2016.04.08. (10. nap) 07:12 ÚJRATÖLTVE (9 nap zafír nélkül)
Megint a rosszemlékű vasbányához megyek. Ez lesz a harmadik nap, amit rászánok. Ha még emlékeztek, a második napon hiába kerestem a bányát, a harmadik napon megtaláltam, de a kutatás eredménytelen volt, pontosabban egy szem aranyacskát és sok opáltöredéket adott. Miért megyek vissza? Emlékeztetőül. Csak a harmadik nap végén tudtam meg, hogy a lejjebb eső beomlás i…s bányabejárat volt hajdanán, vagyis – ahogy a rögtönzött térképen jelöltem is – a két bányabejáró közötti szakaszon kerestem zafírt. Ugyanakkor nem tudhatom, melyik bejáró meddőhányójáról mosódik a patakba. Meglehet, hogy a felsőből, de az sem kizárt, hogy csak az alsóból.
Vissza a vasbányához avagy “a remény hal meg utoljára”.
Utóbbi esetben érthető, ha nem találtam semmit. Másrészt igen kevés anyagot mostam át, amikor ott jártam. Harmadrészt a környék más zafír-lelőhelyeit alaposan átnéztem, eredménytelenül. További lelőhely csak innen igen messze van, itt viszont legalább van bázisom. A tegnap előtti grántmosás során sokat tanultam. Rájöttem, hogyan érdemes keresni – leginkább ott, ahol visszaforgók keletkeznek. A bánya alatti patak olyan kicsi, hogy visszaforgók alig-alig akadnak rajta, viszont hordalékkúpok igen. A patakmedrek szerkezete háromféle. Ezt is lerajzoltam, a könnyebb érthetőség kedvéért. Ma az a fontos, hogy a két bánya alatti szakaszon olyan helyet találjak – nem túl messze tőlük -, ahol a nyomok alapján áradáskor visszaforog a víz vagy hordalékkúp van (mint a korábban már többször említett, opálban gazdag részen), és ahol a mederszerkezet a kettesnek megfelelő. A mosásra alkalmas rész a mederben természetesen a finom hordalék (apróköves, homokos rész).
Feltételezett medertipusok
Ma bőven kapok vizet. Alulról, felülről. Lóg az eső lába, az én lábam meg egész nap a patakban lesz. A fotózást ma minimálisra veszem, videóval is csak az ásást-mosást rögzítem (egyre inkább értem, hogy az aranyásó, miért aranyÁSÓ, és miért nem aranyMOSÓ). A forrásaim szerint 30 kg üledék átmosása során találtak 4-5 szem, értékelhető méretű aranyat. A mai cél 100-150 kiló hordalék átvizsgálása.
A tegnapról. Végül úgy döntöttem, nem megyek horgászni, nem kockáztatom, hogy a vasbánya-túra előtt szétázzak. Ennem viszont kellett. Erre kidolgoztam két fantasztikus receptet.
KOCKALEVES: Végy egy tányér forró vizet, és oldj fel benne egy leveskockát. Kész is. Forró és finom. Puritán, elegáns, gyors. Ne rontsd el tésztával, zöldséggel vagy urambocsá hússal. A lényeg, hogy forrón edd!
KOCKALEVES ÍNYENCEKNEK: Végy egy tányér forró vizet, oldj fel benne egy leveskockát, és hintsd meg szárított petrezselyemmel. Ez a verzió megadja azt az illúziót is, hogy van a levesben valami.
A legjobbakat mindenkinek: Centauri
Utólag elmondható, hogy ez a hely adta a legnagyobb gránátokat. És bár a mosás végefelé már attól tartottam, ogy egyszerűen meg sem látom az apró zafírt, ma már tudom: megláttam volna. Egyszerűen nem volt szerencsém.
A zafír kivételével szinte mindent találtam, amit kerestem. Olyat is, amit nem, például rózsakvarcokat és füstkvarcokat, szép hematit darabokat, és jó pár dolgot, ami még azonosításra vár.
“Akkor kell kivenni a drágakövet, amikor az épp ott van. Nem később. Akkor, ott, rögtön. Ennyit az elúszott lehetőségekről. Ajándékokról, amit egy patak ad, aztán visszavesz.”
Igen!
A Magasles, Cen”, a MAGASLES, a te nagy élniakarásod, a te !(nagy) nemélniakarásod…
meg a mienk, az éhség és szomjúságérzés hiánya, az éhség- és szomjúság-érzés gyötrő volta,…
létezésünk-talán(ya)?
Kicsiny kövecske, kis üvegcsében, amit te mostál, Cen’, ujjad fölött, lett az enyém mostan
A 3. napon milyen szépen végigkesértek a madarak, amit te észre sem veszel… mert csak kereselkeresel, drága Cen., csak a Zafír, pedig ott a Zsesze madár 🙂 🙂
Na, végre, rátaláltál a madaraidra, itt már nagy baj nem lehet, még hal is vagyon! 🙂 🙂 .:)
A Hórvölgyi köd íródik, kedves, Cen? Vagy valami más? 🙂 Elfáradtam , mint te a 2.napon. Tovább olvasni ma nem tudom. jóéjszakát
rettentő kitartó vagy 🙂
No, akkor most – miután nemrég én is jártam arra, és gránátot is mostam ☝ – a posztjaid segítségével négy év után végig megyek ezen a túrán még egyszer. 🙂
Milyen volt? Végigmentél?
Csak most járok itt megint, ezért aztán csak most bukkantam rá a kérdéseidre. Ez így igencsak hosszantartó beszélgetés lesz 🙂 , de kérdés nem maradhat válasz nélkül, ugye?
Igen! Végigmentem újra, és jó volt nagyon. 🙂
Ezúttal ugyanis nem kellett izgulnom, hogy mi lesz veled, vajon túljutsz-e épségben ezen a túrán, és hogy meglesz-e a zafír. Ezen kívül már nekem is voltak emlékeim néhány hellyel kapcsolatban. A képek egyike láttán mondhattam pl. olyat, hogy “Itt találtuk a denevért.” Vagy a videódat nézve már tudtam, hogy mennyire hideg a patak vize a gumicsizmán keresztül.
Most pedig azért jártam erre megint, mert hat évvel ezelőtt ilyenkor még kerested azt a zafírt. 🙂 Szép emlék ma már!
(Ja, és most látom, hogy fentebb elszámoltam magam. 🙁 Öt év volt az a négy év.)