2018.12.31. 20:37 Sok emlékezetes szilveszterem volt, de mióta megírtam a Jégvágót, mindig Dan és Téa jut eszembe az év utolsó napján. Az utolsó órákban őket látom mindig, kint a jégen, bent az éjben. Engedjétek meg hát, hogy ezzel a pár soros Jégvágó-idézettel köszönjem meg nektek, amit egy hosszú és nehéz év során tőletek kaptam. Nagyon sokat. Bízva a jövőben, bízva 2019-ben, számítok rátok, visszavárlak titeket holnap is, és mint mindig: a legjobbakat kívánom! – Olyan év nemigen van, ami ne hozna kis gondokat és nagy problémákat is. Ha a technika ördöge közbe nem szól, akkor holnap videón mutatom be, itthon, lent a patakparton, hogyan bánjunk el velük 🙂 BOLDOG ÚJ ÉVET! Üdv: Cen’
….alighanem pont most, ebben az iszony hosszú pillanatban van éjfél, most kiáltják millióan:
– Boldog új évet!
Most ordítja Starbuck:
– Mindenki a ház vendége!
Most gondol Roger és Dick a nagyira; most gondol Barrymore néni Jeffre; most ébreszti a részeg Kazimírt Janette; most bolydul fel a Destination, konfetti száll, akárcsak a Red Dragonban; most emeli poharát Rose, és eszébe jutok egy futó pillanatra; most ad csókot Chieka egy fekete fiúnak; Angelica lakásán ebben a pillanatban akaszt be Unának egy dúsgazdag pali; ebben a pillanatban ír SMS-t Guzmán apám utódjának; pont most koccint a Tahoe-tónál tizenkét ügynök; most áll meg a 66-os út felénél egy piros Musztáng és a műszerfal fényénél egy számomra ismeretlen taggal most koccint Zana; most lép ki, pontban éjfélkor a ház ajtaján Mr. Garlick, és elindul északra; most nyom csókot Stirling egy kislány arcára; most öleli át az asszonyt Thomas Bonow; és most bújik ágyba Debra Warren; most ölel, örül, kiált, csókol, kortyol mindenki, akikről még nem beszéltem; és talán épp most megy át valaki a Golden Gate-en; talán épp most ugrik le; talán most ülnek egy asztalhoz Jack London, apám és Orson Welles.
Most durran ezer pezsgő, köztük a miénk is, fellő a hab és jégre fröccsen, épp rajtam koppan a dugó, akarva se tudom fellőni így, Téa iszik, mint a hattyú, szédülök, te meg azt kérdezed: miért ez a csönd most?, mert testvér, csókváltás után lövik fel a rakétákat, koccintunk mi is, Téa meg én, ülünk a jégen, ezen a mennyei helyen, feljön az első rakéta, dörög az ég, a Hold és minden csillag, Polson rakétái, totál odavagyok, merő parázs a horizontunk, de Téa felől száz üstökös is zuhanhatna, igazad van, meg kell veszni tőled, édes, hozzád dőlök én is, a szemem majd leragad, tart még az ünnep, zeng az ég, zeng a jég is, fölém hajolsz, és mint annyiszor, az elmúlt ezer évben, a hajaddal befödsz.
– Induljunk.
http://https://centauriweb.hu/archiv/galeria/foto-2018/best-2018-legjobb-fotoi/
http://https://centauriweb.hu/archiv/novellak/regenyreszletek/kalandos-tel-hoval-loval-hullaval-reszlet/
http://https://centauriweb.hu/archiv/novellak/elbeszelesek/antimon-nyomor-es-verromantika/
http://https://centauriweb.hu/archiv/dan-coolbirth-velemenye-jegvago/karacsonyi-ajandek/
Részemről nagy köszönet, ezért az évért, az előzőért, és mindenért amit olvashattam tőled!! 🙂 Köszönet a madarak világának sok új részletéért, és a sok más ismeretért is! Köszönet a barátságodért!! 🙂
Hamarosan kezdődik a pezsgőzés, és ígérem éjfélkor gondolok rád, és iszom az egészségedre, az új írásid, könyveid sikerére, és arra, hogy az erdőd, a patakod kedvedre bővüljön, és igazi vadon legyen!! Kívánom, hogy minden ami a boldoggá tesz, meglegyen a következő évben, években!!
Hatalmas ölelés! 🙂
Nagy örömmel – és köszönettel kívánok neked minden jókat! 🙂
Boldog új évet kívánok, Cen’ a te szokásos szép fordulatoddal: a legjobbakat! <3
Ez itt egy szív akar lenni, de nem látom, nálad hogy látszik majd: zöld? piros? fogas kérdés! 🙂
Viszont! 🙂 🙂
Hadd rímeljek óévi búcsúzó soraidra: Köszönöm mindazt, amit tőled kaptam, visszavárlak holnap és azután egész évben, mindig!
Remélem, engem sem akadályoz a technika ördöge és más sem.
