Pénzről és gazdagságról (Jégvágó, 2013)

Talán sejted is, hogy aki csak teheti, megvág téged, a titkárod havonta pár ezerrel, a kubai bejárónő napi két szappannal. Gondolom, mindez belefér, az üzletpolitika része ez is, más kérdés, hogy időnként a nejedet is a pizzafutár dugja.

Centauri Jégvágó Magvető Kiadó 2013 irodalom író Kék angyal könyv Ice Pick novella pénzrőlEgész gyűjteményem van utálatos szólásokból. Pozitívan állni hozzá az élethez? Micsoda hülyeség, mintha az élet Galván-elméleti dilemma volna, mintha Faraday és Edison fröccsözne.
Hányszor hallom ezt is:
A pénz nem boldogít.
Te hallottad már? Lefogadom: aki ezt mondja, még egyszer sem váltott vissza üres üveget, csak a szél lengeti a pofáját. Tudod mit? Ha megint ezt hallom valakitől, az arcába vágom:
– Akkor adj egy kis kölest! Ne légy smucig, mi az neked, az a néhány százas? Én ezerből ellébecolok fél évig is, neked meg az sem tűnik fel, ha fél millával vág meg a könyvelőd. Vegasban a te kontódra zsugázik az üzlettársad, még a sofőröd is a te lóvédból kurvázik. Talán sejted is, hogy aki csak teheti, megvág téged, a titkárod havonta pár ezerrel, a kubai bejárónő napi két szappannal. Gondolom, mindez belefér, az üzletpolitika része ez is, más kérdés, hogy időnként a nejedet is a pizzafutár dugja. Fel sem tűnik? Tele a hűtő, ott rohad a tofu, akkor minek – mihelyst tárgyalni mész – pizza? Ez vajon melyik rubrika a főkönyvben? A körötted élőket csakis a lecsurranó izgatja, és most azt mondod, hogy sajnálod tőlem azt a néhány százast, hogy kipróbálhassam, boldoggá tesz-e a pénzed legalább pár órára? Hogy végre annyi waffelt ehessek, amennyi csak belém fér, és te ezt tagadod meg tőlem? Ó, te kis rohadt, álszent, fehér geci, hogy akkor inkább fogtad volna be a pofád!
Klassz volna egy tőzsdegurut így kiosztani. Jó lenne addig üvölteni, míg a pupillája kútgyűrűvé tágul, hogy akár bele is ugorhatok, mint a Superman, merészen, fejjel előre, a szemén át bele az idióta agyába, mint Keanu Reeves a Mátrixban Smith ügynök gyomrába, csak azért, hogy belülről, mint latrinában a szart, totál összekavarjam.
Persze tudom: nem lenne hozzá merszem. Hiába spannolt állandóan és hurcolt a nagyi kocsmáról kocsmára, majrés vagyok, ez a szomorú igazság. Nem beszari, csak majrés. Ha egyszer lázadás robbanna ki Oaklandben, tudod, mi lenne a szerepem? Én törölném fehér ronggyal a port a barikádról. Amúgy is, minek ordítanék, ha egyszer tudom: egy centtől sem válik meg az ilyen.
Oké. Most, hogy nincs – se sok, se kevés –, valóban nem a pénz boldogít. Per pillanat inkább a könyvek. Más kérdés, hogy azokat is pénzért vettem, kivéve, amit Goblin, a barátom küldött. De az istenit! Ő is perkált érte.
További részlet
Jégvágó (Magvető Kiadó)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.