Facebook Blog 2015 TAVASZ

2015.05.30.
JÓ MUNKAHELY
Frissen nyírt gyep. Nyári meleg. Szélcsend. Hétvége. Csönd. Friss hajtások. Egy pohár jeges tea. Így már egészen tűrhető program a kézirat kíméletlen javítása. Remélem, nem olvassa ezt senki, mert mások is kitették magukat a napra, nyeregbe pattantak, vízbe csobbantak, vagy épp hozzám hasonlóan napra terített ágytakarón olvasnak.
Centauri Jó munkahely

2015.05.29.
centauri ipari alpinista netA LUCFENYŐ MINT ADÓVEVŐ
Már “ipari alpinisták” dolgoznak az internetemen. Mint a friss fotón látszik, mindent elkövetnek az ügy érdekében, és épp az egyik fenyőmre igyekszenek felreparálni a parabolát. Jó is az, ha az ember házát öreg lucok veszik körül! (A legmagasabb 25-30 méter magas.) Ha pedig ezt sikerül most posztolnom, akkor az ékes bizonyítéka annak, hogy a luc mint adóvevő bevált, s remélhetem, hogy estétől lesz stabil és gyors netkapcsolat. Szép hétvégét, jó pihenést! Cen’

2015.05.28.
Továbbra is ritkán jutok nethez, ráadásul megint sokat jövök-megyek. Az M7-es mentén, a velencei pihenőnél sokszor látok egy traktorkereskedést. Ha arra visz az út, vágyakozva vetek rá oldalpillantásokat évek óta, a napokban viszont pár percre meg is álltam ott. Ez a mennyország maga! Egek, mennyi traktor! Ha én egyszer beszabadulok oda… Csak legyek egyszer “kitömve”!
Ismeritek a Thomas a gőzmozdony című mesét? Figyeljétek meg a fotó jobb felső sarkában Tomit, a traktort. Valaki a családban elég rendesen félrelépett. A kis traki le sem tagadhatná, hogy Thomas, a gőzmozdony volt a nagyapja.

centauri traktorálom 2

Fotó: Centauri


2015.05.22.
Szép hétvégét annak ellenére is, hogy a legtöbb helyen pocsék az idő. Itt szúrós eső, barátságtalan szél. Mit tehet ilyenkor az emberfia? Felhív valakit, csak azért, hogy az időt szidja. Vagy lehetséges még ilyen mogorva napokon: olyat főzni, amit csak ritkán szoktunk, mulatozni barátokkal, olvasni, dolgozni, regényt írni, durva jó filmet nézni, esetleg jóleső kábasággal bámulni ki az ablakon. A magam részéről mindezeket igyekszem belezsúfolni az elkövetkező három napba. (Az időjárás szapulását hagyom másra.) Holnapra elkészül a kis balti anyag is, mihelyst végzek, posztolom, ám addig is egy újabb kép: üldögéljünk, főzőcskézzünk, iszogassunk, olvasgassunk otthon, ha már egyszer nincs a közelben dűne.
A fotót Riga közelében készítettem, ahol minden dűne mögött ült, feküdt, napozott, olvasott, beszélgetett, ölelt, csókolt valaki.

Centauri Észtország Prima Vista irodalom könyvfesztivál

Fotó: Centauri


2015.05.21.
EGÉSZ NAP A KOCSMÁBAN

Centauri Észtország Prima Vista irodalom könyvfesztivál

Fotó: Centauri

De nem azért, hogy kirúgjak a hámból, hanem mert a netem – amint az várható volt – teljesen meghalt. Már esélyem sincs minden elmaradás pótlásra. Munkákat vesztettem az elmúlt napokban emiatt, a szolgáltató egyre csak tököl, esőben még egy gyönge kis jel sem jön át. Reggel úgy döntöttem, felszerelkezem, laptop, hosszabbító, iratok (melómálha) és beveszem magam egy wifis kocsmába. Az esélytelenek nyugalmával dolgoztam itt álló nap. Sokat haladtam (nem kis hátrány, hogy közben illik fogyasztani is), de látszatja így sem igen van. A levelezésig el sem jutottam, arról nem szólva, hogy az észtországi anyagot sem tudtam feltölteni. Reményeim szerint holnap elvergődöm odáig, ám addig is egy fotó Tartuból. A képet a Hotell Dorbat (ez volt a szállásunk) előtt készítettem egy reggel a folyóparton. Apa és fia. Megélhettek egy s mást – úgy láttam.
Na jó, hogy ne legyen ilyen lehangoló ez a poszt, még egy fotó: némi nyugalom (derű?) a Balti-tenger partján (Riga)

Centauri Észtország Prima Vista irodalom könyvfesztivál

Fotó: Centauri


2015.05.20.
SZERT TETTEM SZÉNÁRA (Vihar előtt)
Már egy hete figyelem a szomszéd telket (meg-megállva). Levágták az elsőosztályú szénát a gyümölcsösben, de nem szedték össze. Egy idős nénike él ott. Tegnap átmentem és megkérdeztem: örülne-e, ha összeszedném. “Hajaj, de mennyire!” – válaszolta a nénike (az én e napi mesémben). Így aztán a legény, mármint én, ma egész nap a szomszédos gyümölcsösben vitézkedett, vagyis szedte a szénát strandpapucsban (nem ámítás!) a gatyarohasztó melegben, oly szorgosan s úgy megizzadva percenként hatszor, hogy két óra tájt még egy kávét is kiérdemelt (+ cigi messze a boglyáktól), mi több, megesett az a csuda is, hogy ihatott (többször is) a nénike varázslatos kerti csapjáról, tenyérből szájjal, mint forrásból a jávor. A legény, aki már nem is annyira legény, inkább férfiféle, mármint továbbra is én, furfangos fajta, merthogy szénát szedni nemcsak vasvillát visz (szépet, kéket), hanem fotómasinát is. Lássatok hát csudát, akarom mondani boglyát! Kicsit rendetlent. Na, ilyen rendetlen boglyából kapartam össze úgy harmincat, meg azt hiszem talán még plusz egyet, aztán vállra véve őket mindet átcipekedtem hozzám, áthajítottam a kerítés fölött, csak úgy nyögtem, s a harminc + egyből raktam egy igen nagyot, úgy kétembernyit, mármint olyan magasat, aztán – bár akkor már húzott kezem-lábam, csúszhatnékom-mászhatnékom és alhatnékom támadt – hazaballagtam, kitalicskáztam a fészerből a nem kellő anyagot és a széna javát, úgy a felét a fészerbe behordtam. Mire akkora felhő nőtt az ég végébe, mint a reimsi katedrális és ijesztő nagy szél támadt, én már teljesen meghaltam, épp csak annyi erőm maradt, hogy nagy reszketéssel még lezuhanyozzak, ahogy a halottnak is nő még egy darabig a szakálla. Most már csak ilyen szakállnövekedés gyanánt írom mindezeket, várva a vihart, s tán némi napszúrással, mert a kalap e verőfényes napom valahogy lemaradt a legény vagy férfiféle fejéről, mármint rólam.
Centauri boglya 2500

Fotó: Centauri


2015.05.18.
Csodálatos hétvége volt. Virágzik a bodza és az akác, telített és édes a levegő, talán ezért is éreztem késztetést arra, hogy a hétvégi Saturnes-nel kikevert palacsintatésztát bodzavirággal dúsítsam. Az így készített és észt erdei gyümölcslekvárral vékonyan megkent palacsintánál jobbat nem ettem még.
A mellékelt fotó tegnap alkonytájt készült. Az előtérben a vörös cserszömörce és a virágzó seprűzanót színei, míg a háttérben a távoli akácosok fehérlő erdeje. Ezzel a fotóval kívánok mindenkinek szép hetet abban a reményben, hogy a szolgáltatóm helyre rakja a rendszert és végre lesz rendes, megbízható netem. Üdv: C.

Centauri akácvirágzás

Fotó: Centauri

2015.05.15.

Hozzászólások lezárva.