Kívánok türelmet, békét, egészséget, boldogságot, szóval a legeslegjobbakat, kedves Cen’!😊💫💫🐦
🙂 🙂 köszönöm, s legyen neked is emlékezetesen szép éved! – a technika ördögére azért utaltam – csak nem jutott idő egy tisztes bejegyzésre – mert tegnap kis híján majdnem elszállt a gépemről minden (biztosan emlékeztek, volt már ilyen 🙁 ), így az év utolsó napjának egyik felét mentéssel kellett töltenem, de örömmel mondom, úgy kezdődik 2019, hogy az előző két év minden anyaga kimentetett. Valószínűtlen, de az utóbbi két évből több mint 70.000 fotót és videót, és több mint 1.500 dokumentumot mentettem ki, Utóbbihoz hozzátartozik, hogy a honlap írásai, posztjai mind egyetlen doksiban vannak. A gépem még mindig nem elég stabil, de remélem, egy ideig még tudok dolgozni rajta 🙂
Atyaég, Cen’, látod, azért minden rosszban van valami jó, különben ismét rohanhattál volna Jákob megmentőjéhez kétségek közt gyötrődve🤔😰😇
(Közben aláfestés gyanánt megy a Shine On You Crazy Diamond, mandolin-zenekarral, elképesztő!)
Köszönet csakis neked jár, Cen’!
Ezért az oldalért, amit a 2017 karácsonyán történtek ellenére újra kézbe vettél, és bokros teendőid közepette életben tartasz nap mint nap, hogy velünk kapcsolatban maradhass.
Mi pedig idejárunk, mint szomjazó a jó kútra. Reméljük, sokáig tehetjük még!
Köszönöm az írásaidat, amiket felfedezhettem, amikre minden egyes alkalommal rácsodálkozom, hogy mekkora élményt jelentenek nekem, és amiket még sokáig szeretnék olvasni.
Hozzon az új év el neked mindent, amire csak vágysz!
A jókívánságaimat pedig hadd fogalmazza meg valaki más, aki ezt nálam sokkal jobban tudja:
Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!
A
Kedves, Edit, nagyon szépen köszönöm – és a sok segítséget is.
“Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.”
Tegnap, napnyugta előtt még készítettem egy szilveszteri, újévi videót – hamarosan látni fogjátok. És lássunk csodát, az a videó erősen rímel erre a Kányádi idézetre. 🙂
🙂 🙂
Szeretem, hogy minden élethelyzetre van egy jellegzetes idézeted valamenyik regényedből, íràsodból. Hogy is ne lenne! És, hogy ki kapott kitől és mennyit!? Mi mindannyian kaptunk egymástól. 💚 Hihetetlen, de a “megismerkedésünk” óta eltelt 3 év!!!! Sok minden történt ez idő alatt. Voltak örömök, nehézségek, feladatok. A vejem szokta mondani: ” nem problémák, hanem megoldásra váró feladatok vannak.” Kezeljük így ezeket feladatokat. Köszönjuk, hogy vagy nekünk!
Szeretem a lassan szállóigévé vált köszönésedet is, és ha nem tekinted plágiumnak, használom is: A legjobbakat 2019-re is!
Edithez hasonlóan- igaz Ő Újév köszöntőt hozott – megosztanám Veletek az Óév búcsúztatására
Reményik Sándor: Mi mindig búcsúzunk c.versét.
Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, – minden könny, – vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, –
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsuzunk.
Természetesen eszembe sincs Tőletek búcsúzni 😊
Ugyan itt Veletek 2019-ben is! 💚😊
Köszönöm! 🙂 Milyen érdekes! Már Edit idézete is rímel arra, amit az év elején egy videóban mutatok majd (mihelyst lehet 🙂 ), és most azt kell mondjam, a tegnap készült videó azt hiszem a vejednek is szól majd 🙂
Kíváncsian várom! 😊😊😊
nem kell sokat várni 🙂 🙂
Nem véletlenül írtam reggel, hogy minden élethelyzetre van egy idézeted valamelyik koràbbi írásodból. Sőt mondhatom talán: élettapasztalat. 😊
Újra olvastam az IN VITRO VERITAS-t. Imádtam! 💚
A hozzászólásodra reagáltam ezzel a részlettel! 🙂 – ha időm engedi hozok még példákat a másnaposságra, a Jákobban van pár ilyen részlet, hisz szegény Jack néha napokig sem józanodott ki 🙁 de azt hiszem tudtam hozni az előbb ennél is jobbat: megmutatom nektek az új regényt – most először olvashattok belőle valamit 🙂
Találtam valamit! 🙂
Ezt az interjút én éppen egy évvel ezelőtt osztottam meg a fb-n, és azt hiszem, hogy itt a weboldalon nincs meg. (Én legalábbis nem találom.)
https://www.prae.hu/article/10193-a-szemettelep-felett-rajzo-varjufelek/?fbclid=IwAR2D1xL9K–JbJfCcbMYNjKJW_edaVopJm_Om8miR-LPZlT4TsqsjoL-qJE
Ha mégis meglenne már, akkor bocs’!
Jessz és köszi! NINCS MEG. Felrakom – s már nem először neked köszönhetően 🙂 Valóságos búvár vagy 🙂 🙂
😃 Vagy inkább régész? 🙂
Most pedig megyek olvasni. Galambokról. 🙂
Nagyon jó ez a beszélgetés, én is köszi, Edit!😊
🙂