyönyörködhessünk, de azért az idén (még) enyhe időszakokat is remélek. Nekem most kapóra jönnének 🙂 A legjobbakat!

  6. Köszönet a képes beszámolóért – ígéretes, izgalmas változások vetülnek elő…váljon valóra minden, éppen ahogy tervezed ☺

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.