• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2016.01.06. Jack London után SZABADON

2016. január 6. 10:28
facebook-button“Meghúztam az üveget, a szél megélénkült, a hullámzás felerősödött. Sötétedett, a sziklákat sem láttam már, de éreztem: oly közeliek, hogy hozzájuk koccanhatunk bármikor. A nyílt tengerről dühödten tört be a víz az öbölbe, a Morton ide-oda dülöngélt, alig találtam el a kormányszékig. Amint lángra lobbant a viharlámpa, felragyogott a kormánykerék rézbetétje, s azon az alábbi felirat:
Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”
(Jákob botja)
Fotó: Centauri

2016. január 6. 19:12
facebook-buttonJACK LONDON UTÁN SZABADON
Ma jártam a kiadóban, és eldőlt: március elsején jelenik meg a Jákob botja, vagyis ha jól számolom, már csak 55-öt kell aludni. De addig sem fogok-fogtok unatkozni. 6 nap múlva Jack London emléktúrára indulok. A legtöbben azt gondolják, Alaszkába. Nem csoda, hisz legtöbben az aranyásó Jack Londont ismerik. Az én regényem viszont az ifjú Jack életén alapul, így aztán az utamat is hozzá mérem. A részleteket pénteken rakom fel. Több hetes út lesz, s hogy milyen, és nekem mennyire lesz nehéz, az rajtatok is múlik majd. És az utamba kerülő idegenek jóindulatán. Na és persze a szerencsén is. Azt szeretném, hogy még ha csak neten keresztül is, de elkísérhessetek. Jó pár kérdésben a ti kezetekben lesz a döntés. És akad pár szabály, amiről az indulás előtti napokban, ti dönthettek majd. A csatolt fotón látható harmadik szám a 74. Ma akartam mérlegelni, de sajnos nem sikerült. Úgy sejtem 74 kiló lehetek most. Az a kérdés, hogy az út végére fogyok-e? S ha igen, mennyit? Ha úgy van, ahogy pár ismerősöm mondja, hogy az emberek közömbösek és rosszindulatúak, fogyni fogok, nem is keveset. Ha úgy van, ahogy én gondolom, vagyis bármerre jársz is, segítőkész ember mindenhol akad, akkor akár még hízhatok is. Ki tudja? Van-e annyi bizalom mifelénk az emberekben, mint amennyi volt az 1800-as évek végén az amerikaiakban? Meglátjuk. Már csomagolok és izgulok. És már most köszönetet kell mondanom azoknak, akik a napokban segítettek felkészülni, tanácsokkal láttak el, véleményezték a tervet, bíztattak, s eszközökkel is támogattak.
Ezúttal azért is örülnék a megosztásoknak, mert sok múlhat azon, mennyien tudnak az útról. És Jack London is megérdemli. Jó fej volt, higgyétek el! Nehéz eset, de jó fej. Bár talán nem is ő volt a nehéz, mint inkább a családja. Így vagy úgy, Jack nem volt akárki.
Üdv és köszönet: Centauri

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük